A magyar gyermekvédelmi törvény módosítása vitát gerjeszt az Európai Unióban.

Éppen a labdarúgó Európa-bajnokság Németország és Magyarország közötti csoportmérkőzésének napján a vendéglátó ország ismét a nemzetközi bírálatok kereszttüzében állt. Ez alkalommal a gyermekek védelmének jogszabályi alapelveinek szigorítására miatt. A magyar törvénymódosítás LGBTQ-ellenes – szólt a súlyos kifogás, amiből gyorsan és teljes erővel kipattant a bírálat Európából. A bajor tartományi főváros képviselő testületének határozata szerint a labdarúgó stadiont az Országgyűlés döntése elleni tiltakozásul a szivárvány színeiben tervezték megvilágítani. A „tarka” stadionból mégsem lett semmi, mert az UEFA szembeszállt ezzel a politikai állásfoglalással. A magyar nemzeti válogatott játékosainak ezután felfokozott érzelmi légkörben kellett megvívniuk a mérkőzést. A magyar nemzeti himnusz lejátszása alatt egy néző szivárványos zászlóval szaladt a magyar játékosok elé. Az unalmat száműző labdarúgó est nyertes nem hozott, de egy vesztest igen: a vendégszeretetet.

Törvények a korai szexuális érzékenyítés ellen

2021. június 15-én hagyta jóvá a magyar Országgyűlés 157 szavazattal, egy ellenszavazat ellenében a T/16365 számú törvényt a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról. A tervezetet összesen négy párt támogatta, köztük a két kormánypárt, valamint a magyarországi németek képviselője. A további négy párt nem vett részt a szavazáson.

A törvénnyel nyolc különböző önálló törvényt módosítanak: a gyermekvédelmi törvényt, a reklámtörvényt, a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényt, a médiatörvényt, a családvédelmi törvényt, a köznevelési törvényt, a Munka törvénykönyvét és végül a szabálysértésekről szóló törvényt. A módosítások elsődlegesen a gyermekek védelmére és a szülői jogok erősítésére vonatkoznak, mindenek előtt a szexuális felvilágosítás vonatkozásában.

A törvénymódosítással a korai szexuális érzékenyítésnek akarnak gátat szabni, ezen kívül pedig bepillantást nyújtani a szülőknek a pedofil bűnözők nyilvántartásába. A gyermekpornográfia birtoklását az eddiginél szigorúbban büntetik. Az elítélt pedofil bűnözők foglalkozástól eltiltásának lehetőségét kiszélesítették. A szexuális ismeretek és a szexuális felvilágosítás iskolai foglalkozásait a jövőben csak nyilvántartásba vett személyek oktathatják.

A törvény kizárólag a fiatalkorúak védelmét szolgálja: „E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitás népszerűsíti, jeleníti meg.” Más személyek tehát egyértelműen nem érintettek közvetlenül.

A törvény indoklásában azzal érvelnek, hogy az állam köteles szavatolni a „gyermekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését”, ezért szükséges a „gyakorlatban is alkalmazható, kézzel fogható szabályok alkotása, melyeken keresztül megvalósulhat a hivatkozott értékek védelme. Belátható, hogy egyes tartalmakat az életkoruknak megfelelő időben célszerű megismertetni a gyermekekkel, az egészséges lelki és szellemi fejlődésük érdekében. Vannak ugyanis olyan tartalmak, amelyeket a gyermekek – bizonyos életkor alatt – félreérthetnek, illetve amelyek károsan hathatnak a fejlődésre az adott életkorban, vagy egyszerűen a gyermek nem tud vele mit kezdeni, ezért összezavarja a fejlődő erkölcsi, morális értékrendjét, vagy épp az önmagáról és a világról alkotott képét”.

Közvetlenül a 2021. június 24-én hatályba lépett jogszabály jóváhagyását követően hangoztatták, hogy ezzel összemossák a pedofíliától és a homoszexualitástól való védelmet. Az Európai Tanács ugyanazon a napon Brüsszelben rendezett ülésén mindenek előtt a Benelux államok képviselői súlyos szemrehányást fogalmaztak meg Magyarországgal szemben. Ezt megelőzően az Európa-ügyi miniszterek tanácsának 13 tagja, közöttük Németország, Francia- és Spanyolország, Írország, a Benelux államok, valamint az északi és balti államok támogatták, hogy az Európai Unió bizottsága jogilag lépjen fel Magyarország ellen. A média beszámolói szerint Szlovénia, Lengyelország, Bulgária és Szlovákia támogatta Magyarország álláspontját.

Varga Judit magyar igazságügy-miniszter, aki magas is három fiú édesanyja, az előző hét péntekén indokolta a kormány kezdeményezését: „Az új törvény kiemelten arra irányul, hogy szavatolja a szülők jogait és hogy megóvja a fiatalkorúakat az olyan tartalmaktól való hozzáféréstől, amelyek szembemennek szüleik nevelési alapelveivel, amelyeket ők választottak továbbadni a gyermekek felnőtté válásáig. A szabályok nem zárnak ki olyan iskolai vagy egyéb módon a diákoknak szervezett foglalkozást a szexuális kultúrával, a szexuális viselkedéssel, a szexuális fejlődéssel vagy orientációval kapcsolatban – amíg nem népszerűsíti vagy jeleníti meg azt.” Ezen kívül Varga Judit azt nyilatkozta, hogy a szexualitásra vonatkozó rendkívül kényes kérdéseket csak képzett szakemberek és a mindenkori életkorhoz illő formában oktassák. A szülőket és a gyámokat megfelelően szakképzett útmutatással és támpontokkal kell támogatni – fejtette ki a miniszter asszony.

A család hagyományos szerepe a vezérkép

Magyarországon is létezik egy igen aktív homoszexuális közösség, amelynek jogait a magyar alaptörvény szavatolja és védi. Ennek jegyében évek óta lehetőség van élettársi kapcsolat bejegyzésére. Ezzel homoszexuális párok is egyre gyakrabban élnek, bár nem olyan mértékben, mint Nyugat-Európában. A magyar társadalom ugyan általánosságban toleráns az eltérő életviteli elképzelésekkel szemben, de Magyarországon inkább valószínűtlennek tűnik, hogy a lelkipásztorok megáldanának homoszexuális párokat.

A magyar társadalom toleranciája azonban nem terjed addig, hogy elfogadja a szexuális kisebbségek részéről orientációjuk vagy viselkedésmódjuk ráerőltetését másokra, vagy hogy aránytalan mértékben követelnék meg másságuk megjelenítését. A magyarok számára fontos az alapvetően szabadelvű hozzáállás a saját hagyományos értékek egyidejű megbecsülése mellett. Ebben kulcsszerepet kap a gyermekek nevelése és védelme. Ennek megfelelően a magyar kormány kijelentette, hogy a magyar gyermekek oktatásáról és neveléséről a magyarok döntsenek ugyanúgy, mint ahogyan a németek felelősek a gyermekeik oktatásáért.

Erre tekintettel a magyar állam átfogó intézkedéseket vezetett be a gyermekek támogatására az ingyenes nyári táboroztatástól és gyermekprogramoktól a szinte díjmentes bölcsődei és óvodai férőhelyekig. Akinek három gyereke van, az gyakorlatilag nem fizet személyi jövedelemadót, a szülők anyagi támogatás egy időn keresztül magasabb, mint a korábban kapott bér, valamint az anyák a gyermekek után járó juttatásokat a munkába történő visszatérést követően a munkabérük mellett is teljes mértékben igénybe vehetik. Ezen túlmenően szerte Magyarországon több száz játszóteret építenek és újítanak fel, a budapesti Városligetben pedig 2019 őszén nyitották meg Európa egyik legnagyobb játszóterét. Ezek mind apró mozaikkövei egy sikeres családpolitikának: a termékenység a 2011-es évi 1,23-ról 2020-ban 1,56-ra emelkedett, egyúttal pedig a válások és abortuszok száma történelmi mélypontot ért el, miközben a házasságok száma emelkedett.

A legtöbb magyar párthovatartozástól függetlenül ezeken a családbarát alapokon áll. Ki akarják teljesíteni az életüket: családdal, gyermekekkel és családi házzal. A legtöbb magyar ezért nem is képes megérteni, hogy külföldön milyen felzúdulást okoz a nemzeti családpolitika. Az országon belül változatlanul széles körű értetlenséget szül, ha a baloldalhoz sorolható pártok megpróbálják kétségbe vonni az ország családbarát politikájának vívmányait. Néhány magyar ellenzéki párt nem vett részt a június közepén tartott szavazáson – annak ellenére, hogy balliberális hozzáállásuk miatt elutasították a jogszabály-módosítást – vélhetően választás-taktikai okokból nem vették a bátorságot ahhoz, hogy ezt be is vallják a magyar társadalommal szemben.

Mindet összevetve Európa szempontjából fontos kérdésekről van szó. Németországban és Magyarországon is a társadalom többsége által elfogadott választ kell találni arra a kérdésre, hogy miként akartunk a jövőben együtt élni. A magyar választók a kevesebb bevándorlás mellett döntöttek. Nem problémákat akarnak behozni Európába, hanem több gyermeket akarnak; nem társadalompolitikai kísérleteket akarnak, hanem családtámogatást; nem gender-ideológiát, hanem a szülők nevelési jogainak védelmét. Ezen kívül nem állami újraelosztást akarnak, hanem alacsonyabb adókat; nem „világfalut”, hanem a saját hagyományok, a saját kultúra, nemzet és a keresztény értékek megőrzését; nem a multikulturális, hanem európai és nemzeti önazonosságot. Ez jelenti a mai Magyarországot. A magyarok a kölcsönös tisztelet alapján meg akarják jeleníteni az ebből a társadalomszervezési elképzelésből szerzett tapasztalatokat az Európa jövőjéről folytatott vitában, hogy sokszínűségéből táplálkozva leheljenek új életet Európába.