A CDU új pártelnöke, Armin Laschet egy lépéssel közelebb került a német kancellári poszthoz, vagyis megválasztásával az egyik legesélyesebb Merkel-utóddá vált. Az, hogy bármelyik irányba és bármilyen mértékben is változik majd a német kormánypárt irányvonala, még kérdéses. Bárhogyan is alakul, a német választási szuperév egészen biztosan hatással lesz az Európai Unió és Magyarország politikájára is. A többi között ezekről a kérdésekről szervezett online konferenciát a közelmúltban alapított „Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért”. A virtuális kerekasztalbeszélgetésen szó volt a Fidesz és a Néppárt viszonyáról és arról is, ki lehet Németország következő kancellárja. Bauer Bence igazgatót, Schaller-Baross Ernőt a FIDESZ-KDNP európai parlamenti képviselőjét és Mráz Ágostont, a Nézőpont Intézet vezetőjét Nagy-Vargha Zsófia, az Ungarn Heute főszerkesztője kérdezte.

„Európa válságos időket él, már csak ezért is példamutatónak kell lennie a német-magyar együttműködésnek” hangzott el a nyitógondolat Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója részéről. Bauer hangsúlyozta a kétirányú párbeszédet valamint azt, hogy a két ország a jövőben kölcsönösen figyeljen egymásra és tanuljon egymástól.

A FIDESZ-KDNP európai parlamenti képviselője szintén azt hangsúlyozta: „Nem csak a német belpolitika szempontjából lehet döntő a 2021-es év, annak kimenetele egész Európára, köztük pedig természetesen Magyarországra is hatással lesz.” Schaller-Baross Ernő emlékeztetett: Németország hat döntő fontosságú tartományi választás előtt áll és szeptemberben rendezik az országos voksolást is. „Ez azért is történelmi jelentőségű esemény, mert most „biztosan egy olyan kancellár kerül majd a megüresedett székbe, aki előtte még soha nem töltötte be ezt a pozíciót.”

Arra a kérdésre, hogy a szintén az elnöki székért induló Friedrich Merz-cel könnyebben szót értettek volna a magyar kormánypártok, a beszélgetés részt vevői azt mondták: miután Németországban feltehetően folytatódik a kiszámítható, megbízható, partnerségen alapuló politika, Laschet megválasztása Magyarországra nézve egyértelműen kedvező. Az új pártelnöktől egy, a Merkelhez hasonló konstruktív, partnerségen alapuló együttműködést várnak.

Deutsch Tamás EP-képviselőnek arra a nyilatkozatára, hogy az újonnan megválasztott CDU-elnök lendületet adhat a néppárt és a Fidesz „befagyott helyzetének rendezésére”, a beszélgetés résztvevői azt mondták, úgy látják, hogy a közeljövőben még nem születik döntés a Fidesz tagságáról. Abban viszont egyetértettek, hogy a néppárt „politikai érdeke egyértelműen azt diktálja, hogy a legnagyobb pártcsalád maradjon a parlamentben. Ehhez pedig szükségük van a Fideszre is.” Mráz Ágoston kiemelte azt is, hogy az, hogy a magyar kormánypárt bent maradjon a pártcsaládban, egyértelműen a német baloldalnak is kedvez, hiszen „ha a Fidesz bent marad, van mivel támadni a CDU-t. Ha kilépne vagy kizárnák, azzal elvennék a „játékszerét” a baloldalnak.”

„Laschet, Angela Merkel férfi változata”

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint nem várható nagyobb tartalmi változás a CDU-n belül. Ugyanakkor Armin Laschet célja egyértelmű: „A CDU egyesítése, azaz a „Zusammenführen” megvalósítása. Kiemelten fontos számára az ellenfél Merz integrálása és a konzervatív tábor megnyugtatása, hiszen ő, Merkelhez hasonlóan inkább a mérsékelten liberális táborhoz tartozott” fejtette ki az elemző.

Laschet elnöki megválasztásában csak Schaller-Baross Ernő volt biztos és bár Mráz Ágoston Sámuel Merz győzelmét is valószínűnek tartotta, úgy fogalmazott: „A CDU bürokrata párt, egy kancellárválasztó egylet. Professzionálisan a hatalom megszerzése és megtartása a cél”. Ilyen szempontból viszont várható volt Laschet befutása.

Bauer Bence szintén úgy látja, hogy Észak-Rajna Vesztfália miniszterelnöke a kompromisszumkész, pragmatikus politikai vonalat viszi majd tovább, kerüli az éles kijelentéseket, igyekszik elkerülni a polarizációt. Diplomatikus viselkedésére tökéletes példa, hogy a megválasztása utáni első pártkongresszuson Baden-Württembergben azt mondta: “Én is Merz rajongó vagyok.” Bauer szerint taktikai szempontból ez fontos kijelentés volt, hiszen ezzel a kiábrándult Merz szavazókat is meg tudja szerezni majd magának Laschet.

„A tartományi választások lendületet adhatnak Laschet-nek, ha sikerül jó eredményeket elérnie, az megalapozná a választási év hangulatát” – véli Bauer. A március 14-i baden-württembergi voksoláson „egy jó szerepléssel a párt és Laschet is meg tudná erősíteni a pozícióját és uralni tudná a politikai terepet.” Rajna-vidék-Pfalz tartományban a CDU ellenzékben van, itt a 2017-es választási eredmények kisebb javítása is már jó eredménynek számítana. Vagyis Laschetnek ezekben a tartományokban igaziból nincs is nagy veszítenivalója.

„Amennyiben a CDU nyer, vagy jól szerepel, a kancellári kérdés még egyértelműbbé válhat” – tette hozzá Mráz Ágoston. A politikai elemző emlékeztetett, a választási törvény novemberi megváltoztatása, amelyet egyébként csak a kormánypártok támogattak, szintén a CDU malmára hajthatják a vizet, hiszen a többletmandátumok eltolása a cél, ami a végeredmény szempontjából döntő jelentőségű lehet. Valamint a koalíciós folyamatok alakulását is befolyásolja.

K-Frage?!

Mindhárom résztvevő szerint Armin Laschet a legesélyesebb a kancellári poszt elnyerésére. Szerintük a bajor tartományi miniszterelnöknek, Markus Söder-nek „még nem jött el az ideje”. Laschet mellett szól az is, hogy tapasztaltabb a politikában, ráadásul Németország gazdasági motorjának, a Ruhr vidéknek a miniszterelnöke. Ez Magyarország szempontjából is fontos, hiszen az általa vezetett Észak-Rajna-Vesztfália a legnagyobb német befektető hazánkban.