Rendezvénybeszámoló Dr. Marc-Michael Blum Magyar-Német Intézetnél tett látogatásáról

Atomfegyverek, vegyi fegyverek, biológiai fegyverek: ezekről talán az első világháborús gáztámadások vagy a hidegháború nukleáris robbanófejekkel folytatott fegyverkezési versenye juthat eszünkbe. Az elmúlt évek során azonban egyre gyakrabban tanúbizonyságot nyert, hogy a tömegpusztító fegyvereket nem csupán a múlt hagyományozta ránk: gondoljunk csak a vegyi fegyverek használatára a szíriai polgárháborúban, az új nukleáris fenyegetés Észak-Korea részéről vagy az a fenyegetés, amelyet talán a jövőben Irán jelenthet. Nem utolsó sorban a Szkripal és Navalnij elleni mérgezéses merényletek is szemléltetik, hogy ABC harcanyagokat merényletekre is lehet használni.

Veranstaltungsbericht – Offline-Buchvorstellung – Dr. Klaus-Rüdiger Mai: „Die Zukunft gestalten wir! Wie wir den lähmenden Zeitgeist endlich überwinden”

Die Freude, endlich wieder in Präsenz zusammen zu kommen, war groß, als am 23. Juni 2021 das Deutsch-Ungarische Institut für Europäische Zusammenarbeit am Mathias Corvinus Collegium (MCC) zu seiner ersten Offline-Veranstaltung lud. Mitten im Grünen, neben dem Budapester Feneketlen-tó, wohnten im Restaurant Hemingway rund 70 Teilnehmer der Besprechung des Buches „Die Zukunft gestalten wir! Wie wir den lähmenden Zeitgeist endlich überwinden” von Dr. Klaus-Rüdiger Mai bei.

Neue Welt, Alte Welt – Unterwegs im Lande der Banater Schwaben

Ungarn ist grüne Zone, also auf nach Rumänien, nach Hatzfeld und Großsanktnikolaus im rumänisch-ungarisch-serbischen Grenzgebiet. Zwischen dem Budapester Ostbahnhof und Temeswar (Timișoara/Temesvár) fuhr damals schon der Orientexpress auf seinem Weg nach Konstantinopel, und auch heute noch hat der Grenzübertritt ins Nicht-Schengen-Gebiet seinen östlich-exotischen Reiz, allemal für einen Deutschen.

Rezension: „Die Zukunft gestalten wir! Wie wir den lähmenden Zeitgeist überwinden“ von Dr. Klaus-Rüdiger Mai

„Die Zukunft gestalten wir! Wie wir den lähmenden Zeitgeist überwinden“ des Schriftstellers und Historikers Klaus-Rüdiger Mai erschien beim zur Kosmos-Gruppe gehörenden Münchner Langen Müller Verlag. In dessen Sachbuchsegment findet man vor allem zeitgeschichtliche und politische Werke mit großer inhaltlicher Bandbreite. Neben sicherlich nicht unbekannten Namen wie dem Journalisten Heribert Prantl oder dem französischen Philosophen Alain Finkielkraut stößt man auch auf Markus Krall oder Thilo Sarrazin, die mit ihren, oftmals provokativen, Thesen wichtige Beiträge zu aktuellen Debatten verfasst haben. Mit „Die Zukunft gestalten wir!“ lieferte Mai im April 2021 – ein halbes Jahr vor der Bundestagswahl – eine nicht weniger herausfordernde, für manche vielleicht unruhestiftende, für andere wohl Augen öffnende Schrift.

Recenzió: „Mi alakítjuk a jövőt! Hogyan küzdjük le a bénító korszellemet “, Dr. Klaus-Rüdiger Mai

Klaus-Rüdiger Mai író és történész „Mi alakítjuk a jövőt! Hogyan küzdjük le a bénító korszellemet” című műve a Kosmos csoporthoz tartozó müncheni Langen Müller kiadónál jelent meg. Szakkönyveik mindenek előtt kortörténettel és politikával foglalkoznak széles tematikus merítéssel. A messze nem ismeretlen szerzők, mint Heribert Prantl újságíró vagy Alain Finkielkraut francia filozófus mellett a közvéleményben zajló vitákhoz sok esetben kihívó és éppen ezért jelentős tézisekkel hozzájáruló Markus Krall vagy Thilo Sarrazin művei is megjelentek itt. „Mi alakítjuk a jövőt!” kötetével Mai 2021. áprilisában – fél évvel a német szövetségi parlamenti választásokat megelőzően – legalább ennyire provokatív, egyeseket talán nyugtalanító, mások szemét pedig talán felnyitó munkát mutatott be.

Veranstaltungsbericht - "Geschichten von '56 – Erinnerungen britischer und deutscher Augenzeugen an die ungarische Revolution"

Das Deutsch-Ungarische Institut für Europäische Zusammenarbeit und das Nationale Gedenkkomitee haben in Zusammenarbeit mit dem Mathias Corvinus Collegium anlässlich des Jahrestags der Hinrichtung des Ministerpräsidenten der ungarischen Revolution, Imre Nagy, am Montag, den 14. Juni, ab 17 Uhr eine Online-Zoom-Veranstaltung abgehalten. Bei der Podiumsdiskussion sprachen zwei Zeitzeugen mit je einer britischen und deutschen Perspektive über die Ereignisse in Ungarn im Jahre 1956, den Kalten Krieg und den Kommunismus.

Vielfalt – mit zweierlei Maß

Nehmen wir das Wort „Vielfalt“ in den Mund und denken indes an Deutschland. Uns kommt das bunte Berlin in den Sinn, das internationale Hamburg, Menschen jeder Kultur, jeder Hautfarbe, ein wildes Sprachgemisch in den Straßenschluchten der Großstädte.

Lehet-e még szocdemből német kancellár? – Olaf Scholz portréja

Olaf Scholz, aki 2018 óta alkancellár és pénzügyminiszter, a németek számára a gyakorlatiasság és a józanság megtestesítője.

„Ich will Kanzler werden“ – Porträt über Olaf Scholz

Schon am 10. August 2020 nominierte die Sozialdemokratische Partei Deutschlands (SPD) – als erste unter den deutschen Parteien – ihren Kanzlerkandidaten, den damals umfragestärksten Politiker der Partei, Olaf Scholz.

Valós és vélt antiszemitákról

Budapest talán egyike azon kevés európai nagyvárosnak, amelyben több zsidó él, mint muszlim.

Von echten und vermeintlichen Antisemiten

Budapest ist eine der ganz wenigen Großstädte Europas, in der mehr Juden als Muslime leben.

Rendezvénybeszámoló: Radikalizáció és deradikalizáció - a vallási szélsőségesség elleni küzdelem a digitális korban

A Migrációkutató Intézettel közösen rendezett online szakmai konferenciát a Mathias Corvinus Collegiumnál működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért 2021. május 6-án. Ez volt az első olyan rendezvény, amely a két intézet közös szervezésében valósult meg.

Veranstaltungsbericht: Radikalisierung und Deradikalisierung - Bekämpfung des religiösen Extremismus im digitalen Zeitalter

Gemeinsam mit dem Institut für Migrationsforschung organisierte das Deutsch-Ungarische Institut für Europäische Zusammenarbeit am Mathias Corvinus Collegium am 6. Mai 2021 eine auf Zoom übertragenes Online-Expertengespräch – die erste Veranstaltung solcher Art, die in Zusammenarbeit der beiden Institute durchgeführt wurde.

„Wir wollen verdammt nochmal unser normales Deutschland wiederhaben!“ - Ein Kommentar zum AfD-Wahlprogramm

„Deutschland. Aber normal.“ – verlautbart der Leitsatz der AfD-Bundestagswahlkampagne. Den Satz, dass das vergangene Jahr alles andere als normal war, hat jedermann schon allzu Genüge vernommen, aber auch Sätze wie „nach Corona wird es nie mehr so sein wie vorher“, also nie mehr normal, nie mehr bewährt, möchte man am liebsten mit einem Glas Schnaps schlichtweg aus der Seele spülen. Da verspricht ein „normal“ einem gar ein Paradies, welches vor der schon mehr als einjährigen Krise bestand. Nun, dieses Paradies wünscht sich beinahe jeder zurück. Die AfD hat aber den Erwartungen entsprechend aus dem „normal“ kein „bewährt“ abgeleitet; ihr „normal“ ist nicht konservativ, sondern möchte über die scheinbar konservativen Elemente in ihrem Programm hinaus eine radikale Wende herbeiführen.

„Vissza akarjuk kapni a normális Németországunkat!” - Kommentár az Alternatíva Németországért (AfD) párt választási programjához

„Németországot, de normálisan" – hirdeti az AfD szövetségi választási kampányának mottója. Mindenki elégszer hallotta már azt a mondatot, hogy az elmúlt év minden volt, csak épp normális nem; és azt is, hogy „a koronavírus okozta járvány után már semmi soha többé nem lesz ugyanolyan, mit eddig”. Eltűnik a megszokott, régi világ, és a világfájdalommal teli lelkünket legszívesebben egy pohár pálinkával gyógyítanánk. Ilyen helyzetben az az ígéret, hogy „valami normálist” kapunk, szinte meghívásnak tűnik a mennyországba. Nos, szinte mindenki vissza akarja kapni ezt a paradicsomi állapotot, amelyben már több mint egy évvel ezelőtt éltünk. Az AfD-től ezzel szemben nem az elvárásoknak megfelelő normát kapnánk, hiszen ez nem a bevált, konzervatív elképzelést takarja, hanem radikális változást idézne elő a programjában szereplő, látszólag konzervatív elemekkel.