2023. október 5-én Prof. Dr. Andreas Anter, az Erfurti Egyetem politikai képzésért felelős professzora és Prof. Dr. Dieter Schönecker, a Siegeni Egyetem gyakorlati filozófia professzora a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézetének az Európai Együttműködésért vendégei voltak. A Véleményhatalom és Cancel Culture című panelbeszélgetéssel egybekötött előadásukban a professzorok arról beszéltek, hogy a mondható határai egyre inkább eltolódnak és beszűkülnek, illetve, hogy hogyan alakul a média véleményformálása és a politikai hatalom kölcsönhatása Németországban és hogy ennek a dinamikája milyen hatással van a nyilvános vitákra. Az MCC Scruton Caféban tartott, bő 50 vendég részvételével zajlott rendezvényt Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem 19. és 20. századi európai történelem professzora, a Magyar-Német Intézet vendégoktatója moderálta.

A rendezvényt Dörstelmann-Fodor Kinga, a Magyar-Német Intézet igazgatóhelyettese nyitotta meg, majd bemutatta a két előadót. Ezt követően átadta a szót Schönecker professzornak, aki először is a cancel culture jelenséggel kapcsolatos személyes tapasztalatait ismertette. Hangsúlyozta, hogy bár Németországban nincs véleménydiktatúra, mindazonáltal a politikai és tudományos diskurzusban az elfogadottól eltérő véleményekre gyakorolt nyomás mégis folyamatosan növekszik, ami elkerülhetetlenül a klasszikus liberális vélemény- és tudományszabadság csökkenéséhez vezet. A professzor szerint a cancel culture jelensége kísérlet továbbá arra, hogy a tudomány határait az „erkölcsi fűző” folyamatos szorításával korlátozzák. Schönecker azonban nem csak Németországban látja veszélyben a liberális tudományos és véleményszabadságot, hisz Magyarország sem teljesen mentes ezektől a fejleményektől.

Anter professzor ezt követően a véleményhatalom fogalmára összpontosított, és kifejtette, hogy a szívesen látott és nem szívesen látott véleményekre való felosztást egy olyan társadalmi kisebbség irányítja, amely nézeteinek nem kell egybeesniük a társadalom többségi véleményével. A közvélemény és a közzétett vélemény közötti ellentét azt a benyomást keltheti, hogy a többségi vélemény a kisebbséggel van és emiatt a közösségbe történő beilleszkedés emberi igénye, valamint a társadalmi elszigetelődéstől való félelem egyfajta megfelelési kényszerhez vezetnek, ami végül a hallgatás spiráljába torkollik. A társadalmi diskurzus fokozódó moralizálása ráerősít erre a félelemre és megfelelési kényszerre.

Az input előadásokat követő panelbeszélgetésen arra a kérdésre, hogy a cancel culture német jelenség-e, mindkét felszólaló egyértelműen nemmel válaszolt, mivel annak eredetét az angolszász világban látják. A továbbiakban szó esett a Tudományos Szabadságért Hálózat (Netzwerk Wissenschaftsfreiheit) megalakulásáról és fejlődéséről, valamint a német egyetemek tudományos szabadságának a helyzetéről, ahol a professzorok szerint egyértelmű baloldali dominancia figyelhető meg. Ennek köszönhetően az egyetemi és médiarendszert olyan vélemények és álláspontok uralják, amelyek egyébként a társadalomban nincsenek többségben.

A panelbeszélgetést részeként a közönségnek lehetősége nyílt arra, hogy közvetlenül az előadókhoz intézzen kérdéseket, élénk vitát kezdeményezve a cancel culture veszélyeiről. Arra a kérdésre, hogy egy vitatott kisebbségi vélemény képviselete vagy pusztán védelme a mai tudományos életben negatív hatással lenne-e egy fiatal tudós karrierlehetőségére Németországban, igenlő választ adtak a professzorok.

Magyarországi tartózkodásuk során Anter és Schönecker a politika, az egyetemi és think tank szféra számos képviselőjével találkozhattak. Látogatói programjuk részeként a professzorok találkoztak Ritter Imrével, a magyarországi német nemzetiség parlamenti képviselőjével, az Országgyűlés nemzetiségi bizottságának elnökével, Prof. Dr. Bruszt Lászlóval, a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének igazgatójával, Fixl Renátával, a Hanns-Seidel-Stiftung budapesti irodavezetőjével, Michael Winzerrel, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi irodájának képviseletvezetőjével, Prof. Dr. Ellen Bossal, az Andrássy Egyetem Budapest rektorhelyettesével, Dr. Mráz Ágostonnal, a Nézőpont Intézet igazgatójával, Prőhle Gergellyel, volt nagykövettel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával, Balog Zoltánnal, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspökével cserélhettek eszmét.