Berlini gyors – Expressz Különszám Magyar Péter miniszterelnök berlini látogatásáról

A berlini látogatás egy intenzív diplomáciai körút része volt: Lengyelország és Ausztria után Németország jelentette a harmadik állomást Magyar Péter európai néppárti vezetőkkel folytatott egyeztetéseinek sorában. A program június 3-án Párizsban folytatódik, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik, majd másnap Budapesten fogadja Micheál Martin ír miniszterelnököt. Az utóbbi egyeztetés különös jelentőséggel bír, hiszen Írország július 1-jén átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét, így várhatóan napirendre kerülnek a Magyarországnak járó, jelenleg visszatartott uniós források is.

A berlini közös sajtótájékoztatót Friedrich Merz szövetségi kancellár nyitotta meg, amelyen üdvözölte a magyarországi politikai változásokat. Hangsúlyozta, hogy örömmel látja a jogállamiság megerősödését Magyarországon, Magyar Pétert pedig „reménysugárként” jellemezte. Merz szerint a magyarországi változások túlmutatnak az ország határain, és egész Európa számára inspirációt jelentenek, mivel azt bizonyítják, hogy a politikai fejlődés ingájának nyelve nem csupán az illiberális és autokratikus irányba lenghet ki, hanem onnan vissza is vezethet az út a demokratikus normákhoz. A német kancellár továbbá beszédében kitért az Európát érő orosz fenyegetésre is, ugyanakkor üdvözölte, hogy Magyarország ebben a kérdésben ismét egyértelműen az európai partnerekkel közös álláspontot képvisel. Elmondása szerint a kétoldalú tárgyalások során kiemelt téma volt a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete és az ukrán-magyar kapcsolatok jövője. A felek megállapodtak abban, hogy a megkezdett egyeztetéseket két hét múlva, az Európai Tanács brüsszeli ülésének keretében folytatják.

Magyar Péter beszédének elején felidézte az 1989-es határnyitás és a Páneurópai Piknik történelmi jelentőségét, hangsúlyozva, hogy Magyarország döntő szerepet játszott a német újraegyesítéshez vezető folyamatban. A miniszterelnök ezt követően kiemelte az 1956-os forradalom és szabadságharc örökségét, és emlékeztetett arra, hogy 2026-ban lesz annak 70. évfordulója. Egyúttal meghívta Friedrich Merz kancellárt az október 23-i budapesti megemlékezésre. Magyar hangsúlyozta továbbá, hogy a legutóbbi parlamenti választások eredménye egyértelműen bizonyította Magyarország demokratikus és szuverén jellegét. Utalva a győzelem mértékére, úgy fogalmazott: a választást „nem kicsit, nagyon” nyerték meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelentős felhatalmazás jelentős felelősséggel is jár, hiszen az Európai Unióban is sokan azt várják Magyarországtól, hogy ismét konstruktív szereplőként kapcsolódjon be a közös döntéshozatalba. Beszédében külön hangsúlyt kapott a magyar-német gazdasági kapcsolat, hiszen Németország Magyarország legfontosabb befektetője, a két ország közös mérlege meghaladja a 67 milliárd eurót. Szerinte a „magyar kurázsi” és a német beruházások együttese jelentős gazdasági potenciált hordoz magában. Ugyanakkor jelezte, hogy Magyarország más befektetők előtt is nyitott marad, valamint szorgalmazta a Balkán gazdasági felzárkóztatását és az ottani német–magyar együttműködés további erősítését. Az energiaellátás kérdésében Magyar Péter az ellátási útvonalak diverzifikációjának fontosságát hangsúlyozta. Megfogalmazása szerint minél több forrásból és irányból érdemes energiát beszerezni, mert ez egyszerre növeli az energiabiztonságot, csökkenti a függőségeket és kedvezőbb árakat eredményezhet. Ukrajna kapcsán elmondta, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről már zajlanak az egyeztetések, és kész személyesen is találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Kiemelte, hogy a kisebbségi jogok biztosítása alapvető európai kérdés, és álláspontja szerint ezek rendezése elengedhetetlen feltétele Ukrajna európai uniós integrációjának előmozdításához. A regionális együttműködésről szólva bejelentette, hogy Magyarország továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít a visegrádi együttműködésnek, ennek jegyében pedig június 23-ára miniszterelnöki V4-csúcstalálkozót hívott össze Budapestre. Elmondása szerint a jövőben a visegrádi formátumot szélesebb regionális együttműködéssé kívánják fejleszteni, amelybe Ausztria mellett Németországot, Szlovéniát, Horvátországot és Romániát is bevonnák. Beszédét a német-magyar kapcsolatok fontosságát hangsúlyozva John F. Kennedy híres mondatával zárta: „Ich bin ein Berliner.”

A sajtótájékoztató második felében a két politikus újságírói kérdésekre válaszolt, amelyek között a magyar-német gazdasági együttműködés további erősítésének lehetőségei is szerepeltek. Magyar Péter válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány célja az egyenlő versenyfeltételek („level playing field”) biztosítása. Megfogalmazása szerint mindez hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a magyar emberek életszínvonalának emeléséhez. Egy másik kérdés arra irányult, hogy a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése előfeltétele-e Ukrajna európai uniós csatlakozásának. Magyar Péter erre egyértelmű igennel válaszolt. Hozzátette, hogy kormánya mindössze három hete van hivatalban, ez idő alatt azonban már kézzelfogható eredményeket ért el: sikerült előrelépni az uniós források ügyében, valamint új hangvételt és megközelítést hoztak a magyar külpolitikába. Céljuk – fogalmazott képletesen –, hogy Magyarország ne „bot legyen a küllők között”, hanem az európai közösség aktív és megbecsült tagjaként vegyen részt az együttműködésben. Ukrajna támogatásának kérdésében Friedrich Merz megerősítette, hogy Németország nem tervezi az európai uniós szerződések módosítását, és továbbra is folytatni kívánja Ukrajna politikai, gazdasági és katonai támogatását. Ehhez kapcsolódva Magyar Péter szintén kijelentette, hogy a magyar kormány sem tekinti céljának a szerződések módosítását. Ugyanakkor megerősítette a korábbi álláspontot is: Magyarország továbbra sem kíván sem katonai, sem fegyveres támogatást nyújtani Ukrajnának.

A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá egy olyan kérdés is, miszerint Sulyok Tamás köztársasági elnök, a Cicero német magazinban, nemrég megjelent interjújának magyar fordításából kimaradt egy Novák Katalinra vonatkozó részlet. Magyar Péter válaszában ismételten bírálta a köztársasági elnököt, akit Orbán Viktor „bábjának” és a korábbi rendszer kiszolgálójának nevezett. Emlékeztetett arra is, hogy pártja ezért szólította fel korábban Sulyokot a lemondásra. A miniszterelnök a magyar médiaszabadság helyzetére is kitért. Felidézte, hogy a választásokat megelőző két évben, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként egyszer sem kapott lehetőséget arra, hogy megjelenjen a közmédiában. Hozzátette: nem tudja, hogy egy hasonló helyzet Németországban is előfordulhatna-e. Sulyok Tamással kapcsolatban azt is kijelentette, hogy az államfő tétlenül nézte végig, ahogyan az Orbán-kormány időszakában Magyarország – megfogalmazása szerint – az Európai Unió egyik legszegényebb és legkorruptabb országává vált. A kérdések során nemzetközi témák is szóba kerültek. Magyar Péter bejelentette, hogy Magyarország támogatni fogja Németország ENSZ Biztonsági Tanácsba történő megválasztását a június 3-i szavazáson. Válaszában említést tett Helmut Kohlról, valamint Antall Józsefről is; utóbbi egyik idézetével zárta mondandóját: „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle. Teszem, amíg tudom.”