Alig három hónappal a Tisza Párt kétharmados parlamenti győzelme után újabb jelentős alkotmányos változások történtek Magyarországon. A 17. alkotmánymódosítás több fontos tisztségviselő mandátumát, valamint a passzív választójogot is korlátozza.

 

Néhány héttel ezelőtt már elfogadásra került az a 16. alkotmánymódosítás, amely többek között bevezette a miniszterelnöki tisztség időbeli korlátozását. Mivel a szabályozás visszamenőlegesen, az első szabadon választott Országgyűlés – vagyis 1990 májusa – óta minden miniszterelnökre vonatkozik, ténylegesen azonban elsősorban Orbán Viktort érinti, bírálói „Lex Orbánnak” nevezik, illetve kifogásolják annak visszamenőleges hatályát és egyedi jogalkotásként értelmezik. A hosszú ideig hivatalban lévő miniszterelnök ugyanis összesen húsz évet töltött kormányfői pozícióban (1998–2002 és 2010–2026 között). A módosítás támogatói ezzel szemben azzal érvelnek, hogy a hatalmat minden esetben korlátozni kell, és az új szabály Magyar Péterre, valamint minden jövőbeli miniszterelnökre egyaránt vonatkozik.

Ennél is jelentősebbnek tűnik azonban a hétfő este, a parlamenti választások után szinte napra pontosan három hónappal, 139 szavazattal elfogadott 17. alkotmánymódosítás. Eszerint egy politikus legfeljebb három parlamenti cikluson, azaz tizenkét éven át lehet országgyűlési képviselő. Mivel a szabályozás a korábbi kormánypártok politikusait és képviselőit érinti legnagyobb mértékben passzív választójogukban – mindenekelőtt pedig a korábbi Miniszterelnökséget vezető minisztert, Gulyás Gergelyt –, az ellenzők ezt a törvényt „Lex Gulyásnak” nevezik. A 44 éves politikust, aki a Fidesz német nyelvterülettel fenntartott kapcsolatainak egyik legfontosabb szereplője volt, nemrég választották meg a parlamenti frakció vezetőjévé, és ezzel együtt az ellenzék vezetőjévé is. A jogszabály őt is közvetlenül érintette: hétfő délben ezért lemondott tisztségéről, mivel álláspontja szerint a Fidesz-frakciót olyan politikusnak kell vezetnie, aki 2030-ban egyáltalán indulhat a választásokon. A Fidesz így jelenleg sietve keresi utódját és új ellenzéki vezetőjét.

A hétfőn elfogadott reform központi eleme ugyanakkor Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása, amelyet a 17. alkotmánymódosítás egyetlen rövid mondatban rögzít. Az új miniszterelnök már a választás éjszakáján, majd számos későbbi alkalommal is egyértelművé tette, hogy a kétharmados parlamenti többség birtokában Sulyoknak is távoznia kell hivatalából. Érvelése szerint a köztársasági elnök ugyanis Orbán Viktor bizalmi embereként elveszítette a közbizalmat. Sulyok ezt a vádat elutasította, és az Európa Tanács Velencei Bizottságához fordult, amely rendes ügymenet szerint csak októberben foglalkozik az üggyel. Addigra azonban Sulyok már mindenképpen leváltásra kerül: amennyiben ugyanis nem írná alá saját felmentését, megfosztási eljárást helyeztek kilátásba ellene. Egy ilyen eljárás megindítása esetén automatikusan és ideiglenesen a parlament elnöke, Forsthoffer Ágnes (Tisza) venné át az államfői feladatokat. A bírálók ezért ezt a rendelkezést is egyetlen személyre szabott jogalkotásnak tekintik, amely kizárólag Sulyokot érinti („Lex Sulyok”). A támogatók ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a Tisza rendkívül erős demokratikus felhatalmazása a köztársasági elnök leváltására is kiterjed. A módosítás emellett a 70 éves felső korhatár újbóli bevezetésével az Alkotmánybíróság négy bíráját is nyugdíjazza.

Ezekben a viharos belpolitikai napokban egyvalaki hiányzik csak teljesen a közéletből: Orbán Viktor, aki éppen a sorsdöntő parlamenti szavazás napján utazott el a világbajnokságra. Bár jelenleg nem országgyűlési képviselő, továbbra is a Fidesz elnöke. Ugyancsak nem jelent meg csütörtökön azon a nagyszabású ellenzéki tüntetésen sem, amelyet „Állítsuk meg az önkényt!” jelszóval szerveztek a kormány tervei ellen. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Fidesz támogatottsága már csupán 20%-on mozog, míg a Tisza Párt a biztos szavazók körében 73%-on áll.