A magasabb veszélyeztetettség miatti nagyobb elkötelezettség a béke iránt. Magyarország Ukrajna közvetlen szomszédja. Eggyel több ok, hogy az ország politikai vezetése egyértelműen elkötelezze magát a béke mellett.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett polgári oldalt jó egy évvel a magyar választó-polgárok sorozatban immár negyedszerre választották meg kétharmados többséggel. Mindeközben a népszerű miniszterelnök 13 éve megszakítás nélkül kormányozza az országot, és összesen 17 éves kormányzati tapasztalatra tekinthet vissza. Ma Orbán Viktor az Európai Tanács leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja. Nem csupán a gazdaság-, család- és migrációs politikája követel meg tiszteletet, de az ukrajnai háborúban való egyértelmű álláspontja is döntő szerepet játszott a 2022. áprilisi újraválasztásában.


A Magyarországról alkotott nemzetközi kép
Nyugat-európai szemszögből nézve a konok Magyarország mindig is zavaróan hatott. Az öntörvényű makacs, konok és szabadságszerető magyarok ismételten olyan kormányt választanak, amely úgy tűnik, hogy tüske az európai mainstream szemében. Európa nagy része nem érti, hogy egy határozott konzervatív politika miképpen lehet nemcsak sikeres, de népszerű és jövőorientált is.
Magyarország önmaga definiálja saját érdekeit, ragaszkodik a szuverenitásához és az önérvényesítéséhez. Ennek megfelelően a kormány a magyar nép túlnyomó többségének akaratával összhangban cselekszik – ez vonatkozik az ukrajnai konfliktusban elfoglalt álláspontjára is. Ugyanakkor Magyarország és más európai tagállamok stratégiai érdekei nagyon hasonlóak. Az persze más kérdés, hogy ez milyen mértékben kap nemzetközi figyelmet.


Magyarország közvetlenül érintett a háborúban
Magyarországot, mint Ukrajnával szomszédos országot, közvetlenül érintik a háború következményei. A földrajzi közelség révén a magyarok nagyon érzékenyen reagálnak a fejleményekre, nyomon követik azokat és együtt éreznek a szenvedőkkel – hiszen a mai napig emlékezetükben hordozzák a szintén közvetlenül a határ túloldalán zajló délszláv háborút. Akkoriban Magyarország déli részén is hallani lehetett a fegyverek dörgését, a délmagyarországi Barcs városát pedig egy alkalommal jugoszláv bombázók is megtámadták.

Ahogyan a magyarok abban az időben sem engedték magukat belerángatni egy háborúba, úgy az ország ma is az átgondolt és megfontolt politika híve. Magyarország történelmileg számos tapasztalatot szerzett a Kelet és Nyugat közötti konfliktusokban, és amennyire csak lehet, ki akar maradni minden további háborús cselekményből. Sajnos azonban nem minden magyar honfitársuk tud kimaradni ebből. Eddig több száz magyar nemzetiségű (bár ukrán állampolgárságú) katona vesztette életét az Ukrán Hadsereg tagjaként ebben a háborúban – közülük sokakat közülük erőszakkal soroztak be. Az európai közvélemény minderről azonban keveset tud.

Európában éppoly a kevéssé ismert az is, hogy milyen nehéz életfeltételeknek van kiszolgáltatva az Ukrajnában élő mintegy 150 ezer lélekszámú magyar kisebbség, kezdve a nyelv- és oktatási törvény által a magyar nyelvhasználathoz való jog korlátozásán át egészen a magyar nemzeti zászló kitűzésének tilalmáig.

 

Magyarország elítéli a háborút

A magyar kisebbségi létet érintő nehézségek ellenére a magyar kormány számára mindig is egyértelmű volt, hogy Magyarország melyik oldalon áll ebben a fegyveres konfliktusban. A magyar kormány újra és újra hangsúlyozta, hogy bár az őshonos magyar közösség problémái súlyosak, ugyanakkor a háborús időkre tekintettel az anyaországnak mindezt most háttérbe kell szorítania, hiszen az ukránok ebben a helyzetben sokkal nagyobb nehézségeken mennek keresztül. A magyar kormány már a háború első napjaiban a lehető legélesebben elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót. Magyarország feltétel nélkül elkötelezett Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett, a kormány ezt több alkalommal is megerősítette.

Mi több Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagságát. Novák Katalin köztársasági elnök többszöri Ukrajnában, ezen belül Kijevben tett látogatása során demonstratívan hangsúlyozta Magyarországnak a megtámadott Ukrajna iránt való elkötelezett támogatását.


Az egyik menekült nem azonos a másik menekülttel
Magyarország az egyetlen ország az Európai Unióban (EU), amelyre a schengeni külső határ révén kétszeres bevándorlási nyomás nehezedik: a keletről érkező háborús menekültek mellett a délről érkező illegális migránsok jelentette nyomásának is ki van téve az ország. Ez még inkább szükségessé teszi annak megkülönböztetését, hogy valójában ki szorul segítségre, és kit engedhet be Magyarország a saját és ezzel együtt az EU területére.
Miközben Magyarország több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be a legnagyobb vendégszeretettel, addig a világ minden más tájáról érkező illegális migránsokra egy piros stoptábla vonatkozik a magyar határon. Lassan az európai közvélemény is felismeri, hogy a háborús menekülteket másképpen kell kezelni, mint az illegális gazdasági migránsokat. A legtöbb esetben az utóbbiakat embercsempészek szállítják az EU külső határaihoz magas fejpénzért cserébe, hasonlóan a Lukasenka-rezsim által a világ minden tájáról a fehérorosz-lengyel határra szállított migránsokhoz. Csak itt vált világossá, hogy az EU külső határainak védelme elengedhetetlen, és hogy az illegális migránsokat fel kell tartóztatni. Ez a józan belátás európai szinten nagyon későn tört utat magának. Az Európai Néppárt 2023 telén a globális migrációs áramlásra való tekintettel legalább már szorgalmazta az EU külső határainak hatékony védelmét.

 

Szolidaritás és segítségnyújtás

Az ukrajnai háború kezdetekor a magyar lakosság részéről is nagy volt az együttérzés és a segítőkészség. Állami, önkormányzati és privát szervezetek segítettek az Ukrajnából érkező háborús menekülteknek. Több mint egymillió ukrán háborús menekült érkezett hazánkba, akiket Magyarországon regisztráltak és ellátásban részesítettek. Bár igaz, hogy nagy részük tovább vonult Nyugat felé, közülük mégis sokan maradtak.

Utóbbiak kedvezményes ellátásban részesülnek, szabadon és ingyenesen utazhatnak és akadálytalanul munkát is vállalhatnak. Az ukrán menekülteket foglalkoztató munkaadók állami támogatásban részesülnek. Több mint ezer ukrán diák tanul magyar egyetemeken, sokan közülük ösztöndíjjal. Magyarország segélycsomagok tömegét küldi a szomszédos Ukrajnába, eddig mintegy 30 millió euró értékben. Ezen kívül Magyarország is elkötelezte magát, hogy havonta 35.000 tonna gázolajat szállítson Ukrajnának.

Amikor az EU általi új, 18 milliárd eurós hitelfelvételről szóló tárgyalások során Magyarország nem tett eleget a hitelfelvételi kérelemnek, az a hír járta be a sajtót, hogy Magyarország Ukrajna ellenében foglal majd állást. Ennek éppen az ellenkezője történt: az ország közvetlenül a saját költségvetéséből biztosította a segélycsomag rá eső részét, 187 millió eurót. A nemzetközi tudósítások ez esetben is sokatmondóan hallgattak. Később azonban a 18 milliárdos csomagot Magyarország is megszavazta.

 

Haderőreform
A magyar kormány egyedül az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások stratégiai kérdését ítéli meg a legtöbb európai országhoz képest eltérő módon. Magyarországon ugyanis általános az a meggyőződés, hogy a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút és ezzel együtt az ukrán nép szenvedését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország ne támogatná a NATO katonai szövetség államai által rendelkezésre bocsájtott szállítmányokat.

Ezenkívül, sok más országgal ellentétben, a magyar katonai vezetés nem csak 2022-ben, hanem már 2014-ben reagált a fegyveres konfliktusra. A Krím-félsziget annektálása után a magyarok számára egyértelmű volt, hogy fokozni kell az ország stratégiai védelmi készenlétét. A hangsúly nem csupán GDP 2 százalékát kitevő NATO-kötelezettségvállaláson van (ezt a célt már jövőre el kell érni), hanem saját védelmi képességek fejlesztésén is.

A 2016-ban a magyar honvédség korszerűsítésére indult „Zrínyi 2026 Program” (későbbi nevén Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program) mindeddig elképzelhetetlen mértékű beszerzéseket és modernizálási folyamatokat irányoz elő. 2016 óta a magyar állam mintegy 10 milliárd eurót invesztált a haderőfejlesztésbe. A modernizációs program középpontjában a magyarországi gyártóüzemek létrehozása áll, elsősorban a Rheinmetall és az Airbus beruházásai révén, melyeket a magyar kormány kiemelt projektekként támogat.

 

Európai uniós szankciók
Magyarország támogatja a NATO és az EU minden döntését, aktív tagja a közösségnek és lojális tagja a szövetségeknek. Magyarország partneri szövetségben cselekszik – ezt a lojalitást eddig soha senki komolyan nem kérdőjelezte meg. Orbán Viktor miniszterelnök az EU által javasolt különböző szankciós csomagokat minden esetben elfogadta. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy több alkalommal egyértelműen kifejezte azzal eltérő véleményét. Orbán Viktor véleménye szerint a szankciók egyszerűek és kevéssé átgondoltak, csekély sikert érhetnek el, és ami a legrosszabb: csak ártanak az európaiaknak – az általános drágulással, az egekbe szökő energiaárakkal és elhúzódó inflációval. 2022 őszén a teljes magyar lakosság körében végzett felmérés során mintegy 1,4 millió magyar polgár mondhatta el véleményét. A válaszadók 97 százaléka azon a véleményen volt, hogy a szankciók hátrányosan érintik Magyarországot.


Gazdasági következmények

Valójában az energiadrágulás és a pénz elértéktelenedése különösen a lakosság szegényebb rétegeit sújtja, akik a migrációs és COVID-válság után ismét áldozatai az elmúlt évek kríziseinek, különösen Nyugat-Európában, és akiknek életszínvonala számos helyen csökken. Európa-szerte kézzelfoghatóak a háború közvetlen és közvetett következményei. A közelmúltig Magyarországon is óriási volt az Oroszországtól való függés a nyersanyagok tekintetében, orosz import nélkül pedig komoly nehézségekkel szembesülne az ország. Bár az ország jó úton halad a megújuló energiák, különösen a napenergia felhasználásának terén és a hazai energiamixben az atomenergia is fontos szerepet kap. Ugyanakkor az orosz gázról való lemondás egyelőre nem lenne megoldható.

A magas infláció révén a magyarok saját bőrükön érzik, hogy az Oroszország elleni szankciók veszélyeztetik a gazdasági egzisztenciájukat, melyet az elmúlt években sok munkával és lemondások árán felépítettek. Meggyőződésük szerint minél tovább tart a háború annál inkább Európa válik ennek a háborús konfliktusnak az elszenvedőjévé.

 

Stratégiai érdekek

Jelen pillanatban Magyarország stratégiai érdekei összehasonlíthatóak és – ha nem is teljesen mértékben – de azonosak a legtöbb európai ország érdekével. Oroszország és a NATO között szükségszerűen lennie kell egy szabad, semleges és független országnak, amely ütközőzónát képez a nyugati és keleti világ között.

Európában szinte senki sem követeli komolyan Ukrajna NATO-tagságát. Az is világos minden érintett fél számára, hogy a konfliktus két nem NATO-tag ország között zajlik. Mint ahogyan az is fontos minden felelős politikus számára, hogy az európaiak ne engedjék magukat belerángatni a háborúba, és ne váljanak annak részeseivé. Más kérdés azonban, hogy a fegyverszállító országok ténylegesen milyen mértékben vállalnak mégis részt ebben a konfliktusban.

Ezen kívül a kontinens államai közül mindenki azt akarja, hogy Ukrajnában béke legyen. Csak az a kérdés osztja meg az európaiakat, hogy a béke milyen úton érhető el. Míg sok ország úgy gondolja, hogy egy modern fegyverarzenállal ellátott és állig felfegyverzett Ukrajna, ha nem is tudja legyőzni, de visszaszoríthatja Oroszországot, más országok – különösen Magyarország – ezt másképp látják. A magyar politikai vezetés meggyőződése, hogy egy atomhatalmat nem lehet legyőzni, továbbá hogy a konfliktus további kiéleződése katasztrófába taszítaná Európát és a világot. Ezért is intéznek felhívást a harcoló felekhez, hogy a lehető leghamarabb kezdjék meg a tűzszünetről szóló tárgyalásokat. Ez azonban megköveteli, hogy a kontinens felismerje saját stratégiai érdekeit, amelyek eltérnek olyan globális világhatalmak érdekeitől, mint az Amerikai Egyesült Államok.

Ez a politika ugyanakkor semmiképpen sem jelenti azt, hogy Oroszországot ne lehetne agresszorként definiálni, de még egy agresszorral is lehetővé kell tenni a tárgyalást. Ezért Magyarország tárgyalásos megoldással kívánja előmozdítani a békét. Budapest már több ízben is jelezte, hogy szívesen betöltené a béketárgyalásokhoz szükséges semleges helyszín szerepét és ehhez a kezdeményezéséhez napról napja egyre több támogatót szerez nemzetközi szinten. Az európai életformánk, a European Way of Life megér annyit, hogy megvédjük, megóvjuk, megőrizzük.

Magyarország mellett a Vatikán is a mielőbbi béketárgyalások támogatója. Ferenc Pápa 2023. április végi magyarországi látogatása fellendítette a közép-európai ország békét célzó politikáját. Magyarország szerepének jelentőségét emeli ki, hogy Ferenc Pápa viszonylag rövid időn belül immár másodszor látogatott el hazánkba (utoljára 2021 őszén járt Magyarországon).

 

Összefoglalás
Magyarország és Európa stratégiai érdekei hasonlóak. Mint minden európai ország, Magyarország is elítéli az orosz agressziót, de ismételten hangsúlyozza, hogy Ukrajnában a béke csak tárgyalásos megoldással érhető el. Minél tovább tart a háború, annál gyengébb lesz Európa, míg cserébe annál erősebbek lesznek más globális hatalmak. Csak abban a kérdésben oszlanak meg a vélemények Európában, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások lerövidítik vagy meghosszabbítják-e a háborút. A magyarok minden más tekintetben egyetértenek Európa többi országával, mégis különutasként tekintenek rájuk.

Ez a magyar miniszterelnök öntörvényű, konok, ámde sikeres liberális-konzervatív reformprogramjának köszönhető, aki bátran és elszántan képviseli hazája érdekeit. Az európai balliberális spektrumban sokan egyszerűen nem tudnak megbékélni ezzel. Ezáltal folytatódik Európában a vita az értelmezési keret szuverenitásáról.

 

A cikk 2023. június 22-én jelent meg a Budapester Zeitungban.