A kék hétfőn, a legborúsabb napon, egyben az év mélypontján Európa is válaszúthoz, mondhatni fordulóponthoz érkezett. Ez az útelágazás meghatározza az ezelőtti és az ezutáni időszakot is, fordulópont a (korábbi) háború és a (közelgő) béke között. Innentől kezdve már csak jobbra fordulhatnak a dolgok. Ezen a 2025. január 20-i hétfőn az Amerikai Egyesült Államokban Donald Trumpot beiktatták az USA új elnökévé, Magyarországon pedig Orbán Viktor miniszterelnök egy nagy érdeklődésre szert tevő konferencián tekintette át az EU soros elnökségének eredményeit. Ezek között az események között van egy belső jelentésbeli kapcsolat, amelyet Európának is fel kell ismerni.

 

Magyarország uniós elnöksége

Az Európai Unió soros elnökségét 2024 második felében Magyarország töltötte be, miután az ország - ugyancsak Orbán Viktor kormánya alatt - 2011 első felében már elkönyvelhetett egy sikeres elnökséget. A 2024-es év nem kevesebbről szólt, mint háborúról és békéről, valamint a kontinens jövőbeli életképességéről gazdasági, társadalmi és geopolitikai szempontból. A globálisan különösen viharos idők, az EU intézményi átalakulása és az uniós elit általi politikai akadályoztatások ellenére Magyarországnak sikerült olyan fontos mérföldköveket kitűznie, amelyek az egész Európai Unió számára jelentősek. Az elnökség mottóját, a „Make Europe Great Again” (Tegyük újra naggyá Európát) kezdetben kinevették, de a Donald Trumptól mintázott szlogenről kiderült, hogy telitalálat, ha arról van szó, hogy Európát a siker útjára tereljük. A magyar soros elnökség alatt elért politikai eredmények azt mutatják, hogy a magyarok nem csak szájhősködnek, hanem a nemzetközi kritikákkal ellentétben valóban aggódnak Európa jólétéért.

Békemisszió

Orbán Viktor miniszterelnök már a Tanács elnökségének első napján Kijevbe utazott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a tűzszünet esélyeit latolgassa. Ez a találkozó csak néhány nappal korábban lett egyeztetve. A Kijevből való visszaúton - az út mindkét szakasza szárazföldön, autóval történt - a magyar kormány személyes találkozót szervezett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyre két nappal később Moszkvában került sor. A magyar miniszterelnök itt is abban volt érdekelt, hogy a vörös vonalakat feltérképezze, és személyes megbeszéléseken megtudja, meddig hajlandóak elmenni a hadviselő felek a tűzszüneti tárgyalásokért. Egy nappal később Orbán Viktor találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, két nappal később Hszi Csin-ping kínai elnökkel, közvetlenül ezután pedig az Egyesült Államokba látogatott el, hogy személyesen beszélhessen Joe Bidennel és Donald Trumppal. Mindössze kilenc nap alatt magas szintű megbeszéléseket folytatott személyesen azzal a hat emberrel, akik fontosak az ukrajnai tűzszünet és békemegállapodás szempontjából - ilyen diplomáciai és politikai offenzívát egyetlen felelős európai politikus sem vállalt be, de még csak gondolati szintre sem emelt. Ennek megfelelően a reakciók a tanácstalanságtól a dühöngésig terjedtek. Orbán Viktor nagyon érzékeny pontot érintett ezzel a misszióval, mert aki valóban békét akar, az nem kerülheti meg, hogy kommunikációs csatornákat hozzon létre, és közvetlenül beszéljen a hadviselő felekkel. Fontos sikerként könyvelhetjük el továbbá, hogy az európai diskurzus megváltozott, melyet tulajdonképpen a magyar miniszterelnöknek köszönhető: ma már mindenki a békéről beszél.

Schengeni bővítés

A magyarok már 2011-ben is erőteljesen támogatták az uniós bővítést Horvátországgal, és 2024-ben is az offenzív bővítési politikát támogatták. Ez különösen a schengeni térség Romániára és Bulgáriára való kiterjesztésére vonatkozott. Az Erdélyben (Romániában) élő magyarság számára egy évszázados vágy teljesült, hogy újra intenzív kapcsolatot tarthasson az anyaországgal, Magyarországgal és ezáltal Európával is. Nem szabad azonban alábecsülni a gazdasági és áruforgalomra gyakorolt pozitív hatást sem, nemcsak Románia, hanem egész Közép-Kelet-Európa számára. „A 100 éves magyar magánynak” (Orbán Viktor) vége, a cél az, hogy élénk és jó kapcsolatokat alakítsunk ki a szomszédos országokkal, és ne szigetelődjünk el. Ez a magyar elnökség alatti bővítés példaértékű volt a közepes méretű Magyarország azon erőfeszítéseire, hogy békés harmóniában éljen szomszédjaival, és megtestesítse az európai szellemet ebben a konfliktusoktól nem mentes történelmű térségben.

Balkán

A Balkánnal kapcsolatos bővítési politikát különösen Magyarország tűzte napirendre, hisz Szerbia európai uniós csatlakozási kérelmének legnagyobb támogatójának számít. Ez azzal a történelmi lehetőséggel magyarazható, hogy többé nem lennénk a periférián, hanem a közvetlen szomszédságban virágzó együttműködés és nemzetközi megértés érvényesülését válthatnánk valóra. Magyarország politikája ezen a területen az „érdemi bővítés” szorgalmazása volt, azaz a teljesített és objektív kritériumok kibontakozásának lehetővé tétele. Ugyanakkor EU politikailag kondicionált ukrajnai bővítési politikája miatt a Balkánról sem szabad megfeledkezni. A magyar értelmezés szerint Ukrajna minden más, mint felkészült az esetleges uniós tagságra - szöges ellentétben a Nyugat-Balkán egyes országaival, amelyek már nagyot alkottak e tekintetben.

Versenyképesség

November elején az Európai Tanács budapesti ülésén elfogadta a „Budapesti nyilatkozat az új európai versenyképességi megállapodásról” című dokumentumot, amely konkrét lépéseket irányoz elő az európai vállalatok versenyképességének megerősítésére. Ezt a Budapesti Nyilatkozatot a magyar fél masszívan szorgalmazta. Ez többek között az európai kis- és középvállalkozások adminisztratív, szabályozási és bejegyzési terheinek csökkentését írja elő. A záróközlemény szerint ezeket az intézkedéseket már 2025 első felében át kell ültetni a gyakorlatba, elérve ezzel a kötelezettségek legalább 25%-os csökkentését, mivel az európai gazdaságnak nincs vesztegetni való ideje. Az energiaszuverenitás elérése, valamint a polgárok és az ipar számára megfizethető energiaköltségek lehetővé tétele szintén különösen fontos.

Donald Trump és Európa

Donald Trump új elnöksége kezdetén Európa még mindig sokkos állapotban van. Magyarország azon kevés országok egyike, ahol a lakosság többsége Donald Trump elnökségét támogatta. Ez egybeesett az ország politikai vezetésével is, hiszen Orbán Viktor már nagyon korán elkötelezte magát a republikánus politikus mellett, a választási kampány során többször is meglátogatta őt, és a választási győzelmet is vele ünnepelte Mar-o-Lagóban. Közvetlenül a választások után az újonnan megválasztott elnök az elsők között hívta fel a magyar kormányfőt. A két politikus között hosszú ideje van intenzív kapcsolat és együttműködés, valamint személyes szimpátia is. Közös bennük, hogy mindketten elkötelezettek hazájuk szuverén érdekei mellett, és tudatos ellenpólust képviselnek a zöld-baloldali Woke-mozgalmakkal szemben. Emellett reális, érdekalapú külpolitikát képviselnek, a moralizáláson és felháborodáson alapuló értékközpontú, sőt „feminista” politika helyett. Ezáltal a reálpolitikához való visszatérés feltételei jobbak, mint valaha. Világszerte kudarcot vallott az állítólagosan egyetemes értékek érvényesítésére irányuló intervenciós és kioktató politika. Szükségszerű visszatérni a mások tiszteletén és elismerésén alapuló, egyenrangú politikához, amely figyelembe veszi a másik fél jogos érdekeit, és így egyensúlyt teremt.

Ebben az összefüggésben különösen rossz a kiindulási helyzet a bukott német hárompárti kormánykoalíció külpolitikája számára. Erkölcsileg arrogáns hozzáállásuk számos világpolitikai kérdéshez gyakran politikai feszültségek alapjául szolgált. Különösen keserű, hogy Olaf Scholz kormányának nemzetközi szinten aligha van akkora súlya, mint annak idején Gerhard Schrödernek - Helmut Kohlról nem is beszélve. Ezzel Németország mozgástere is beszűkült. Még szomorúbb a német politikai, társadalmi és médiaelit teljes valóságtagadása, és különösen a Donald Trumppal szembeni magatartásuk. Egyetlen más országban sem volt olyan nagy a rajongás a legyőzött amerikai demokrata elnökjelölt felé, mint Németországban. Donald Trump vörös vonal a németek számára, de most már meg kell vele békélniük. Az Elon Musk még az óévben írt véleménycikkére adott reakciók bosszús és sértődött hozzáállása magukért beszélnek.

Orbán Viktor beszéde

A magyar miniszterelnök ennek fényében megragadta az alkalmat, hogy nagyszámú hallgatóság előtt személyesen értékelje mind a tanácsi elnökség, mind Donald Trump beiktatásának világpolitikai dimenzióit. Az év második fele úgy fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mint az az időszak, amikor Donald Trump és az Európáért küzdő patrióták alapvető átrendeződést hajtottak végre a politikában, és megváltoztathatták a nyugati világot. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök hangsúlyozta: „Trump előtt mi már Trump voltunk!”. Az amerikai választók is felismerték, hogy az egész világ lehagyja a Nyugatot. Ők is irányt akartak változtatni, el akartak távolodni egy olyan politikától, amely azt állította, hogy egy állítólagos történelmi igazsággal rendelkezik, és a történelem jó oldalán áll. A realizmus, a versenyképesség és a hatékonyság szempontjai az utóbbi években háttérbe szorultak, ezek helyett az államban, a gazdaságban és a társadalomban az identitáspolitika ideológiái érvényesültek. Ennek meg kell változnia. A nemzetközi kereskedelempolitika tekintetében Magyarország felismerte, hogy a semleges gazdaság felé kell elmozdulnia, ahol a nyitottságnak, az együttműködésnek és a konnektivitásnak kell felváltania az ideológiákat, a szankciókat és az akadályokat. Orbán Viktor szerint az EU kudarcot vallott olyan kulcsfontosságú területeken, mint a biztonság, a migráció és a gazdasági versenyképesség, és az aktuális globális kihívásokat pedig fel sem fogta. Az Unió „Európa beteg embere”, aki képtelen a béke biztosítására, a migráció korlátozására és a gazdasági kilátások felvirágoztatására. Brüsszel olyan politikát követ, amely a béke helyett a háborút, a határvédelem helyett a migrációt, a család helyett a nemek közötti egyenlőséget, a megfizethető energia helyett pedig az erőltetett zöld átmenetet részesíti előnyben. A magyar kritika szerint ezek a megközelítések még inkább elszigetelik Európát, és károsítják globális versenyképességét. Orbán Viktor szerint nem Magyarország van elszigetelve, hanem az EU jelenlegi vezetése. Brüsszelben elterjedt az a régi taktika, hogy másokat hibáztatunk azért, amit magunk csinálunk. Brüsszelben nem ismerik el, hogy az EU-nak problémája van; ehelyett tévesen azt feltételezik, hogy az uniós integráció célja maga az integráció. Különösen fontos az is, hogy a világ a geopolitikai átrendeződés olyan szakaszába lépett, amelyben Ázsia egyre nagyobb befolyással bír. Miközben az EU elszigetelődött, Magyarország tovább fejleszti kapcsolatait az USA-val, Kínával, Oroszországgal és Afrikával. A „nyitott ajtók” politikája a 21. század kihívásaihoz való alkalmazkodás kulcsának tekinthető. Magyarország ezért baráti kapcsolatokra és gazdasági együttműködésre törekszik. A változás igénye a világban erősebb, mint valaha, Magyarország azonban elszánt és erősebb, mint 2024-ben volt. Végezetül Orbán Viktor azt mondta: "A Brüsszelt elfoglaló hadművelet masodik fázisát ezennel meginditom".

Összegzés

A 2024 második felében gyakorolt magyar EU-elnökség fordulópontot jelent az Unió politikai történetében. Paradigmatikus sikerként és a jelenlegi brüsszeli uniós vezetés domináns baloldali-liberális programjával szembeni egyértelmű magyar szembenállásként értelmezhető. A 2024-es magyar EU-elnökség tehát egy szuverén, hazafias, a hagyományos értékeket és a szuverén érdekeket hangsúlyozó megközelítés megnyilvánulása volt. Magyarország a változás úttörőjének tekinti magát, aki kivezeti Európát a válságból, és megteremti egy hatékonyabb és versenyképesebb Európa alapjait. Magyarország EU-elnökségének sikerei mindenképpen lenyűgözőek. A nehéz geopolitikai környezet, az intézményi átmenet, valamint egyes országok és az EU Bizottságának az elnökséget betöltő országgal szembeni blokkoló álláspontja nem tudta megakadályozni, hogy fontos területeken jó és terhelhető (megalapozott) eredményeket érjünk el. Magyarország ukrajnai béke érdekében tett erőfeszítéseit Donald Trumpnak az Egyesült Államok 47. elnökévé történő megválasztása koronázta meg. Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a háború és a béke fontos kérdéseiben szinte hajszálpontosan ugyanazt a politikát folytatja, mint Orbán Viktor, így az EU tanácsi elnökségének kezdetén tett békeküldetése most utólagosan legitimálódott és felértékelődött. Az európaiak jól tették volna, ha fél évvel ezelőtt Orbán Viktorra hallgatva békét szorgalmazó hatalomként kezdeményeznek, ezzel megértve és kihangsúlyozva Európa érdekeit, és végül megszilárdítva az öreg kontinens geopolitikai cselekvőképességét. Európa most sok tekintetben egyedül áll, és viselnie kell a felelőtlen politikájának, valamint az ötletszegény, stratégiamentes és irányvonalnélküliségének a következményeit. Ez mindenekelőtt az eddigi Ukrajna-politikájának következményeire vonatkozik. Ha tehát Európa újra fel akar emelkedni és át akarja venni a neki járó globális szerepet, nem kerülheti el, hogy legalább meghallgassa Orbán Viktor tanácsát. Ő lenne az a személy is, aki egyenrangúan tudna tárgyalni Donald Trumppal - Európa érdekében. Orbán Viktor 2025. január 20-án a magyar tanácsi elnökségről szóló elemzését a találó szavakkal zárta: „A változás második szakasza megkezdődött. Brüsszelnek meg kell változnia - velünk vagy nélkülünk”.