A legvalószínűbb forgatókönyvnek megfelelően a képviselők döntő többsége támogatta Olaf Scholz kancellár önmaga ellen benyújtott bizalmatlansági indítványát. A hosszú és fokozott hangvételű parlamenti vitát követő nyilvános szavazás során végül 394 képviselő a bizalmatlansági indítvány mellett, 207 pedig az ellen szavazott – további 116 képviselő tartózkodott a voksolástól. A kancellár így, szándékának megfelelően, jóval elmaradt a szükséges legalább 367 szavazatnyi többségtől – a tartózkodás ebben az esetben ugyanis egy „nemleges” válasszal ért fel. 

Mindez azt jelenti, hogy majdnem három évvel hivatalba lépését követően végérvényesen megbukott az egykoron három párti, utolsó hetek során már csak két pártból álló koalíciós kormány. A 2021 decemberében még látszólag teljes összhangban, ambiciózus célok kijelölése mellett hivatalba lépő szociáldemokrata, liberális és zöld (SPD-FDP-Zöldek) koalíciós kormány a kezdeti krízis kormányzást követően rövid időn belül a belső csatározásoktól volt hangos. Az egymással sokszor teljesen szembemenő gazdaság- és pénzügypolitikai elképzelések folytatólagos konfliktus helyzetet teremtettek a kormánypártok között, amelyet tovább élezett a választók tömeges elfordulása a három párttól. Utóbbi mögött elsősorban a kormány migrációs és gazdaságpolitikájának az egyre nagyobb mértékben való elutasítása rejlett, mely az idei évre már történelmi mélypontra taszította a kancellárba és a kormányba vetett választói bizalom szintjét. 

Az őszi, kelet-németországi tartományi választások után, mely a kormánypártok újabb visszaesésesét hozta, egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy immár a kormánypártok is érdekeltek lehetnek akár a kormány megbuktatásában és az előrehozott választások kiírásában – kiváltképp a Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter vezette FDP esetében volt ez így, mely a felmérések szerint stabilan a Bundestagba való bejutáshoz szükséges 5%-os küszöb alá szorult. A sorozatos, és egyes jelek szerint az FDP által részben generált, összetűzések hatására november 7-én Scholz kancellár pénzügyminiszterének a menesztése mellett döntött, melyre válaszul – egy fő kivételével – az összes FDP delegálta miniszter elhagyta a kormányt. Az immár kisebbségben lévő kormány számára teljesen irreális feladatnak ígérkezett a ciklus, ellenzéki képviselők külső támogatása mellett való, kitöltése.

Most, a sikeres bizalmatlansági indítványt követően, Frank-Walter Steinmeier államfő dönt majd a Bundestag feloszlatásáról, valamint az új szövetségi választások kiírásáról. Az államfő és a pártok közötti korábbi megállapodás értelmében az előrehozott Bundestag-választásokra 2025. február 23-án, vasárnap kerülhet majd sor.

A szavazást megelőző vitát már teljesen a választási kampány uralta. Scholz arra használta fel beszédét, hogy kemény támadást intézzen az FDP ellen. A Christian Lindner pártelnök vezette liberálisok „hetekig tartó szabotázsa” nemcsak a kormánykoalíciónak, hanem az egész demokráciának is ártott – mondta. Friedrich Merz, CDU/CSU pártelnök ezzel szemben felszólalásában azzal vádolta Scholzot, hogy az országot a háború utáni történelem egyik legnagyobb gazdasági válságába vezette, egyúttal pedig uniós szinten is kudarcot vallott. „Ön lejáratja Németországot” – jelentette ki Merz.

Bauer Bence, az MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért (MCC MNI) igazgatójának meglátása szerint az elkövetkező hónapokban rendkívül izgalmas kampányidőszak elé nézhet Németország, hiszen az országban szokatlan módon meglehetősen szétaprózódott pártpolitikai szintér, valamint a történelmi pártok korábbitól elmaradó támogatottsága miatt szoros és kiélezett verseny lesz várható a parlamenti többség eléréséért. Dobrowiecki Péter, az MCC MNI kutatási vezetője szerint a kampány során az önálló politikai arcél kidomborításán lehet majd a fő hangsúly, amely korántsem ígérkezik könnyű feladatnak a mostani helyzetben mikor több meghatározó kérdésben látszólag egyetértés van a pártok többsége között.

Legfrissebb felmérések (2024.12.05.) szerint jelenleg a pártok közül jelenleg a CDU/CSU az élen 32%-kal, a 18%-kos AfD és a 16%-on mért SPD előtt. A Zöldek 14%-kal némileg stabilizálni tudták támogatottságukat a BSW (5%), az FDP (4%) és a Die Linke (3%) azonban jelenleg aggódhat a bejutási küszöb elérése miatt.