A kudarc művészete: tartományi választások Baden-Württembergben

Az idei év különösen fontos a német belpolitika alakulásának szempontjából. A helyi sajtó által csak „szuper választási évnek” (Superwahljahr) nevezett időszak során hét hónap alatt 8 helyi érdekeltségű – öt tartományi parlamenti és három önkormányzati – választásra kerül sor Németországban, amelyek mindegyike – külön-külön okok miatt – hatással lehet az országos politika alakulására. Március 22-én Rajna-vidék-Pfalzban, szeptember 6-án Szász-Anhaltban, végül szeptember 20-án Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben lesznek tartományi választások. Különösen igaz ez a sort most vasárnap, 2026. március 8-án, megkezdő baden-württembergi tartományi parlamenti választásokra, mely az év első voksolásaként az egész évre megadhatja a politikai alaphangot. A szavazás tétjét fokozta Winfried Kretschmann (Zöldek) 15 éve regnáló miniszterelnök visszavonulása, valamint a 2022-ben módosított tartományi választási törvény újításainak az alkalmazása. Az előzetes várakozásokkal szembe menve végül a Zöldek tudtak 30,2%-ot elérve az élen végezni, megelőzve a hajrában vezető helyüket elbukó és 29,7%-ot szerző CDU-t. Magabiztos győzelem helyett a CDU lényegében saját hibái miatt veszítette el a választásokat, úgy, hogy néhány hónappal ezelőtt még két számjegyű előnnyel vezetett a felmérésekben. Támogatottságának megduplázásával, 18,8%-os eredményével az AfD immár az egyik legfontosabb nyugatnémet tartományban is fontos szereplővé lépett elő, melyet a CDU csak a jobboldali többség feladásával és a tűzfalhoz való, foggal-körömmel való ragaszkodással tud (még) megkerülni.

Berlini gyors - A hét fő hírei hétfőn

Ezen a linken érheti el minden hétfőn a Berlini Gyors aktuális számát, valamint az előző évfolyamok lapszámait is.

Veranstaltungsbericht: Mensch und KI

Am Abend des 25. Februar 2026 fand im Hauptgebäude des MCC in Budapest ein Vortrag und Podiumsdiskussion mit Gernot Blümel, ehemaliger österreichischer Finanz- und Kanzleramtsminister (ÖVP) und Geschäftsführer des auf künstliche Intelligenz spezialisierten Unternehmens Mare TechnoPark, statt. Die Veranstaltung, an der mehr als 70 Gäste teilnahmen, wurde von Dr. Bence Bauer, Direktor des Deutsch-Ungarischen Instituts für Europäische Zusammenarbeit, eröffnet.  In seiner Rede hob er die rasante Verbreitung künstlicher Intelligenz in unserem Alltag sowie die damit verbundenen drängenden ethischen, rechtlichen, wissenschaftlichen und politischen Fragen hervor. Die Podiumsdiskussion im Anschluss an den Vortrag wurde von Dr. Lasse Lassen, Postdoktorand am Lehrstuhl für Neuere Geschichte der Julius-Maximilians-Universität Würzburg und Visiting Fellow am Deutsch-Ungarischen Institut für Europäische Zusammenarbeit, moderiert.

Rendezvénybeszámoló: Az ember és a mesterséges intelligencia

2026. február 25-én este az MCC budapesti főépülete adott otthont a Gernot Blümel, korábbi osztrák pénzügyminiszter (ÖVP), a Mare TechnoPark (MARE) mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezérigazgatójának részvételével megrendezett előadásnak, valamint pódiumbeszélgetésnek. A több mint 70 vendég jelenlétében megtartott eseményt Dr. Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója nyitotta meg.  Beszédében kiemelte a mesterséges intelligencia rohamos térhódítását hétköznapjainkban, valamint az ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban felmerülő, égető etikai, jogi, tudományos és politikai kérdéseket. Az előadást követő panelbeszélgetést Dr. Lasse Lassen, a würzburgi Julius Maximilians Egyetem Újkori Történelem Tanszékének posztdoktori kutatója, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendégoktatója moderálta.

Ein Jahr Ampel-Aus und sechs Monate Friedrich Merz

Vor genau einem Jahr, am 6. November 2024, ordnete sich die internationale und deutsche Politik neu. Donald Trump kehrte ins Weiße Haus zurück, und die deutsche Ampel-Regierung zerbrach an internen, weltanschaulichen Konflikten.

Ütemváltás helyett tétovázás – A Merz-kormány első hat hónapjának mérlege Németországban

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. november 6-án új időszámítás kezdődött a nemzetközi és a német politikában. Míg az Egyesült Államokban Donald Trump visszatérhetett a Fehér Házba, addig Németországban a hárompárti „jelzőlámpa” koalíciót a belső, ideológiai konfliktusok robantották fel.

Identitáskeresés egy változó Európában

Új elnök régi harc — mit hoz Lengyelország következő öt éve?

Dobrowiecki Péter és Gönczi Róbert elemzése

Megvan a leendő miniszterek névsora

A koalíciós szerződés jóváhagyása után mindegyik párt bemutatta jelöltjeit a 17 miniszteri posztra, amelyekből hetet a CDU, hármat a CSU, míg szintúgy hetet az SPD kap az alábbiak szerint. A felosztásban érdekességnek számít, hogy az SPD a korábbi CDU/CSU-val való kormányzások alkalmával jobb választási eredményekkel (2013: 25,7%, 2017: 20,5%), ámbár szintúgy juniorpartnerként hat minisztériumot kapott, most azonban hét minisztériumot tudhat magáénak.

Közel 900 keresetben támadják a Bundestag-választás jogszerűségét

Közel 900 keresetet nyújtottak be a Bundestag-választás eredményeit és jogszerűségét megkérdőjelezve különböző pártok és szervezetek. Ennek az előkészítésére a választást követően két hónap állt rendelkezésükre – ez a határidő 2025. február 23-i előrehozott szövetségi parlamenti választás esetében 2025. április 23-án járt le.

Budapest második világháborús tragédiájának utolsó felvonása – 80 éve történt a kitörés

Brutalitása, intenzitása és hosszúsága ellenére Budapest ostroma a második világháború kevésbé ismert fejezetei közé tartozik, különösen Nyugat-Európában annak ellenére, hogy a harcok hevessége miatt már a kortársak is második sztálingrádi csataként hivatkoztak rá. A város körüli szovjet ostromgyűrű 1944. december 25-i végérvényes bezárását követően német és magyar csapatok mintegy 50 napon át védték egyre kisebb területre visszahúzódva a várost. Végül 1945. február 11-én a budai várnegyedben még kitartó csapatok a reménytelen helyzet tudatában – felsőbb utasítás ellenére – kitörést kíséreltek meg. Az akcióban részt vevő körülbelül 25 ezer katonából végül csak mindössze 700-800 fő érte el néhány nappal később a saját vonalakat.

Budapester Tragödie - Ein „zweites Stalingrad“

Seit Jahren versuchen europäische Links- und Rechtsextremisten, den Endkampf um die ungarische Hauptstadt zu instrumentalisieren. Tatsächlich eignet sich kaum ein Ereignis weniger dafür, mit der Vergangenheit Politik zu machen.

Kampánystart – fókuszban a német pártok 2025-ös választási programjai

A Bundestag 2024. december 16-i, bizalmi indítványról történő szavazását követően a november óta kisebbségben kormányzó Scholz-kormány immár végérvényesen megbukott. Az előrehozott választásokra nagy valószínűséggel Frank-Walter Steinmeier államfő a parlament feloszlatásáról szóló döntését követően 2025. február 23-án, vasárnap kerül majd sor, amelynek fényében egy intenzív, gyorsan lendületet vevő kampányidőszakra készülhetnek a német választók. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy egyfajta nyitányaként már a bizalmi szavazást megelőző parlamenti felszólalások során komoly verbális ütésváltásokra került sor, többek között az egykori koalíciós társak között is. A kölcsönös vádaskodás mellett – a közelgő választásokra való tekintettel – a legtöbb párt már be is mutatta legfőbb elképzeléseit, melyek az elkövetkező mintegy két hónapban a fő hangsúlypontokat is alkotják majd kampányukban. Az alábbiakban a pártok mindezidáig nyilvánosságra hozott legfontosabb választói programpontjait vettük röviden górcső alá.

Megvonta a bizalmat a Bundestag a Scholz-kormánytól – biztosan előrehozott választások következnek Németországban

Faktenwissen Ungarn: Verteidigungspolitik in Ungarn

Ohne einen Zugang zur Sprache kann es eine echte Herausforderung sein, verlässliche Fakten über Ungarn zu finden. Daher stellen wir im Rahmen unserer Forschungsreihe „Faktenwissen Ungarn” Hintergrundinformationen über verschiedene Themen zur Verfügung, die für das bessere Verständnis des Landes wichtig sind.

Faktenwissen Ungarn: Erinnerungspolitik in Ungarn

Ohne einen Zugang zur Sprache kann es eine echte Herausforderung sein, verlässliche Fakten über Ungarn zu finden. Daher stellen wir im Rahmen unserer Forschungsreihe „Faktenwissen Ungarn” Hintergrundinformationen über verschiedene Themen zur Verfügung, die für das bessere Verständnis des Landes wichtig sind.

Ausztria választott – történelmi győzelmet ellenére ellenzékben maradhat az FPÖ

A vasárnapi ausztriai választás-ok előzetes eredménye alapján fennállása óta első alkalommal szövetségi szinten is diadalmaskodni tudott az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A Karl Nehammer kancellár vezette Osztrák Néppárt negatív csúcshoz közeli eredménnyel csak a második helyet érte el, míg a harmadikként az SPÖ (Ausztria Szociáldemokrata Pártja) futott be. A liberális NEOS és a kormányzó Zöldek szintén tagjai lesznek az elkövetkező törvényhozási ciklusnak. Mandátumvesztés tekintetében a voksolás két legnagyobb vesztese az eddigi ÖVP-Zöldek kormánykoalíció két pártja.

Veranstaltungsbericht: In Ungarn begann die Freiheit - Festveranstaltung in Budapest anlässlich des 35. Jahrestages der Grenzöffnung 1989

Am Mittwoch, den 4. September 2024, fand anlässlich des 35. Jahrestages der Grenzöffnung 1989 eine Gedenkveranstaltung im Mathias Corvinus Collegium in Budapest statt. Organisiert wurden die Festlichkeiten in Zusammenarbeit der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland e.V. mit dem Deutsch-Ungarischen Institut für Europäische Zusammenarbeit.

Rendezvénybeszámoló: Magyarországon kezdődött a szabadság: A határ 1989-es megnyitásának 35. évfordulója Budapesten

2024. szeptember 11-én, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért, valamint a Német-Magyar Társasággal a Németországi Szövetségi Köztársaságban ünnepi megemlékezést szervezett az 1989-es határnyitás 35. évfordulója alkalmából a Mathias Corvinus Collegium budapesti főépületében.

Faktenwissen Ungarn: Die ungarische EU-Politik

Ohne einen Zugang zur Sprache kann es eine echte Herausforderung sein, verlässliche Fakten über Ungarn zu finden. Daher stellen wir im Rahmen unserer Forschungsreihe „Faktenwissen Ungarn” Hintergrundinformationen über verschiedene Themen zur Verfügung, die für das bessere Verständnis des Landes wichtig sind.

Jobboldali győzelem az EP választásokon Németországban

A vasárnap megtartott európa parlamenti (EP) választások elsősorban belpolitikai okok miatt a megszokottnál nagyobb jelentőséggel bírtak Németországban. A szeptemberben esedékes kelet-német tartományi, illetve nagy valószínűség szerint jövő ősszel megrendezett szövetségi választások közelsége, illetve EP-n belüli erőviszonyok sokak által előzetesen megjósolt átrendeződésének fényében a pártok szereplése és a mandátumok eloszlása még inkább felértékelődött. A választásokon végül a várt papírforma szerint a CDU/CSU magabiztosan hozta az első helyet, az Unió-pártok mögött azonban nem az örök rivális, a szociáldemokrata SPD, hanem a csalódott jobboldali szavazók gyűjtőpártjává váló AfD futott be. A kormány sokat kritizált gazdaság- és migrációspolitikája a választói urnánknál is érzékeltették hatásukat. Scholz-kancellár pártja mindössze a harmadik helyet csípte el a nagyot bukó Zöldek, a magát első alkalommal megmérettető és rögtön 5% fölé jutó baloldali populista BSW és a kormánykoalíció leggyengébb eredményét hozó FDP előtt.

A németországi Zöldek ellentmondásos megítélése két év kormányzás után

A pártra zúduló politikai össztűz és kritika ellenére a Zöldek továbbra is élvezik elkötelezett szavazóik bizalmát, ugyanakkor a választók többségére ez már korántsem igaz – öt év alatt több mint megduplázódva, 25%-ról 56%-ra nőtt, azok száma, akik immár semennyire sem tudnak azonosulni a Zöld Párttal. Ezzel a Baerbock-Habeck miniszterpáros fémjelezte párt Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált.

Milyen hatással járhat Európára az újjáéledő német-francia-lengyel weimari együttműködés?

Pártalapítási reneszánsz Németországban

A korábban meglehetősen statikusnak mondható német pártpolitikai térkép rövid időn belül egy újabb szereplővel bővülhet azt követően, hogy január elején zászlót bontott a szélsőbal és posztkommunista politikusokat egyaránt magába foglaló Die Linke (Baloldal) párt egykori vezetőjéről elnevezett Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW). Ezúttal a csalódott jobboldali szavazók egyik meghatározó politikai tömörülésének tartott WerteUnion (ÉrtékUnió) tagsága döntött a pártalapítás mellett.

Megszűnt a Die Linke frakciója, mélyponton a német baloldal

2023. december 6-án, 18 évvel létrejöttét követően, feloszlott a részben az NDK állampártjának örökségét továbbvivő, szélsőbal és posztkommunista politikusokat egyaránt magába foglaló Die Linke (Baloldal) Bundestag-frakciója.

Recesszió felé tart a német gazdaság

Elhamarkodottnak bizonyultak Robert Habeck (Zöldek) szövetségi gazdasági miniszter október eleji, a német gazdaság teljesítményével kapcsolatban tett bizakodó kijelentései. „Elértük a mélypontot, elhagytuk a szakadékot, és most már felfelé vezet az út” – jelentette ki a miniszter. A német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) legfrissebb jelentése alapján azonban az előzetesen vártnál jóval hosszabb ideig tarthat a német gazdaság gyengélkedése.

Választás Lengyelországban – nyert a kormánypárt, de a végső győzelem az ellenzéké

Rekordmagas, 74,38%-os részvétel mellett a legtöbb elnyert szavazat ellenére is könnyen távozhat a kormányból a Jarosław Kaczyński vezette jobb-közép Jog és Igazságosság, amelyet egy négy pártból álló ellenzéki koalíció válthat fel.

Elemzés – mélyponton a németek állami intézményekbe vetett bizalma

Mélyponton a németek államba vetett bizalma. Csak minden negyedik német tartja úgy, hogy az állam és annak intézményei maradéktalanul képesek feladataik ellátására. A rendkívül magas elégedetlenségi mutató mögött számos, évek óta megválaszolatlan vagy sikertelenül kezelt probléma áll, melyek – párosulva a globális kihívásokkal – bizalmi válság közeli helyzetet eredményeztek.

A Világ 2023-ban: Lengyelország

Elemzés – történelmi sikerek kapujában az AfD?

Két helyi, de annál nagyobb jelentőségű választási győzelmet követően, dinamikusan növekvő országos támogatottság mellett, látszólag politikai áttörés előtt áll az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, röviden: AfD) Németországban. Tényleg megérett az idő egy németországi „alternatíva” számára, vagy inkább egy ideiglenes jelenségnek lehetünk tanúi?

Gyorselemzés: Búcsú az atomtól – az utolsó atomerőművek is leálltak Németországban

2023 április 15-e szombat egy történelmi nap volt a német gazdaság, energetikai ágazat és egyúttal a politikai közbeszéd számára is – 66 évvel az első nyugat-német atomerőmű átadását követően egy immár egyesített Németország véglegesen búcsút intett az atomenergia felhasználásának.

Buchpräsentation in Düsseldorf: „Der ungarische Staat – Ein interdisziplinärer Überblick“

Düsseldorfi könyvbemutató: "Ezer éve Európa közepén – A magyar állam karaktere"

MCC Podcast: Így emelték fel a német befektetők Közép-Európát

A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) közelmúltbab bemutatott átfogó tanulmánya részletesen tárja fel a nyugat-európai működőtőke befektetések gazdasági, társadalmi, munkaerőpiaci hatását régiónkban az 1990-es évektől napjainkig.

Veranstaltungsbericht: deutsch-ungarische Verteidigungszusammenarbeit und aktuelle Herausforderungen in der Sicherheit

Aktuelle Herausforderungen in der Sicherheitspolitik, die deutsch-ungarische militärische Zusammenarbeit, sowie die aktuellen Aufgaben der Bundeswehr und der ungarischen Streitkräfte bildeten den Schwerpunkt der deutschsprachigen Veranstaltung des Deutsch-Ungarischen Instituts am MCC in Győr/Raab am 09. November mit dem stellvertretenden Staatssekretär für Verteidigungspolitik, László Hajnik und Oberstleutnant Wolf Illner, dem militärischen Hauptberater des Oberbefehlshabers der ungarischen Streitkräfte als Gesprächspartner. Moderator der Podiumsdiskussion war der Forschungsprojektleiter des Deutsch-Ungarischen Institutes am MCC, Péter Dobrewiecki.

Rendezvénybeszámoló: Magyar-német védelmi együttműködés és a jelenlegi biztonsági kihívások

Az aktuális biztonságpolitikai kihívások, a magyar-német katonai együttműködés, valamint a Honvédség és a Bundeswehr előtt álló feladatok voltak a középpontban az MCC Magyar-Német Intézetének november 9-i győri, német nyelvű rendezvényén, melyen Hajnik László védelempolitikáért felelős helyettes államtitkár és Wolf Illner alezredes, a Magyar Honvédség főparancsnokának katonai főtanácsadója voltak a vendégeink. A beszélgetést Dobrowiecki Péter, az MCC MNI kutatási projektvezetője moderálta.

Az utolsó CDU-SPD nagykoalíció immár a múlté – tartományi választások Alsó-Szászországban

Szocdem-zöld koalíció alakulhat Alsó-Szászországban, a CDU megújulása pedig még mindig várat magára.

Veranstaltungsbericht: Deutsche Staatszeitung? Die Rolle der Frankfurter Allgemeinen Zeitung in Geschichte und Gegenwart der Bundesrepublik Deutschland

Rendezvénybeszámoló: Német állami újság? A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerepe a Németországi Szövetségi Köztársaság múltjában és jelenében

Podcast mit Dr. Peter Hefele: Debatte über die Zukunft Europas

Angesichts der vielfältigen politischen, wirtschaftlichen und sozialen Herausforderungen, vor denen Europa steht, scheint die Debatte über die Zukunft der EU weniger im Mittelpunkt zu stehen. Dennoch haben die Fragen der internen Spaltung der EU und der europäischen Politik nichts an Aktualität verloren. Wie kann Europa gemeinsam vorankommen? Wie kann das konservative politische Leben in Europa erneuert werden, um die Öffentlichkeit besser zu erreichen? Was könnte die Rolle der mitteleuropäischen Staaten in diesem Prozess sein? Dies sind nur einige der Fragen, die wir in unseren Podcast mit Dr. Peter Hefele zu erörtern versucht haben.