Egy tartalmát és terjedelmét tekintve hiánypótló mű: „A magyar állam karaktere – Interdiszciplináris áttekintés” egy olyan, akadémiai igényű szöveggyűjtemény, amelynek közel 500 oldalán közel harminc szerző, a politikai, tudományos és kulturális élet jeles képviselői világítják meg különböző szempontokból Magyarország történelmét és jelenét.

A kötet 2021. tavaszán jelent meg a Spinger kiadó „Állam – szuverenitás - nemzet” sorozatában. A Rüdiger Voigt gondozásában megjelenő sorozat alapvetése, hogy a szuverén nemzetállam nem a múlt megszűnőfélben lévő maradványa. A gyakorló politikában mutatott erre példát az utóbbi évtizedben Magyarország, amiért számos balliberális céltáblája, emellett pedig konzervatív gondolkodók sokaságának példaképe lett.

A viták mélyére ásnak

A véleményeket megosztó politizálás hatása mintaszerűen tükröződik a német közbeszédben és a Magyarországról kialakított vélekedésben. Mindenek előtt a média oroszlánrésze bírálja Magyarországot a tekintélyelvűnek és nacionalistának vélt politikai irányvonala miatt, mások pedig úgy sejtik, hogy az országban még a „józan ész” politikája uralkodik. Az olvasó politikai beállítottságától független érdemes egy pillantást vetni a mindennapi újságírás színfalai mögé. Ez azt jelenti, hogy felkereshetjük az országot vagy pedig a viták mélyére ásunk, amelynek része lehet a tudományos dolgozatok tanulmányozása. A tárgyalt mű kitűnő lehetőség erre. A politikai szöveggyűjtemény előfutára a 2019-ben kiadott magyar eredeti szöveg, amely már „Ezer éve Európa közepén – A magyar állam karaktere” címével is egy manifesztumra emlékeztet. A megjelenése óta eltelt két évben széles körű visszhangot váltott ki tudományos és társadalmi téren és a konzervatív magyar politika alapműve lett. A magyarul megjelent tanulmányokat fordíttatták és lektorálták, Orbán Viktor miniszterelnök előszavával kiegészítve. A kötet két szerkesztője és társszerzője Szalai Zoltán, az MCC Mathias Corvonus Collegium főigazgatója és Orbán Balázs, aki parlamenti államtitkári feladatai mellett az MCC kuratóriumának elnöke is egyben. Az MCC Magyarország legnagyobb tehetségfejlesztő intézménye, amelynek berkeiben a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért (MNI) is működik. Az MNI szervezte tavaly novemberben a Konrad-Adenauer-Stiftunggal közösen mutatta be a kötetet a Berlin-brandenburgi Tudományos Akadémián.

Kapu Nyugat és Kelet felé is

Megérteni Magyarországot – foglalhatnánk össze lényegre törően a kötet alapvető célkitűzését. Az ezeréves államiságra visszatekintő Magyarország átélt monarchiákat, idegen hatalmak megszállását és a legkülönbözőbb színezetű diktatúrákat és demokráciákat, miközben a nyelv, a szokások, a történelem és a politika rendhagyó képlete alakult ki. A magyarokkal együtt a Kárpát-medencében élő népek sokasága gazdagította a magyar kultúrát. Az évszázadok során Magyarország egyszerre volt kapu Nyugat, mind Kelet felé. Ez mind része Magyarország jelenének, azaz Magyarország jogi és politikai rendszere elválaszthatatlanul kötődik az ország történelméhez, értékeihez és kultúrájához. Ezek a különböző rétegek, legyen az a történelmileg kialakult jogrendszer, a nyelv vagy akár a zene is mind hozzájárul és meghatározza a magyar állam „karakterét”, személyiségét a szerkesztők meggyőződése szerint. A kötet keletkezésére vonatkozó kérdésre adott válaszában hangsúlyozta, hogy „eredetileg nem külföldieknek írták. Nekünk, magyaroknak készült, akik harminc éve végre szabadon élhetünk, miután két diktatúrát kellett elszenvednünk. Az új nemzedéknek meg kell tanulnia, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, hogy most miként cselekszünk és miért.” Az, hogy ez a magyaroknak a saját országukat bemutatni hivatott kötet most nem például angol, hanem német nyelven jelenik meg, világosan bizonyítja, hogy mennyire központi szerepet töltenek be a német ajkú országok a magyar történelemben. Egyúttal pedig azt is, hogy mennyire fontos a magyaroknak megfelelni a németek „igényének a magyarázatra”.

A témakörök széles skálája

Az egyes tanulmányokat neves kultúrtörténészek, jogászok, közgazdászok és politikusok írták, közöttük Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke. Amilyen széles körű a szerzők szakmai háttere, annyira széles a bemutatott témakörök skálája is. A „Magyarország alkotmányos identitásáról” vagy „A magyar államelméleti gondolkodás kialakulása és kapcsolata a német szellemi élettel” című tanulmányok mellett „A zsidóság szerepe a magyar államiság történetében” vagy a „Zene és a magyar állam: Dohnányi, Bartók és Kodály” címmel is olvashatunk munkákat. Ezzel a kötet túlmutat a kizárólag államelméleti vagy jogtudományi műveken, amelyek az adott államot mindenek előtt alkotmányossága, jogszabályai s államfilozófiája tükrében mutatnak be. Az „állam – szuverenitás – nemzet” vezérfonala azonban átível a kötet kultúrtörténeti vagy gazdaságpolitikai munkáin is. A tanulmányokat „interdiszciplináris áttekintésként” öt fejezetre osztották. A felütés „A magyarok jelene” többek között a magyar alkotmánybíráskodás szerepét és történelmét, a magyar társadalom jelenlegi összetételét vagy a kereszténység az államiságban betöltött szerepét ismertető munkákkal. Ezt követi „A magyarok története”, ahol többek között Magyarország nemzeti jelképeit, így például a folytonos államiságot jelképező Szent Koronát, a turulmadarat, a himnuszt és a kokárdát ismertetik. Ezen kívül Malcolm Gillies ausztrál zenetudós nyomozza a magyar lélek jelképeit a magyar zenében. A magyar léleknek vagy „A magyarok gondolkodásá”-nak következetes módon önálló fejezetet szenteltek. Ebben államelméleti koncepciókat, valamint a 2011-es alaptörvény jogi és tartalmi sajátosságait vitatják meg. Főként az alkotmányos hagyományok, a történelem és a modern jogi kodifikáció szimbiózisa enged bepillantást a magyar jogrendszer egyedülálló sajátosságaiba. A következő – „A magyarok és mások” – tematikus fejezet tanulmányaiban többek között az országban élő kisebbségek szerepéről és a Magyarországról külföldön alkotott képről esik szó. A szemelvénykötet „A magyarok társadalma és gazdasága” fejezettel zárul, megvitatva elsődlegesen az utóbbi tíz év gazdaságpolitikáját.

Összegzés

A tanulmányok számának és tematikus gazdagságának köszönhetően az olvasó alapvető új ismeretekkel gazdagodik Magyarországról – mindenek előtt egy talán új és néhány olvasónak adott esetben kissé kellemetlen szemszögből. A „nemzet”, az „illiberális államrend” vagy „népi szellemiség” a német fordításban bizonyos mellékzöngét pendít meg – egy magyarnak ezek a kifejezések túlnyomórészt pozitív jelentéssel bírnak. Emellett meg kell említeni a makulátlan lektorálást és a jól sikerült, folyékony olvasást biztosító fordítást, mert ez sajnos különben nem magától értetődő akadémiai igényű magyar szövegek német fordításának tudományos színvonalát tekintve. Kevésbé örvendetes, hogy egyes munkák jócskán rövidebbek annál, hogy akadémiai szintű újdonsággal szolgáljanak. Ezen kívül a puszta fordításnál bizonyára előnyösebb lett nagyobb mértékben volna a német ajkú olvasóközönséghez igazítani a művet: bár több munka is foglalkozik a német-magyar viszonnyal, bizonyára több olvasót lehetett volna megnyerni néhány kiegészítéssel. Mindent egybevetve „A magyar állam karaktere – Interdiszciplináris áttekintés” nélkülözhetetlen forrás a jelenkori magyar viszonyok megvitatásához, tanulmányozása kulcs a magyar gondolkodás, a magyar történelem és a magyar államrend megértéséhez. Az ismeretek kecsegtetően gazdag tárháza tükrében a kötet jelenleg 79,99 eurós árát semmiképpen sem sokallhatjuk.