Beszámoló – 30 éves a Magyar-Német Barátsági Szerződés - Jubileumi ünnepség

Az ünnepség a Magyar Nemzeti Múzeumban került megrendezésre este 18 órától, mintegy 220 fő részvételével. A résztvevők körében köszönthettük a magyar-német kapcsolatok kiemelkedő és fontos alakjait, barátainkat, fiatalabbakat és idősebbeket egyaránt.

A rendezvény középpontjában az 1992. február 6-án aláírt barátsági együttműködési és európai partnerségről szóló Szerződés állt, amelyet Antall József miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár írtak alá Mádl Ferenc akkori tárca nélküli miniszter és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszterrel. A megállapodás aláírásával mindkét állam elkötelezte magát a szoros barátsági együttműködésre, amelynek keretein belül az emberi jogokat, a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszenek a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záródokumentum, valamint a Párizsi Charta szellemében. 

Az eseményen a két ország képviseletében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Matthias Rößler szászországi tartományi parlamentelnök vettek részt és tartottak ünnepi beszédet. A rendezvény házigazdája Bauer Bence volt, a zenei aláfestésről pedig a Virtuózok kamaraegyüttese gondoskodott. Köszöntőket mondtak: Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója, Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője, Johannes Haindl, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete, valamint Barbara Zollmann, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója.

Az első beszédet Szalai Zoltán tartotta, aki Helmut Kohltól idézett: „Európa torzó lenne, ha Magyarország nem lenne része a kontinensnek. Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra.” Szalai megerősítette az idézet aktualitását és hangsúlyozta, hogy ’89 nyarán, a Páneurópai Pikniken képletesen szólva Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból és így kezdődhetett el Németország újraegyesítése. Szalai hangsúlyozta azt is, hogy álláspontja szerint németül beszélni azt is jelenti a magyaroknak, hogy ismerjük a közös múltunkat és a közös kultúránkat. Kiemelte, hogy az MCC által 2020 decemberében létrehozott Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért is ezt hivatott elmélyíteni és tovább vinni. Azok a fiatalok, akik tehetséggel és szorgalommal rendelkeznek, németországi gyakornoki lehetőségeket kaphatnak és német professzorok előadásain vehetnek részt, különböző formában és helyszíneken. Így a bilaterális kapcsolatokkal foglalkozó Magyar-Német Intézet Helmut Kohl 30 évvel ezelőtt megfogalmazott kérésének is eleget tesz, miszerint a szerződések papírból vannak és csak akkor valóságosak és realisztikusak, ha élettel telnek meg. Ezt alátámasztva Szalai azt is kiemelte, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok ma sosem látott méreteket öltenek.

Michael Winzer is Helmut Kohl szavaival emlékezett a szerződés aláírására. Kiemelte, hogy ha körültekintünk a magyarokkal és németekkel zsúfolt teremben, és látjuk hány német szervezet tevékenykedik Magyarországon és ezeknek tevékenysége milyen széles skálát ölel fel, biztosak lehetünk abban, hogy a szerződés élettel telik meg még 30 év után is, a barátság pedig nem csak papíron él. Hangsúlyozta, hogy tapasztalata szerint a barátságot úgy tudjuk leginkább elmélyíteni, ha intenzív párbeszédet folytatunk egymással, elfogadjuk az országaink közötti különbségeket és kihasználjuk a szinergiákat. Az újra és újra megerősítendő barátságot véleménye szerint nem csak egy kétoldalú keretrendszerben kell értelmezni, mert az európai kihívásokra is választ kell adni.

Johannes Haindl beszédében a páneurópai piknikről emlékezett meg, melynek során egy példa nélküli békés forradalomnak lehettünk tanúi Németország újraegyesítésének elkezdésében. Haindl nagykövet úr kiemelte, hogy egy olyan barátság szerződésbe foglalásának 30 éves évfordulóját ünnepeljük, amely Gizella királyné és Szent István mintegy ezer éve kezdődött frigyéig nyúlik vissza. Kiemelte, hogy jelenleg politikai, kulturális, akadémiai és ifjúsági kapcsolataink kiemelkedőek. Véleménye szerint kapcsolataink tovább mélyítésének záloga, hogy mindketten tanuljunk egymásról és egymással és ne egymásról beszélgessünk.

Barbara Zollmann beszédében a gazdasági trendekre helyezte a hangsúlyt, amelyek alapján világosan látszik, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok sosem látott méreteket öltenek. Magyarországon 2.700 német vállalat működik, amelyek Magyarországra hozták a német technológiát és német képzéseket nyújtanak magyar munkahelyeken. Magyarország hivatalosan is kihelyezett termelési helyszín helyett Németország kutatási és fejlesztési területévé vált.

Matthias Rößler ünnepi beszédében kiemelte, nem is lehetett volna jobb helyszínt találni a jubileumi ünnepség megrendezésére. Véleménye szerint nem lehet máshol jobban beszélni bármilyen együttműködésről, mint Budapesten, a hidak városában, mivel a híd, amely két partot köt össze, az együttműködés jelképe. Rößler visszaemlékezett, 1973-as, első magyarországi látogatására, ahol először nyílt lehetősége olyan könyvek megvásárlására, amelyek az akkori Német Demokratikus Köztársaságban nem voltak elérhetőek. Rößler úr is visszaemlékezett Helmut Kohl szavaira és elmondta, Magyarországnak szüksége van Európára és fordítva. 1989-re úgy emlékezett vissza, hogy Németország és Magyarország együtt világtörténelmet írt. Németország tekintetében kiemelte azt is, hogy a németek történelmi okokból nem tudnak komplikációk nélkül viszonyulni a család, a vallás, a nemzet a közösség értékeihez. Kiemelte, hogy a két ország között fennálló, ehhez hasonló és további alapvető különbségeink arra sarkallnak, hogy tovább menjünk az európai érdekeinkért folytatott közös munkában, amelyet immáron nem a csatamezőn, hanem a tárgyalóasztalnál folytatunk az Európai Unióban és amely közös út fölfelé vezet, azonban melyet csak nagy erőfeszítések árán tudunk elérni.

Gulyás Gergely ünnepi beszédében kiemelte, hogy ami a két nép múltját, barátságát, történelmét illeti, minden okunk megvan az optimizmusra. Mindkét népnek el kellett szenvednie a megosztottságot, amelyet a Berlini fal ’63-as megépítése még inkább súlyosbított. A barátsági szerződés aláírásának 30 éves évfordulója kapcsán hangsúlyozta, hogy most már hosszabb ideje vagyunk szövetségesei egymásnak, mint amennyi idő eltelt addig, amíg Németország két részét fal választotta el egymástól. A közös európai együttműködés tekintetében Gulyás kiemelte, többféle elképzelés létezik Európa jövőjéről, ami alapvetően nem baj, de a kérdés az, hogy az írott jog érvényesül-e. Fontos, hogy mindenki tartsa magát a szerződésekhez. A miniszter kitért arra is, hogy egyre több európai együttműködésnek lehetünk tanúi, így például az Eurózónának, amelynek Magyarország nem tagja vagy Schengennek, amelynek Magyarország is tagja. Véleménye szerint amíg az együttműködési keretekben és azoknak betartásában egyet értünk, különösebb baj nincsen. Álláspontja szerint nem az a kérdés, hogy tudunk-e változtatni a különbségeken, hiszen vannak olyanok, amelyeken nem lehet változtatni. Sokkal inkább fontos, hogy megismerjük egymás történelmét és folytassuk a közös munkát. Gulyás Gergely azt is elmondta, hogy bízik abban, a hosszú ideje fennálló szövetség, amely jóban és rosszban is megmaradt, továbbra is fennállhat minden pillanatnyi viszontagság és vita ellenére.

A nagy sajtóérdeklődésű esemény végén a résztvevők egy fogadás keretében tölthették együtt az este hátralevő részét.