2023. január 16-án az MCC Magyar-Német Intézete a Magyar-Német Társaság a Német Szövetségi Köztársaságban egyesülettel együttműködve a „Párbeszédben Magyarország és Németország” rendezvénysorozat keretében online előadást szervezett Ritter Imrével, a magyarországi németek országgyűlési képviselőjével a "Nemzetiségek Magyarországon" témában. Németországból, Ausztriából és Magyarországról több mint 50-en vettek részt az eseményen, amelyet a helyszínen lévő magyar közönség tovább színesített.

A „Magyarország és Németország párbeszédben” című sorozat immár több, mint két éve sikeresen és nagy visszhanggal hozza össze a két ország magyar és német döntéshozóit, és így nagymértékben megfelel a régi magyar- német barátság szellemének. Az idei kihelyezett ülésen Bauer Bence, a Magyar- Német Intézet igazgatója és Dr. Gerhard Papke, a Magyar - Német-Társaság elnöke a Német Szövetségi Köztársaságban találkozott Ritter Imrével, a magyarországi németek országgyűlési képviselőjével.

Bauer Bence köszöntője és megnyitója után Papke úr utalt arra, hogy német nyelvterületen általában nem ismerik Magyarországot, különös tekintettel a német kisebbségek képviseletére. Most azonban, különösen a magyarországi németek kitelepítésének évfordulója közeledtével fontos alkalom kínálkozott arra, hogy rámutassunk a magyar kisebbségpolitika összetettségére és érzékenységére. Ritter hozzátette, hogy Magyarországon még 10 évvel ezelőtt is kevés információ volt ismert a nemzetiségekről. Elmondása szerint csak az utóbbi néhány évben kapott ez a kérdés egyre tudatosabb és nyilvánosabb pozitív hangnemet. A magyarországi kisebbségpolitikának azonban - folytatta Ritter - hosszabb hagyománya van. 1993 óta a kisebbségi törvény és a választási törvény biztosítja az alapot a helyi és megyei szintű önkormányzatok számára. Ma 406 helyi német nemzetiségi önkormányzat működik különböző jogokkal és feladatokkal.

Ritter ezután összegezte a német kisebbség parlamenti képviseletének útját. A német 2018-ban és 2022-ben is az egyetlen nemzetiség volt, amelynek sikerült megszereznie a választásokon a teljes jogú képviselői mandátumhoz szükséges kb. 25 000 szavazatot (a mandátumhoz szükséges átlagos szavazatok 1/4-ét). Összességében ez a fejlődés nagy hatással volt a magyarországi németek életére, és olyan fontos eredményeket hozott, amelyek lehetővé tették számukra, hogy saját kezükbe vegyék a jövőjüket. A parlamentben például megalakult egy nemzetiségi bizottság, amely önállóan készíthet törvénytervezeteket, módosító indítványokat nyújthat be és véleményt nyilváníthat. A támogatási forrásokat is sikerült mintegy 4 milliárd forintról (10 millió euró) 22 milliárd forintra (55 millió euró) növelni.

Ritter előadását követően a három résztvevő panelbeszélgetésén többek között a nemzetiségi bizottság konszenzusorientált és politikai táborokon átívelő munkájáról, a kisebbségi képviselők választási lehetőségeiről, a helyi városok parlamenten kívüli önkormányzati struktúráiról és a kisebbségi oktatási rendszerről esett szó.

Végül a közönség számos kérdésére nyitották meg a kört. A beszélgetés többek között az európai kisebbségek és a német anyaországgal való élénk cserekapcsolatról, a németországi magyar kulturális életről, illetve a német nyelv és kultúra gazdagítása körül forgott.