1999. január 1-jén vezették be az eurót, amelyet napjainkra az Európai Unió 19 tagállamában több mint 337 millió ember használ hivatalos fizetőeszközként. Egy közös valuta alapvetően számos előnnyel járhat egy gazdasági közösség számára, mindazonáltal az eurót megannyi kritika érte annak politikai töltetű bevezetése miatt. Erről, az euró bevezetésének történelmi és politikai előzményeiről, valamint a közös fizetőeszköz gazdaságra gyakorolt hatásáról tartott előadást Dr. Dominik Geppert, a Potsdami Egyetem 19-20. századi történelem professzora 2022. március 31-én a közel 60 téma iránt érdeklődő résztvevőnek az MCC Scruton Caféban.

Geppert professzor, aki számos, többek között, Margaret Thatcher és Konrad Adenauer munkásságával, a 19. és 20. század német külpolitikájával, valamint korunk Európájának főbb gazdasági kérdéseivel foglalkozó monográfia és tudományos értekezés szerzője, valamint 2018 óta a Parlamentarizmus és a Politikai Pártok Történetével Foglalkozó Bizottság (KGParl) elnöke előadása elején bemutatta az európai közös valuta kialakulása mögött meghúzódó alapvető stratégiai mozgatórugókat. Ezek közé tartozik többek között a francia-német barátság és együttműködés elmélyítésének vágya, az igény a Németországi Szövetségi Köztársaság európai gazdasági és monetáris túlsúlyának korlátozására, valamint az Európán belüli gazdasági növekedés és kereskedelem erősítéséért az árfolyamkockázatok minimalizálására irányuló törekvés. Fontos szempont volt ezenkívül még, hogy az amerikai dollár, mint globális vezető valuta mellé létrejöjjön egy közös európai fizetőeszköz, amely kiszámítható és rugalmas alapokra helyezi az európai tőkemozgásokat egy változékony pénzügyi környezetben.

Előadásában Geppert professzor az euró létrehozása kapcsán kitért még a Bretton Woods-i rendszerre és annak összeomlására, valamint az 1970-ben bemutatott európai Werner-tervre is, amely már akkoriban egy közös fizetőeszköz létrehozását tűzte ki célul. Mindazonáltal ez a terv – mint professzor úr ismertette – nem volt sikeres. Ezenfelül arról beszélt, hogy véleménye szerint az eurónak alapvetően egy szerencsés „születése és gyerekkora” volt, míg nehéz „fiatalkora”, kiemelve itt a 2008-as pénzügyi, majd az ebből kialakuló gazdasági világválságot és az ezt követő eurókrízist.

A koronavírus-járvány kezelése céljából piacra bocsátott közös kibocsátású kötvénnyel kapcsolatban Geppert professzor hangsúlyozta, hogy az számos konfliktuspotenciált hordoz magában. Véleménye szerint a közös kötvény kibocsátás megosztottságot eredményezhet majd mind az országokon belül, mind a fukar négyek és a többi tagállam között. Az előadás témájának kérdésére, miszerint van-e jövője az eurónak, azt a választ adta, hogy „a közeli jövőben igen”, mivel egy politikai szereplő sem vállalná a fizetőeszköz kivezetésével együtt járó károkat. Ezenfelül három lehetséges szcenáriót vázolt fel: a francia, a német, valamint a „nagy francia-német cserekereskedelem” lehetőségeit.

A közönség részéről számos kérdés érkezett a közös fizetőeszköz történelmével és jövőjével kapcsolatban, mint például, hogy Nagy-Britannia miért nem lépett be a valutaövezetbe, valamint, hogy miért csak monetáris és nem fiskális unióról beszélhetünk. Továbbá a jelenlegi magas inflációval kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy ez milyen hatással lehet az eurózóna jövőjére, illetve, hogy a közös valuta létrejötténél milyen szerepet játszott a német újraegyesítés folyamata.

Az előadást, valamint az azutáni kérdésekből kialakuló beszélgetést állófogadás követte, amelynek keretében kötetlen folytatódott az eszmecsere az euró jövőjével kapcsolatban.

Budapesti látogatása során Geppert professzor találkozott a politikai és tudományos élet számos képviselőjével. Fogadta őt többek között Hock-Englender Ibolya, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatánál és Ritter Imre, a Magyar Országggyűlés német nemzetiségi képviselője, valamint megbeszélést folytatott Prof. Dr. Deli Gergellyel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorával és Prof. Dr. Ellen Bos-szal, az Andrássy Egyetem rektorhelyettesével. Geppert professzor látogatást tett a Danube Institute-nál és az Alapjogokért Központnál, valamint a Dialog Ungarn szervezésében lehetősége nyílt egy találkozóra Johannes Haindl német nagykövettel is. Egy közös ebéd keretében Geppert professzor eszmecserét folytatott Dr. Ballester-Bólya Boglárkával, az Igazságügyi Minisztérium EU ügyekért felelős helyettes államtitkárával, Dr. Schaller-Baross Ernő európai parlamenti képviselővel, Michael Winzerrel, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletvezeőjével, Fixl Renátával, a Hanns-Seidel-Stiftung magyarországi irodavezetőjével, valamint Szilágyi-Landeck Dániellel, a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli irodájának igazgatójával.