A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért szervezésében tíz MCC-s diák vett részt szakmai tanulmányúton Berlinben 2026. február 2. és 6. között. A program kezdetén a csoport Dr. Györkös Péterrel, Magyarország nagykövetével a Németországi Szövetségi Köztársaságban folytatott átfogó, a szakmai programra felkészítő beszélgetést. A találkozó középpontjában Németország aktuális strukturális problémái és ezeknek megoldási lehetőségei álltak. A nagykövet részletesen beszélt a német gazdaság versenyképességi kihívásairól, az ipari szerkezet átalakulásáról és a magas energiaárak hatásairól. Emellett szó esett a német demográfiai folyamatokról, a munkaerőhiányról és ezek hosszú távú politikai-gazdasági következményeiről is. Ezután a diákok vezetésen vettek részt a Reichstag épületében, mely a német szövetségi parlamentnek ad otthont. A csoport a körbevezetés során megismerte a Reichstag építésének, átalakításának és felújításának történetét, így a helyszín kapcsán szó esett olyan történelmi jelentőségű eseményekről, mint a Weimari Köztársaság kikiáltása és a Reichstag leégése is. A diákok megtekintették az eredeti falakat borító, szovjet katonák által hátrahagyott rajzokat és írásokat, amelyek a II. világháború végén kerültek oda, valamint a pártok tárgyalótermeibe és a törvényhozás üléstermébe is bepillantottak.

A hallgatók a második napot Dr. Sara Borella-val, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara Nyugat- és Közép-Európa osztályának vezetőjével indították, akitől mélyreható ismeretekre tettek szert a Kamara működésének mibenlétéről. Szó esett a számtalan iparág gyakran szembemenő érdekérvényesítésének nehézségeiről és az ezek szintetizálásával előállított általános gazdaságserkentő javaslatok kevéssé tűhegyes mivoltáról. A fiatalok megismerték továbbá a DIHK, az IHK-k, illetve az AHK-k közötti különbségeket, fungálásuk tekintetében fennálló hatáskörüket. Ezt követően a diákok ellátogattak a berlini tartományi parlamentbe, ahol Tom Cywinski, a CDU képviselője kalauzolta végig a csoportot az épületben. A körbevezetés alkalmával a politikus mélyrehatóan mutatta be Németország és az épület történelmét, többek között a berlini fal leomlását, melyet a parlamentben hatalmas festmények ábrázoltak. Az épületbejárást követően egy beszélgetésre is jutott idő a képviselővel, amely során a közelgő berlini tartományi parlamenti választások lehetséges kimeneteléről, valamint a képviselői munka örömeiről és kihívásairól is szó esett. Ezután a csoportot Catalina Cullas az EU tagállamaiért, valamint határokon átnyúló és regionális együttműködésért felelős nagykövet fogadta a Szövetségi Külügyminisztériumban. A beszélgetés során Cullas többek között kiemelte, hogy Németország külpolitikájában is reagál a változó geopolitikai és szövetségi viszonyokra, bemutatva a német külpolitikai és uniós jövőképet, illetve a nyugat-balkáni EU-s nyitás kihívásait is. Cullas hangsúlyozta, hogy Németország számára fontos a versenyképességének növelése, gazdaságának és biztonságának erősítése. Hallgatói kérdésre elmondta, a német kormány támogatja a NATO-n belül egy erősebb EU-s biztonságpolitikai és védelmi szövetség kiépítését és a Kínától való mihamarabbi függetlenedést. A következő programpont az Initiative Neue Soziale Marktwirtschaft gazdasági agytröszthöz, kampányszervezethez vezetett. Thorsten Alsleben, az INSM ügyvezetője és Carl-Victor Wachs, az intézet kommunikációs vezetője elemezte a csoportnak a német gazdaságpolitika aktuális kihívásait, különösen kitérve a CDU ebben játszott szerepére és a Merkel-korszak reformhiányára is. Kiemelték, hogy jelenleg – bár vannak bíztató kezdeményezések, ugyanakkor – alapvetően hiányzik a világos jövőkép, különösen a nyugdíjrendszer fenntarthatósága és a munkaerőpiac területén. Utóbbival kapcsolatban esetleges megoldás lehetne a hosszabb munkavégzés, a célzott migráció és a későbbi nyugdíjba vonulás. Kritikus pontként említették az atomenergia kivezetését, az energiapolitika zöld irányának torzulásait, miközben hangsúlyozták az LNG és más alternatív energiaforrások fejlesztésének szükségességét. A versenyképesség megőrzését a nagyhatalmaktól való gazdasági függetlenséggel, erősebb Kína-kompetenciával és a jóléti állam visszafogásával kapcsolták össze, kiemelve, hogy a kiadások alapja mindig a megtermelt jövedelem kellene legyen, nem pedig a hitelfelvétel.

A harmadik napon a csoport a Német Külügyi Társasághoz (DGAP) látogatott, ahol Christiana Markert külpolitikai szakértővel folytatott szakmai beszélgetést. A találkozó során az új német kül- és biztonságpolitika bemutatása állt a középpontban, amelynek egyik új főpillére, hogy az értékalapú helyett a mostani kormány érdekalapú külpolitikát folytat. Ezt követően Steffen Bilger, a CDU/CSU Bundestag-frakció első parlamenti ügyvezetője mutatta be a diákoknak a kancellárt adó kormánypárt aktuálpolitikáját. Szó esett többek között a migrációról, a digitalizációról, illetve a koalíción belüli kihívásokról, mint például a tavaly júniusi alkotmánybíró-választás átpolitizálásáról is. Kiemelte, hogy az Unió-pártok fókuszában jelenleg a gazdaság és annak erősítése, fellendítése áll. A digitalizáció kapcsán elmondta, Németország igyekszik egy saját rendszert kiépíteni például az MI terén, továbbá ugyanúgy, mint több területen is, céljuk a függetlenedés.

A délután folyamán a diákok találkoztak még Mirco Weiß-szal, a katolikus hetilap, a Die Tagespost kommunikációs vezetőjével, akivel az újság történetéről, irányultságáról, kilátásairól és növekedési potenciáljáról is beszélgettek. A szakember bemutatta továbbá a csoportnak a Die Tagespost újságíróképzését és a jobboldali médiaspektrum kihívásait ezen a területen. Ezt követően a diákok az SPD közeli pártalapítványhoz, a Friedrich-Ebert-Stiftunghoz (FES) látogattak, ahol Stefan Pantekoek, a FES visegrádi országokért felelős referense mutatta be a pártalapítványok rendszerét, finanszírozását, a FES történetét, struktúráját, projektjeit és a saját munkáját is. Szó volt még különböző pártalapítványok egymáshoz viszonyulásáról és a szociáldemokrácia jövőjéről a mai Németországban. A harmadik nap utolsó programpontja a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) németországi szerkesztőségének meglátogatása volt. Az NZZ az egyik legrégebbi és legjelentőségteljesebb német nyelvű napilap Svájcban, 1780-ban jelent meg először, Németországban 2017 óta van külön szerkesztőségük. A csoportot Florian Eder, főszerkesztő és Oliver Maksan, főszerkesztő-helyettes fogadta, akik bemutatták, hol helyezkedik el újságjuk a német médiatérben. A beszélgetés során olyan témákat is érintettek, mint a mesterséges intelligencia szerepe és jövője az újságírásban, valamint a Németország, Magyarország és Svájc közötti különbségek. Szóba került továbbá a jelenlegi német kormány munkássága és jövőbeni kilátásai is.

A negyedik, utolsó szakmai napot a diákok a Berliner Zeitung szerkesztőségében kezdték. Először részt vettek a szerkesztőség reggeli konferenciáján, amelyen az újság rovatvezetői megbeszélték az aznapi legfontosabb témákat. A megbeszélés során először a helyi ügyeket vitatták meg, mint például a berlini tömegközlekedés akadályait, valamint a sószórás tilalmának kérdését. Ezt követően a gazdasági, politikai, külpolitikai és kulturális híreket is érintették. A lap világnézete sajátos, melyet a főszerkesztő-helyettes fejtett ki a diákok számára a konferenciát követő beszélgetés során. Elmondta, nem az a céljuk, hogy egy hír véleményt tartalmazzon, ehelyett igyekeznek a tényekre fókuszálni, és nyitottak más meglátásokra is. Kiemelte, hogy a kiadó és a lap történelméből kiindulva különös figyelmet szentelnek a kelet-német régióra, emiatt február elejétől egy új, regionális lapot hoztak létre, az Ostdeutsche Allgemeinet. Ezt követően egy másik médiaszereplőhöz, a feltörekvő Nius főszerkesztőségéhez látogatott a csoport, ahol Ralf Schulerrel, a NIUS politikai rovatvezetőjével került sor izgalmas eszmecserére. Ennek során több téma is előkerült, kezdve az újságírás kihívásaitól és átalakulásától, egészen az aktuális német politikai trendek megvitatásáig. A tanulmányút utolsó szakmai programpontjaként Julius Övermeyer fogadta a csoportot, aki a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) európai szakszervezeti politikáért, Közép- és Nyugat-Európáért, valamint az interregionális szakszervezeti tanácsokért felelős osztály vezetője. Előadásában bemutatta a DGB szervezeti struktúráját és belső működését, melynek története 1949-ben kezdődött és a mai napig a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) ápol szoros viszonyt. A hallgatói kérdések a sztrájkjogra és az azon a héten tapasztalt ver.di, DGB tagszakszervezet által szervezett tömegközlekedési munkabeszüntetésre tértek ki, melyek kapcsán Övermeyer kiemelte a szakszervezetek tagjainak számát, ezáltal a sztrájkokon résztvevők létszámának fontosságát, valamint a megfelelő munkakörülmények és bérek emelésének követelését, melynek eredményessége a következő hónapokban fog világossá válni.

Az intenzív programot egy látogatás zárta a német kémmúzeumban, ahol a kémkedés történetét – különös tekintettel a hideg háborús berlini időszakra – ismerték meg a hallgatók interaktív módon.