Egyáltalán nem számít újkeletűnek, hogy Magyarország és Németország, illetve bővebben értelmezve a német nyelvterület számos kapoccsal kötődik egymáshoz, amelyről talán a történelmi interakciók tesznek leginkább tanúbizonyságot. Bár néha csupán indirekt módon, de Magyarország valahogyan mindig is a német civilizációs tér hatása alatt állt. Mindez a mai napig számos viszonyrendszerben fejti ki hatását, többek között a politikában is. Szintén igencsak elterjedt nézet, hogy a magyarok az „utolsó poroszok”, pontosan azért, mert egy olyan Németország-ideát vallanak, amelyben már maguk a németek sem hisznek. Az a Németország, amiben a magyarok továbbra is hisznek vagy hinni próbálnak, sokáig a korábbi dolgos generációk és szorgos nemzedékek által felépített német gazdasági csodából táplálkozott. Ez a kor azonban letűnni látszik.
Felmerül a kérdés: hogyan látják ma a németek Magyarországot? A válasz nem egységes. A politikai és médiabeli elit szemében Magyarország gyakran tűnik elrettentő példának a munkaalapú társadalom, a migráció visszaszorítása, vagy a genderkérdésekben képviselt markáns álláspontja miatt. Ez a baloldali identitáspolitikai körökben egyfajta „ellenmodellként” jelenik meg. Ugyanakkor sok német szimpátiával tekint Magyarországra, miután azt érzik, hogy olyan értékek és életminőség érvényesül, amelyek Németországban már a múlt részét képezik.
A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért és az MCC Veszprémi Képzési Központjával előadást szervez:
Mítosz és valóság
-
magyar-német kölcsönhatások
előadás
Dr. Bauer Bence, LL.M.
A Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
2026. március 13. (péntek) | 18.00 óra
Erzsébet Vigadó | 7754 Bóly, Erzsébet tér 1.
