Dobrowiecki Péter2026. február 25-én este az MCC budapesti főépülete adott otthont a Gernot Blümel, korábbi osztrák pénzügyminiszter (ÖVP), a Mare TechnoPark (MARE) mesterséges intelligenciával foglalkozó cég vezérigazgatójának részvételével megrendezett előadásnak, valamint pódiumbeszélgetésnek. A több mint 70 vendég jelenlétében megtartott eseményt Dr. Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója nyitotta meg. Beszédében kiemelte a mesterséges intelligencia rohamos térhódítását hétköznapjainkban, valamint az ezzel kapcsolatban egyre gyakrabban felmerülő, égető etikai, jogi, tudományos és politikai kérdéseket. Az előadást követő panelbeszélgetést Dr. Lasse Lassen, a würzburgi Julius Maximilians Egyetem Újkori Történelem Tanszékének posztdoktori kutatója, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendégoktatója moderálta.
Nyitó előadásában Blümel felvázolta a grandiózus MARE projekt megálmodásának és megvalósítási terveinek részleteit. A Velence történelmi központjának közvetlen közelében megvalósuló projekt célja, hogy a 2026 márciusában megkezdődő kialakítási folyamat lezárultával a kontinens vezető orvosi-innovációs központjává váljon, mely aktívan és intenzíven használja majd a mesterséges intelligencia (MI) által megteremtett lehetőségeket. A fejlesztésben rejlő lehetőségek bemutatását követően Blümel az ember, a társadalom és az MI összetett kapcsolatának a kérdéskörét vette górcső alá. Mit is érthetünk pontosan az intelligencia fogalma alatt? Hol kezdődnek a tudatos értelmezés és a tanult tudás határai? Mikor beszélhetünk arról, hogy valami öntudattal rendelkezik, már amennyiben egyáltalán képesek vagyunk a tudat és a létezés fogalmait pontosan definiálni. Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek – bár már az antik idők óta megjelennek prominens gondolkodók munkásságában – hatványozottan és megújult értelemben törnek elő a MI-vel kapcsolatos, nagy társadalmi érdeklődésre számot tartó diskurzus során.
Ha tetszik, ha nem el kell fogadnunk, hogy az MI mára mindennapjaink részévé vált. Hatással van arra, hogyan dolgozunk, kommunikálunk és döntéseket hozunk. A technológiai fejlődés gyors ütemével párhuzamosan azonban egyre sürgetőbbé válnak a felelősség, az ellenőrzés, a társadalmi következmények, valamint az emberi lét kérdései is – érvelt Blümel. Meglátása szerint az MI-hez való viszonyulás, az ember és gép közötti határ kijelölése során alapvetően két fő tézis közül kell választanunk. Vagy keresztényi emberképünkre hivatkozva teológia szempontból érvelünk önnön magunk felsőbbsége mellett, hiszen a Biblia tanításai szerint Isten a saját maga képére teremtette az embert; vagy elitista, felsőbbség tudat által vezérelve egyszerűen az emberek gépek felett álló mindenkori elsőbbségét vesszük alaptételnek.
Az előadást követő kötetlen beszélgetés során sok más kérdés szó esett az MI társadalmunkra gyakorolt komplex hatásairól. Száz év alatt a munkaerőpiac óriási változásokon ment keresztül, a technológia előrehaladtával korábban megbecsült foglalkozások sora tűnt el, míg más korábban elképzelhetetlen munkakörök hatalmas piaci tényezővé nőték ki magukat. Elég akár csak a profi sport által közvetve és közvetlenül alkalmazott emberek tízezreire gondolnunk, mely elképzelhetetlen lett volna akár csak pár évtizeddel korábban. Éppen emiatt nem kell attól tartanunk, hogy az MI használatának előretörése miatt emberek tömegei veszíthetik el a közeljövőben a munkahelyüket. A piac át fog alakulni, de munkavállalókra továbbra is szükség lesz – szögezte le Blümel.
Ugyanakkor az MI korszakában rendkívüli mértékben felértékelődik az egyén „márkájának” (brand) értéke. Az MI tömeges használatával a jó tartalom létrehozása nem fog különösebb nehézségekkel járni, így a minőségileg megfelelő dömping-tartalomszolgáltatók közül csak azok fognak tudni kitűnni, akik valami egyénivel és különlegessel tudják magukra irányítani, majd megőrizni a figyelmet. A közönség kérdéseire válaszolva Blümel elmondta, nehéz definiálni, hogy az MI esetében valóban beszélhetünk-e tudatos működésről.
