A Mathias Corvinus Collegiumnál működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatójaként Dr. Bauer Bence 2021. január 28-án részt vett a Konrad-Adenauer-Stiftung által „Free at last? The strange alliance between new nationalism and EU membership” címmel megrendezésre került online panelbeszélgetésen. Az eseményen, amely egy közép-európai identitás kérdéskörével foglalkozó háromrészes sorozat első fejezete volt, körülbelül 60 vendég vett részt Közép-Kelet-Európából és Németországból. Intézetünk igazgatójának beszélgetőpartnere Rafał Dutkiewicz, Wrocław egykori polgármestere és Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet vezetőségi tagja volt.

Dutkiewicz expozéjában a közép-európai térség egy szupranacionális Európai Unióba való beépülését sürgette a nacionalizmus lemosdatásával részben Jürgen Habermasra hivatkozva, aki a nacionalizmust és a nemzetállamokat csak a szupranacionalizmus felé haladás egyik szintjének tekinti. Bauer ezzel szemben részben a történelmi múltra hivatkozva inkább egy erős nemzetállamokon alapuló Európai Uniót tekintett a régió számára pozitívnak, amelyek egy egészséges patriotizmussal karöltve az állampolgárok otthon- és biztonságérzetét meg tudják adni. Ravasz lényegében egyetértett Bauerrel, azonban kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint csak a patriotizmus kívánatos, a nacionalizmust érdemes lenne a régiónak magáról lemosnia azért is, mert szerinte Közép-Európa sokkal inkább tekinthető egy etnikai mozaiknak, mintsem tiszta nemzeti határokkal rendelkező államcsoportnak, és ezért kiemelt fontosságot kell kapnia a kisebbségvédelemnek.

A továbbiakban előremutató vita alakult ki a három panelista és olykor egy-egy résztvevő között az Európai Unió megfelelő konstrukcióját és a nemzetek, nemzetállamok szerepét illetően. Bauer kiemelte, hogy Brüsszelre nem helyes egy tőlünk független hatalomként tekinteni: az európai projektet a nemzetállamok formálják, a nemzetállamok pedig demokratikusan szerveződnek, ezért bárkinek joga van beleszólni az Európai Unió működésébe, és egyben jogos elvárása is a nemzeti kormányoknak, hogy az intézmények az ő érdekeiket is képviseljék.

Arra a zárókérdésre, hogy létezik-e európai identitás, Dutkiewicz egyértelmű igennel válaszolt, azonban hozzátette, hogy ezt még lehet fejleszteni, és egyben szükséges is. Bauer szerint az esetleges európai identitás nem képzelhető el szolid nemzeti identitás nélkül, és csak azon alapulva alakulhat ki, ha egyáltalán lehet európai identitásról beszélni. Közös kulturális mozzanatok mindenesetre részben a közös zsidó-keresztény gyökerek miatt most is vannak: együtt nézzük szerte Európából a bécsi újévi koncertet, közösen beszélünk a fociról, sőt, néhány közös politikai témánk is van főleg az illegális migráció óta. Kiemelte azonban, hogy Európa és az Európai Unió nem keverendő össze. Ravasz szerint bizonyára lehetne európai identitásról beszélni, és hozzátette, hogy ennek egy olyan tér létrehozása lenne a szerepe, amelyen belül biztonságban érezhetjük magunkat.