A Mathias Corvinus Collegium pécsi központjában 2026. február 24-én 40 fős közönség előtt került megrendezésre a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért vendégoktatójának, Dr. Lasse Lassen előadása, aki a Würzburgi Egyetem (JMU) Újkori Történelem Tanszékének docense. Előadásának fő témája a kommunizmus elől az USA-ba menekülő magyarok és kubaiak története volt. Az előadást követő pódiumbeszélgetést Csaplár Tristan, a Magyar-Német Intézet kutatási koordinátora moderálta.
Az előadás Kuba és Magyarország tekintetében a kommunista elnyomás elől menekülő magyarok és kubaiak történetét mutatta be az 1950-es és 1960-as években; ennek okait, hátterét és következményeit vázolta. Kitért a két ország történelmi hátterére, hasonlóságokra és különbözőségekre, a kivándorlások utóhatásaira és a letelepedett közösségek további sorsának alakulására egészen napjainkig. Magyarország esetében mindenképp említést érdemel az 1848-49-es szabadságharcot követő USA-ba irányuló kivándorlás, hiszen mintegy 700.000 magyar döntött ekkor az újvilágban történő letelepedés mellett. Az első szervezett közösségek ezzel az emigrációs hullámmal az 1850-as években alakultak ki főképp Ohio-ban, ezen belül is Clevelandben.
Az 1956-os forradalmi események eredményeképp, a szovjet csapatok inváziója és a kommunista rendszer megtorlása miatt már politikai okokból történő emigrációról beszélhetünk. A forradalom bukása után közel 200.000-en hagyták el az országot, ez az elvándorlási hullám a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb kivándorlási hulláma volt. A kivándorolt csoportok magyar egyesületeket hoztak létre, megőrizve nyelvüket és kultúrájukat. Az 1956-os menekültek nagy szerepet játszottak az amerikai-magyar kapcsolatok kialakításában.
Dr. Lassen előadásában párhuzamot vont a magyar kivándorlás és a másik jelentős USA-ba irányuló emigráció, a kubai kivándorlás között. Az első kubai kivándorlók a 19. század végén célirányosan a 90 mérföld távolságra fekvő Floridába menekültek. A kubaiak főképp Key West-en és Tampa környékén telepedtek le, szivarüzemek létesítésével foglalkoztak. A 19. századi kubai történelem legjelentősebb alakja, José Marti, költő, író és szabadsághős, akit a kubai függetlenség szellemi atyjaként emlegetnek, nyíltan hirdette Kuba érdekeit, végül a kubai forradalom kitörésekor esett el 1895-ben. A kubai szabadságharc jelentős migrációs hullámot indított el az USA-ba, a kivándorlók között elsősorban politikai menekültek voltak, akik az erőszakos megtorlások elől menekültek Floridába. Az egyik legnagyobb menekülthullám az 1960-as években Fidel Castro hatalomra kerülése után indult el, a fő célpontja ekkor is a legközelebb eső floridai Key West volt, Kuba értelmiségi középosztályának jelentős része (mintegy 250.000 fő) hagyta el az országot.
Az előadást követő beszélgetés során Csaplár és Lassen kitértek a kubai és magyar emigránsok jelenlegi helyzetére az Egyesült Államokban. A kivándorlási motivációk az elmúlt évszázadban mindkét nemzet esetében eltértek; míg a kubaiak elsősorban gazdasági és politikai menekültek, addig a magyarok mindinkább forradalmakat követően menekültek. Ma mintegy 1,4 millió magyar és csaknem 2,5 millió kubai származású ember él az Egyesült Államokban.
