2024. szeptember 11-én, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért, valamint a Német-Magyar Társasággal a Németországi Szövetségi Köztársaságban ünnepi megemlékezést szervezett az 1989-es határnyitás 35. évfordulója alkalmából a Mathias Corvinus Collegium budapesti főépületében.

1989. szeptember 11-én a magyar kormány megnyitotta a nyugati magyar határt az NDK állampolgárai előtt, akik közül három napon belül több ezren jutottak Ausztrián keresztül a Németországi Szövetségi Köztársaságba. A Sopron környéki események és a 35 évvel ezelőtti, szeptember 11-i határnyitás a közelmúlttól napjainkig meghatározó hatást gyakoroltak Európa és a magyar-német kapcsolatok alakulására.

Megnyitó beszédében Szalai Zoltán, Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója felhívta a figyelmet szűkebb kontinensünk kulturális gazdagságának a fontosságára. Európa kultúráinak a sokszínűsége – hasonlóan a vélemények és gondolatok szabad áramlásához – egy rendkívül fontos érték, megőrzése pedig nem véletlenül képezte egyetértés tárgyát már a határnyitást követő időszakban Antall József és Helmut Kohl között. Éppen ezért ez jelenti azt az alapot, amelyekre ma is támaszkodnunk kell az magyar-osztrák és a magyar-német barátság ápolásakor – jelentette ki Szalai.

A Német-Magyar Társaság elnöke, Dr. Gerhard Papke mély háláját fejezte ki Magyarországnak, egyúttal pedig felhívta a figyelmet a magyarországi események Németországban való méltó megünneplésének fontosságára is. Hiszen – így Papke – a határ megnyitásával, bár még sokak tudta nélkül, a kommunista Német Demokratikus Köztársaság további fennállása is halálra ítéltetett. A 35 évvel ezelőtti események Papke szerint sokat elárulnak a magyar nemzet szabadságvágyáról. Nem véletlenül a magyarok voltak azok, akik a veszélyek ellenére vállalták a rizikót, hogy megnyissák határukat a nyugat felé a kelet-német menekültek előtt. Összekötve a múlt és a jelen eseményeit Papke felhívta a figyelmet a mai német külpolitika Ukrajnával kapcsolatos hiányosságaira – Hans-Dietrich Genscher és Helmut Kohl a korszak vezető német politikusai sosem nézték volna tétlenül, hogy Ukrajna és Európa számára ennyi szenvedést hozzon az elhúzódó konfliktus. „Magyar-német barátság nélkül nincs esély egy szabad Európa megőrzésére” – zárta beszédét Papke.

Ünnepi köszöntőjében Christiana Markert, a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti Nagykövetségének ügyvivője kiemelte Frank-Walter Steinmeier német államfő közelmúltbéli magyarországi látogatásának fontosságát. Augusztus 19-én a német államfő Sopronban találkozott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, majd közösen vettek részt a sopronpusztai Páneurópai Piknik Emlékparkban a piknik és a határáttörés 35. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. Steinmeier akkori ünnepi beszédét felidézve Markert megismételte az államfő szavait, miszerint „1989-ban Magyarországról nyílt ki az ablak a világra”. Markert egyúttal kiemelte, hogy az olyan megtántoríthatatlan szabadságvággyal és szabadság tudattal rendelkező emberek – mint amilyenek a magyarok – nem mindig egyszerű partnerek akkor, amikor nehéz kérdések megvitatására kerül sor. Mindazonáltal nem is élünk egyszerű időket, ezért még fontosabb a párbeszéd fenntartása és javítása országaink között – jelentette ki az ügyvivő.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, valamint parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára ünnepi beszédében kiemelte mennyire különleges értéke van az ilyen és ehhez hasonló, országainkat összekapcsoló ünnepségeknek egy olyan időszakban, amikor Európa államait is számos kérdés osztja meg. Országainkat sokrétű, együttműködésben és konfliktusokban egyaránt gazdag, 1000 évre visszanyúló kapcsolatok kötik össze. Egyúttal pedig egy olyan közös kulturális tér közös lakói is vagyunk, amely arra predesztinál minket, hogy egymást meghallgatva és megértésre törekedve közösen tegyünk e térség békés prosperitása érdekében. Bár napjainkban számos vitás kérdés komplikálja Budapest és Berlin kapcsolatát, mindazonáltal a vitákra konstruktív eszközként, egymás megértéséhez vezető út egyik állomásaként kell tekintenünk – mondta beszédében Panyi. A miniszterhelyettes záró gondolatként kiemelte: az elmúlt 35 évet értékelve büszkén tekinthetünk vissza a közelmúlt közös sikereire, amelyek hozzájárultak a kontinens egységének, biztonságának és jólétének az előmozdításához.

Ünnepi előadásában Ralf Schuler, kortanú és a Nius hírportál újságírója felidézte az 1989-es eseményekhez vezető hónapok előzetes várakozás izgalmával teli időszakát, amely ugyanakkor nem párosult a kelet-német kommunista diktatúra legyőzhetőségének tudatával. Számos nyarat Magyarországon eltöltve Schuler már fiatal felnőttként szembesült az akkori magyar és kelet-német hétköznapok közötti különbségekkel. A Kádár-korszak utolsó éveiben a mindennapok szabadsága már lépten-nyomon, félig-meddig legálisan tapasztalható volt, amely lenyűgöző élmény volt a Budapestre, vagy a Balatonhoz látogató kelet-német ifjúság számára – így Schuler.  Meglátása szerint a tüntetésektől és az utcai politizálástól mentalitásukból adódóan is talán jobban tartózkodó németek számára a kelet-németek tömeges menekülése nyugatra – melynek különösen szimbolikus pontja volt a magyar határnyitás – jelentette azt a gyújtópontot, mely a fokozódó közpolitikai hangulatot visszafordíthatatlanul kitörésre késztette. Mindez pedig rövid időn belül az NDK-n belüli keményvonalas kommunista rendszer bukásához vezetett.

Záróbeszédében Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója felidézte Habsburg Ottó kiemelt hozzájárulását a határnyitást megelőző Páneurópai Piknik létrejöttében, egyúttal méltatta Németh Miklós miniszterelnök fontos szerepét a szeptember 11-i határnyitás lehetővé tételében.

Az ünnepi rendezvényt, amelyen mintegy 140 vendég vett részt, a Caprice Quartet vonósnégyes kísérte, Vittorio Monti Csárdását, Farkas Ferenc Hat táncát, valamint Ludwig van Beethoven Örömódáját előadva.