Dobrowiecki PéterA beszélgetésre a 2022-es MCC Feszt harmadik napján, július 30-án került sor mely során az MCC Magyar-Német Intézetének a meghívására Klaus von Dohnanyi, magyar származású korábbi vezető német szociáldemokrata politikus online jelentkezett be az MCC Fesztre. National Interests in Times of Radical Changes című könyvéről Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával beszélgetett.
A beszélgetés kezdetén Szalai Zoltán felidézte, mekkora siker volt a könyv Magyarországon, majd utalt Olaf Scholz kancellár kijelentésére, mely a nemzeti érdekhez való visszatérésre szólított fel. A német érdek európai érdek is, és részben magyar érdek is - reagált erre von Dohnanyi. Mind európaiak vagyunk, az érdekeink közösek, bár ezen belül vannak eltérő nemzeti érdekek. Nézzünk Franciaországra és Németországra, a francia érdek az atomenergia megtartása mellett szólt, eközben Németország másképp látta.
Az ukrán háborúra vonatkozó kérdésre világos választ adott von Dohnanyi az érdekünk a háború befejezése. A háború nem védi meg Ukrajna érdekeit, az országot elpusztítják. Oroszország kezdte a háborút, de a lényeg az lenne, hogy megóvjuk Ukrajnát, mely később együttműködhet Európával. Von Dohnanyi egyúttal kiemelte, hogy fontos látni az amerikai külpolitika ellentmondásosságait is. Hiszen ahogy a múltban, úgy ma is igaz, hogy egy az USA-tól függő, gyenge Európa fenntartása fontosabb a washingtoni döntéshozók számára, mint egy erős, független döntésekre képes Európa létrejötte, amely immár nem feltétlenül nyeli el az USA-nak szánt csapásokat.
A biztonság és a védelem percepció kérdése is – szögezte le von Dohnanyi. Európa nem fogja tudni megvédeni magát egy nukleáris hatalommal szemben, de Oroszország alapvetően nem is agresszív Európával szemben. Az alternatíva, hogy dolgozunk azon, hogy meg tudjuk védeni magunkat, de közben együtt kell működnünk egyenlő alapokon Oroszországgal. A korábbi német politika, mely kereskedett Oroszországgal, nem volt hiba. A hiba az volt, hogy a NATO terjeszkedett az orosz érdektérbe, Ukrajnába és Grúziába.
Szalai utalt arra, hogy hazánk energiakitettsége nagy Oroszország felé. Von Dohnanyi szerint ezt kisebbíteni kell, mert a diverzitás fontos, nem lehet egyetlen forrásra támaszkodni. Ugyanakkor von Dohnányi meglátása szerint, bár belpolitikai okokból érthető meghozataluk, a szankciók a nagy általánosságban nem tekinthetők hatékony befolyásolási eszközöknek.
Németországról szólva von Dohnanyi felhívta a figyelmet a nyilvános viták szükségességére, mint mondta a könyv megírásának egyik oka ennek kezdeményezése volt. A várt közéleti hatás azonban sajnos elmaradt, hiába váltott ki nagy visszhangot a könyv az egyszerű olvasók körében. Németország és a német média túlságosan egyszínű – jelenleg Németország nem jó példa a közéleti sokszínűségre – véli von Dohnanyi.
Von Dohnanyi egyúttal a kompromisszumokra jutó, együttműködő nemzetekben látja a jövőt. Diplomácia kell, nem pedig fejveszett fegyverkezés. Meg kell tudnunk védeni magunkat, de a védelmi képességek kiépítése önmagában sosem hozza el a békét, ezt mutatja a Közel-Kelet példája is.
