Németországnak 2025. május 6-a óta új kancellárja van, így azóta a 69 éves CDU-s politikus, Friedrich Merz 17 miniszterével közösen felelős azért, hogy ismét erőssé tegye a Német Szövetségi Köztársaságot. Az SPD-vel kötött koalícióban az új kormány ígéretet tett arra, hogy felelősséget vállal Németországért. De hogyan áll mindez négy hónappal a szövetségi választások és közel két hónappal a kancellár megválasztása után? Erre a kérdésre próbált választ adni Prof. Dr. Frank-Lothar Kroll, a Chemnitzi Műszaki Egyetem történelemprofesszora a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért által szervezett pódiumbeszélgetésen, amelyet 2025. június 30-án tartottak a békéscsabai MCC képzési központban. A rendezvényen mintegy 30 fő vett részt, a moderátor szerepét a Mandiner külpolitikai újságírója, Kohán Mátyás töltötte be.
A beszélgetést az MCC békéscsabai centrumának vezetője, Mittag Mónika nyitotta meg szívélyes köszöntőjével, amely során hangsúlyozta a rendezvény lényegi elemét, a párbeszéd jelentőségét. Kiváló lehetőséget kínált az alkalom ugyanis arra, hogy a magyarok első kézből hallják egy német véleményét a saját hazájáról. Ennek a szellemiségnek megfelelően a közönség is lehetőséget kapott a rendezvény végén kérdések feltevésére.
Kohán Mátyás első kérdése arra irányult, hogyan is néz ki Németország 2025-ben. Röviden összefoglalta, milyen kép él még mindig a magyar emberek fejében Németországról: egy gazdaságilag virágzó, biztonságos és rendezett ország. Professzor Kroll egy személyes anekdotán keresztül válaszolt: elmondta, hogy Budapesten van egy ötvenes évei közepén járó magyar szomszédja, aki mindig Németországot dicséri. Minden alkalommal megjegyzi, milyen csodálatos minden Németországban, és hogy mindenképp újra látni szeretné a mai Németországot. Kroll megkérdezte tőle, mikor járt utoljára Németországban, s a válasz igencsak meglepte: 1984-ben. Kroll szerint ez jól példázza, hogy a mai Németország valóságának híre külföldre még mindig nem ért el sok esetben. Az ország problémái sokrétűbbek, mint valaha, és szinte minden területen érezhetőek. Bár Németország európai és globális összevetésben továbbra is magas presztízzsel bír, saját mércéjéhez képest az utóbbi években romlott a helyzete. Akár a vállalkozásalapítások visszaesését, a magas munkanélküliségi rátát, a növekvő bűnözést vagy az egyre fékezhetetlenebb bevándorlást nézzük – mindez egy tagadhatatlan valóság képét festi le: Németország már nincs jó állapotban. Kroll szerint mindez az apró dolgokban is visszaköszön, úgy mint az utcák tisztasága vagy a Deutsche Bahn „pontossága”.
A második kérdés a 2025-ös szövetségi választások ambivalens eredményeit boncolgatta. Kohán szerint ez a választás sorsdöntő és feszült volt Németországban, amit az is mutat, hogy a lakosság körében nagy volt a szélsőséges politikai erők támogatottsága: mind a Baloldali Párt, mind az AfD jelentős sikereket ért el. Ugyanakkor szerinte az új kormányban egyik oldal érdekei sem jelennek meg ténylegesen. Felmerül tehát a kérdés: vajon tényleg azt kapták a németek, amit szerettek volna?
Kroll grafikák segítségével világított rá, kik voltak a választások valódi vesztesei. Különösen feltűnő volt a szociáldemokraták gyenge eredménye, hiszen mindössze 16 százalékos támogatottságot értek el. Ennek ellenére épp ez a párt került be a kormányba, a kereszténydemokraták koalíciós partnereként. Sikerült szám szerint ugyanannyi (7) miniszteri pozíciót elnyerniük, mint a CDU-nak, pedig az előző ciklusban katasztrofális kormányzást folytattak. Ezzel párhuzamosan egy olyan pártot, amely a szavazatok mintegy 20 százalékát tudhatta magáénak, teljesen kizártak a kormányzásból, vagyis az AfD-t. A párt idén megduplázta támogatottságát, és 152 képviselői helyet szerzett a Bundestagban. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik német szavazó rájuk voksolt. Kroll szerint azonban e választói réteg érdekei nem jelennek meg az új kormányban. Így tehát a választások valódi vesztesei maguk az állampolgárok.
A beszélgetés második felében Kroll és Kohán tovább folytatták eszmecseréjüket a migrációs, kül- és belpolitikai kérdésekről, valamint az esetleges AfD-tilalomról. Ezt követően Kohán megnyitotta a kérdések körét a közönség számára. Egy magyar tanár szólalt fel, aki arra volt kíváncsi, mennyire igazságos jelenleg a német demokrácia. Megérti, hogy meg akarják akadályozni a „nácikat” abban, hogy megdöntsék a köztársaságot és a demokráciát – de vajon ugyanolyan szigorral lépnének fel egy egyértelműen iszlamista párt ellen is, mint jelenleg az AfD ellen? Kroll elismerte, hogy ez a kérdés valóban fájó pontra tapint. Őszintén válaszolni rá a legtöbb német számára valószínűleg nehéz lenne. Túlzottan a jobboldal felé tolódott el ugyanis a közfigyelem az elmúlt időszakban. Például ha alaposabban megnézzük, a jelenleg Németországban kommunista és sztálinista alapú pártok működését alig kérdőjelezik meg. Éppen ezért kétli, hogy egy iszlamista hátterű párttal szemben azonnali intézkedéseket hoznának.
A beszélgetés végén Mittag Mónika az MCC nevében megköszönte a közönségnek és a vendégeknek a részvételt, az estét pedig újabb sikernek könyvelte el a magyar-német barátság ápolásának terén. A hosszúra nyúlt, tartalmas párbeszéd után a vendégek örömére borkóstolóra is sor került, amelyet a szekszárdi Heimann borászat szervezett. Az 1758 óta működő, dunai sváb hátterű családi vállalkozás mélyen beágyazottnak érzi magát a magyar kultúrába. A vendégek gazdag választékot kaptak finom borokból – Merlot, Pinot, Kardaka – és így az MCC rendezvénye valóban a találkozás és az eszmecsere helyszíne lett minden érdeklődő számára.
