2026. szeptember 6-án a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért választási est keretében követte élőben és értékelte a szász-anhalti tartományi parlamenti választás eredményeit. A több mint 80 résztvevővel zajló esemény különös figyelmet kapott, hiszen a választást megelőző felmérések az AfD történelmi magasságokban mért támogatottságát jelezték, miközben a kormányzó CDU a 2021-es eredményéhez képest jelentős visszaeséssel nézett szembe. A választás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy létrejöhet-e az első olyan tartományi kormány Németországban, amelynek élén az AfD politikusa áll.

 

A vendégeket Felföldi Lara, Intézetünk gyakornoka konferálta fel, majd Horváth Ágnes, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője mutatta be a résztvevőket és moderálta a beszélgetést. Ezt követően Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója mondott köszöntőt. A választási kampányt, a pártok esélyeit és az elsőként érkező eredményeket Dr. Bauer Bence, Dr. Hettyey András, az Andrássy Egyetem oktatója, Dr. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, valamint Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója és Magyarország korábbi berlini és berni nagykövete értékelte. Az est folyamán egy rövid kvízjátékra is sor került: a résztvevők ugyanis megtippelhették a választás végeredményét.

A választási részvétel már a kora esti órákban magasabbnak bizonyult, mint öt évvel korábban: 16 órakor a választók 65,3%-a adta le voksát, szemben a 2021-es végső 60,3%-kal. A végső részvétel elérte a 77,8%-ot, ami így egyértelmű rekord. A szakértők szerint a magas részvétel és az AfD kiemelkedő eredménye együtt azt jelzi, hogy a választás nem pusztán egy passzív tiltakozó szavazás volt, hanem erős politikai mobilizáció is kísérte.

Az első prognózisok alapján gyorsan kirajzolódott az AfD fölénye. A korai becslések az AfD-t mintegy 42%-ra, a CDU-t 22%-ra, a Die Linkét 11%-ra, az SPD-t 8%-ra, a Zöldeket 6%-ra, a BSW-t 4%-ra, az FDP-t pedig 3%-ra tették. A később érkező eredmények még nagyobb AfD-előnyt mutattak: az AfD 43,8% (+23,0%), a CDU 17,2% (–19,9%), a Die Linke 8,6% (–2,4%), az SPD 9,3% (+0,9%), a Zöldek 8,9% (+3,0%), a BSW pedig mintegy 5,3%-on (+5,3%) állt. Bauer Bence az eredmények értékelésekor arra mutatott rá, hogy az AfD erősödése nem új jelenség Szász-Anhaltban. A párt már a 2016-os tartományi választáson is 24% körüli eredményt ért el, azóta pedig fokozatosan tovább tudta növelni támogatottságát. A mostani eredmény különösen jelentős annak fényében, hogy az AfD és a második helyen végző CDU között mintegy 26 százalékpontos különbség alakult ki. A szakértők ugyanakkor abban egyetértettek, hogy az AfD eredményét nem lehet kizárólag a migráció kérdésével magyarázni. A párt támogatottsága különösen azokban a térségekben erős, ahol jelentős az elvándorlás. Ez arra utalhat, hogy a választói magatartásban a kelet-németországi társadalmi és gazdasági problémák, a térségek jövőjével kapcsolatos bizonytalanság és az ezekből fakadó politikai elégedetlenség is fontos szerepet játszik, az AfD előretörését ezért szélesebb társadalmi folyamatok részeként érdemes értelmezni.

Ulrich Siegmund, az AfD tartományi listavezetője jelezte, hogy csak abszolút többség esetén vállalná a miniszterelnöki tisztséget. Bauer Bence szerint azonban amennyiben az AfD valamilyen formában kormányzati szerephez jutna, akkor a párt megítélését már nem elsősorban a korábbi ellenzéki retorikája, hanem a tényleges kormányzati teljesítménye határozná meg. Egy sikeres, botrányoktól mentes kormányzás akár az AfD országos megítélését is alapvetően befolyásolhatná. Bauer Bence arra is felhívta a figyelmet, hogy a választás eredménye a CDU számára legalább ilyen fontos tanulságokat hordoz. A párt 17,2% körüli eredménye jelentős visszaesést jelent, miközben az AfD-nek sikerült megdupláznia támogatottságát. A CDU számára ezért egyre sürgetőbbé válhat annak megválaszolása, hogyan tudja visszaszerezni azokat a választókat, akik a középjobb irányába mozdultak, de a jelenlegi pártpolitikában már nem találnak megfelelő képviseletet. Ez a kérdés nemcsak Szász-Anhaltban, hanem a szövetségi politikában is egyre égetőbb jelentőséggel bír.

A beszélgetés során Prőhle Gergely ehhez kapcsolódva arra mutatott rá, hogy a német választók valóban egyre inkább a jobbközép irányába mozdulnak, miközben a szövetségi kormányok továbbra is jellemzően balközép összetételűek. A vita egyik kérdése így az volt, hogy a választói preferenciák és a kormányzati politikai irány közötti különbség meddig tartható fenn. Dr. Hettyey András szerint az eredménynek különösen a CDU szempontjából lehetnek komoly következményei. A párt gyenge szereplése nemcsak tartományi, hanem szövetségi szinten is megrázhatja a CDU-t, és Friedrich Merz pozíciójára is hatással lehet, akinek támogatottsága a felmérések szerint egyébként is történelmi mélységekben van. A CDU és az AfD között fennálló úgynevezett „tűzfal” jövője szintén a vita egyik központi kérdésévé vált. A szakértők arról beszéltek, hogy a két párt között nem csupán személyi és politikai, hanem tartalmi és értékrendbeli különbségek is húzódnak, amelyek jelentősen megnehezítik az együttműködést. Ugyanakkor felmerült az a kérdés is, hogy a tűzfal fenntartása hosszú távon nem éppen az AfD érdekeit erősíti-e azáltal, hogy a pártot folyamatosan a politikai rendszerrel szemben álló erőként pozícionálja.

Mráz Ágoston szerint a következő időszak egyik kulcskérdése lehet, hogy a CDU-n belül kialakul-e komolyabb elégedetlenség Friedrich Merz vezetésével szemben. A vitában Thorsten Frei, az Unió-pártok frakcióvezetőjének neve is felmerült, mint a párton belüli lehetséges alternatíva Merz utódjaként. Bauer Bence ezzel összefüggésben arra emlékeztetett, hogy a kelet-németországi tartományi választások eredményei korábban is képesek voltak jelentősen visszahatni a szövetségi politikára. Két évvel korábban szintén kelet-németországi választások járultak hozzá Olaf Scholz politikai pozíciójának megrendüléséhez. A mostani eredmény ezért hasonló módon a berlini politikai erőviszonyokra is hatással lehet.

A választási eredmény kormányalakítási szempontból is számos kérdést hagyott nyitva. A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy Németországban a tartományi miniszterelnök megválasztása titkos szavazással történik, így a pártok nyilvánosan képviselt álláspontjából nem feltétlenül következik automatikusan a parlamenti szavazás eredménye. A választás utáni időszak ezért politikai szempontból még számos meglepetést tartogathat.

Mráz Ágoston szerint a választás jelentősége messze túlmutat a tartomány határain: az AfD több mint 40%-os eredménye önmagában is alapvetően változtatja meg a politikai erőviszonyokat. Szász-Anhalt 2026 októberétől a miniszterelnöki konferencia soros elnöki tisztségét is betölti, így a tartomány politikai helyzete szövetségi szempontból is különösen érdekes lehet. Prőhle Gergely ezzel szemben a választást egy kisebb, szimbolikus politikai földrengésként értelmezte. Véleménye szerint a német politikai rendszerben hosszabb ideje jelen van egyfajta „intézményesített felszínesség”, amely miatt a politikai szereplők nem mindig képesek megfelelően megragadni a társadalomban zajló mélyebb folyamatokat. A szász-anhalti eredmény ezzel szemben azt jelezheti, hogy a társadalmi változások és a politikai rendszer közötti feszültség egyre látványosabban jelenik meg a választásokon.

A választási est végére így továbbra is nyitott maradt a kérdés, hogy ki és milyen koalícióban vezetheti Szász-Anhaltot. Az apró keleti tartományban kialakult erőviszonyok ugyanakkor nemcsak a helyi kormányalakításról szólnak. Az AfD kiemelkedő eredménye, a CDU gyengülése, a BSW szerepe, a Friedrich Merz vezetésével kapcsolatos belső viták, valamint a CDU és az AfD közötti „tűzfal” jövője egyaránt olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek Németország egészének politikai fejlődését érintik.