2025. július 22. és 27. között ismét megrendezésre került Erdélyben a már hagyományosnak számító Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A Magyar- Német Intézet az Európai Együttműködésért három német vendéget hívott meg a „Németország 2025 – Új kormány nemzetközi vizeken” című pódiumbeszélgetésre: Birgit Kelle szabadúszó újságírót és publicistát, Dr. Gerhard Papkét, a Németországban működő Magyar-Német Társaság elnökét, valamint Dr. Sebastian Ostritschet, a Die Tagespost hetilap szerzőjét, és egyben a Heidelbergi Egyetem magántanárát. A magyar nézőpontot emellett Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, valamint a moderátor, Csongrády Márton (Danube Intézet) képviselte.
A beszélgetés fő témái közé tartozott az aktuális német politikai kihívások bemutatása, az energiaválság, a magyar-német kapcsolatok értékelése.
A vita valamennyi résztvevője központi problémának nevezte meg az illegális migrációt, amely súlyosan terheli többek között a családpolitikát, az oktatást, a szociális ellátórendszert és az egészségügyet is. Kelle elsősorban a politikai cselekvőképtelenséget bírálta, hiszen már az alapvető megállapodások megkötése is rendszeresen kudarcba fullad a migráció korlátozását illetően. Szikra inkább a koalíciós kultúra törékenységét emelte ki, rámutatva, hogy a kompromisszumkészség gyengül, miközben a társadalmi megosztottság egyre nő. Az AfD-től való elhatárolódás stratégiáját pedig – szerinte – sok állampolgár a valós problémák figyelmen kívül hagyásaként érzékeli. Papke ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a politikai károktól való félelem miatt az új kormánykoalíció is kerüli a migráció témáját, ami viszont az elégedetlenséget és a radikalizálódást erősíti. Ostritsch hozzátette: a CDU maga is hosszú ideig része volt a migrációs problémának, és csak az AfD nyomására kezdte felülvizsgálni saját álláspontját. A résztvevők ugyanakkor egyetértettek abban, hogy világos irányvonal hiányában a családpolitikában, a megvalósítható migrációs szabályozásban és a célzott integrációban komoly demográfiai aszimmetria és kulturális feszültségek fenyegetnek.
Németországot jelenleg az energiaválság, a deindusztrializáció és a demográfiai átalakulás okozta nyomás terheli. Ezzel kapcsolatban Kelle gazdasági fordulatot sürgetett, amely ökológiailag, szociálisan és az ipar szempontjából is fenntartható. Szikra arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország gazdaságilag nem tudja tartósan pótolni Németország szerepét. Papke további problématerületként emelte ki a munkaügyi és szociálpolitikai kérdéseket: a munka ismét kifizetődővé kell, hogy váljon — például adókedvezmények és lakhatási támogatások révén. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy az ellátásbiztonság, a stabil energiaárak és a képzett munkaerő elérhetősége ismét elsődleges fontosságú kell legyen.
A magyar-német kapcsolatok gazdaságilag stabilak, politikailag azonban feszültnek mondhatók. A résztvevők közös álláspontot képviseltek abban, hogy ideológiai különbségek állnak egy intenzívebb együttműködés útjában. A beszélgetés fő üzenete így hangzott: kevesebb kioktatásra, több kölcsönös tanulásra van szükség. Európa pedig jobban jár ha a sokszínűségére helyezi a hangsúlyt, mintsem uniformizál.
A zárókörben a résztvevők a következő fontos üzeneteket fogalmazták meg útravalóul:
Kelle: Az önrendelkezési törvény érzelmileg összetett kérdés – szükség van a kiskorúak védelmére és a kiegyensúlyozott vitára.
Ostritsch: A véleménynyilvánítási tilalmak veszélyesek – a szólásszabadságot és a transzparencia megőrzése mindennél előbb való.
Papke: Németországnak tisztelettel kellene viszonyulnia Magyarországhoz. A magyar nemváltoztatásról szóló törvény a világos társadalmi határok példája.
