Orbán Viktor miniszterelnök Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe utazott, miután Magyarország átvette az EU soros elnökségét. Utazásait békemissziónak nevezte. Miért nem egyeztetett ezekről az utazásokról a brüsszeli uniós szervekkel?

Mert Orbán Viktor békeküldetése magyar kezdeményezés volt. Nem volt szükség a brüsszeli uniós szervekkel való koordinációra. A békemisszió célja a béke kilátásainak felmérése volt. Információkat gyűjtött, és megállapításairól egy dokumentumban számolt be az európai vezetőknek, amelyet most szintén nyilvánosságra hoztak egy alternatív stratégiára vonatkozó javaslattal együtt. Európának jelenleg nincs életképes megközelítése az üres politikai retorikán és az Európa versenyképességét aláásó szankciókon túl.

Mivel Európában a hangok többsége háborúpárti, várható volt az ellenállás ezekkel az erőfeszítésekkel szemben. Bár nem tárgyalt, vagy képviselte az EU-t, a kevés megmaradt fél egyikeként működött, aki mindkét féllel fenntartotta a kommunikációs csatornákat. A helyzet minden oldalról történő megértésére irányuló erőfeszítések nélkül a béke elérése továbbra is lehetetlen.

Orbánt nemcsak Brüsszelben, hanem Berlinben és más fővárosokban is bírálták, hogy kezdeményezéseivel gyengíti az EU-t. Nem lenne jobb, ha az uniós államok egységesen állnának ki a kelet-európai háborúval szemben?

Ha valaki azt állítja, hogy Oroszországot hagyományos módon le lehet győzni a csatatéren, az téved. Egy atomhatalmat nem lehet így legyőzni. A Nyugat által követett stratégia a háború kezdete óta nem teremtett jobb feltételeket a béketárgyalásokhoz. Éppen ellenkezőleg, rontotta a helyzetet és növelte a veszteségeket. Itt az ideje, hogy más megközelítéssel álljunk elő, és ebben Magyarország a Tanács elnökeként aktív szerepet szeretne vállalni.

Az EU-nak egységesen ki kell állnia amellett, hogy közös érdekünk a háború mielőbbi befejezése a konfliktus elhúzódása helyett. A párbeszéd és a megértés előmozdításával olyan megoldásért dolgozhatunk, amely mindenki számára előnyös.

Orbán Viktor az egyetlen uniós tagállam kormányfője, aki személyes kapcsolatot tart fenn Vlagyimir Putyin Kreml-vezérrel. A dolgok természetéhez tartozik, hogy nem támadja őt személyesen, hangosan. Hogyan akarja Orbán meggyőzni a többi uniós kormányt arról, hogy érdemes lehet fenntartani ezt a kapcsolatot?

Nem Magyarország az, akinek meg kellene győznie a többi uniós vezetőt, hanem magának a valóságnak. Ezért küldte el Orbán Viktor miniszterelnök a megállapításait összefoglaló jelentését. Az igazság az, hogy a két hadviselő fél eltökélten folytatja a harcot, és komolyan fennáll az eszkaláció veszélye. Ha más országok nem lépnek fel tárgyaló félként, a tartós béke megteremtése nem lesz kivitelezhető. Van néhány globális szereplő, aki képes befolyásolni a fejleményeket, és Európa az egyik ilyen szereplő. Ha most nem cselekszünk, akkor a mi hozzájárulásunk nélkül fognak döntéseket hozni olyan kérdésekben, amelyek potenciálisan nagy hatással lehetnek az európai állampolgárokra is.

Nemrég Orbán Viktor is találkozott Donald Trumppal. Abban az esetben, ha Trump nyeri a közelgő elnökválasztást az USA-ban - milyen lehetőségeket lát Budapest a háború befejezésére?

Úgy gondoljuk, hogy ez a háború soha nem következett volna be, ha Trump elnök lenne hivatalban. A múlt héten Trump megerősítette, hogy a háború folytatása nem szolgálja az amerikai érdekeket. Ha újraválasztják, mindent meg fog tenni a háború befejezéséért. Ezzel Európa elszigetelődne a háborút támogató álláspontjával. Megkérdőjelezem, hogy Európa képes lenne-e viselni a konfliktus folytatásának pénzügyi terheit. A német kormány nemrégiben bejelentette, hogy felére csökkenti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. Ha Amerika megszünteti a támogatását, akkor ezt a német hozzájárulást a felére csökkentés helyett meg kellene négyszerezni. Vajon a német állampolgároknak ez megfelelne? Kétlem.

Valószínűleg nincs olyan vezető politikus az uniós államokban, aki nem érdekelt Ukrajna békéjében. De vajon a budapesti kormány szerint hogyan nézne ki egy tisztességes béke?

Sokan beszélnek a békéről, de kevesen veszik komolyan. Sajnos, Európában most egy háborúpárti álláspont dominál. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ez a háború valószínűleg nem úgy fog végződni, mint a II. világháború, mindkét fél által elismert egyértelmű befejezéssel, majd békeszerződéssel. Ehelyett hosszú és nehéz tárgyalási folyamatra lesz szükség.

E folyamat megkezdéséhez azonnali tűzszünetre kell felszólítanunk és tárgyalásokat kell kezdeményeznünk. Nincs más út. Azok, akik rendszeresen elutasítják a béke felé vezető utakat, aktívan szítják a háborút. Bár a béke konkrétumairól a harcoló feleknek kell dönteniük és megállapodniuk, egy dolog biztos: a békéhez vezető út nem a csatatéren, hanem a tárgyalóasztalnál dől el.

Az orosz fegyveres erők támadásba lendültek, de eddigi sikereik korlátozottak. Milyen érvvel győzi meg Orbán Putyint az ellenségeskedések beszüntetésének szükségességéről?

Orbán miniszterelnök által a békemisszió során gyűjtött információk alapján egyértelmű, hogy mind Oroszország, mind Ukrajna eltökélt a háború folytatásában. Ez kihangsúlyozza, hogy a globális szereplőknek – köztük Európának, Kínának, az Egyesült Államoknak és Törökországnak – döntő szerepet kell vállalniuk a közvetítői szerep felvállalásában és a béketárgyalások szorgalmazásában.

Putyin ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev végleg mondjon le arról a négy ukrán régióról, amelyeket a moszkvai Állami Duma az Oroszországi Föderáció területének nyilvánított, függetlenül attól, hogy e területek egy része még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll. Ráadásul, a 2014 előtti valamennyi választáson az Oroszországhoz való csatlakozást szorgalmazó pártok soha nem kapták meg a szavazatok több mint 15 százalékát ezekben a régiókban. Ezen számok ismeretében nem lenne-e a választói akarat nyilvánvaló megsértése az a javaslat, hogy Ukrajna adjon fel területeket?

Kétségtelen: a béke nem lesz könnyű, és minden féltől időt, erőfeszítést és elkötelezettséget igényel. Tiszteletben tartjuk Ukrajna szuverenitását és területi integritását, de figyelembe kell vennünk a valóságot is. Az elmúlt 12 hónapban az orosz és ukrán erők által ellenőrzött terület nettó változása alig több mint ezer négyzetkilométer volt. Ez idő alatt a teljes katonai veszteségek időarányos számítása azt mutatja, hogy 136 ezer ukrán katona halt meg, sebesült meg vagy tűnt el. Más szóval, 136 ezer élet elvesztése vagy tönkretétele egy Berlin méretű földdarabért valóban az értelmetlen pusztítást példázza. Ennek csak úgy lehet véget vetni, ha minél hamarabb megkezdődnek a béketárgyalások.

Milyen biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek Orbán békemissziója? Nemcsak Kijevben, hanem Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, Varsóban és szinte az összes többi uniós fővárosban a legkevésbé sem bíznak Putyinban. Moszkvát hibáztatják a Minszki Egyezmények (Minszk I. és II.) kudarcáért - és valóban, az orosz erők röviddel a Minszk I. után megtámadták a donyecki repülőteret, röviddel a Minszk II. után pedig Mariupol kikötővárost.

A szóban forgó kérdés sokkal összetettebb annál, hogy egyszerűen a biztonsági garanciák pontjáról közelítsük meg. A NATO-t még 1945-ben védelmi szövetségként hozták létre, hogy megvédje tagállamait a Szovjetunió jelentette fenyegetéstől. A Szovjetunió összeomlása után azonban sem a NATO nem ment keresztül alapos újradefiniáláson, és a NATO-orosz kapcsolatok sem lettek egyértelműen új alapra helyezve. Az európai kontinens tartós biztonságának garantálásához elengedhetetlen a NATO és Oroszország közötti hosszú távú megállapodás, különben a problémák elkerülhetetlenül újra felszínre törnek.

Mit gondol Budapest arról az elképzelésről, hogy Ukrajnát integrálják a nyugati szövetségekbe, először az EU-ba, majd a NATO-ba? Hivatkoznak a három balti köztársaság példájára, amelyek nyugati struktúrákba való integrációja nemcsak gazdasági fellendüléshez vezetett, hanem a balti államokban élő orosz kisebbségek túlnyomó többsége is elfogadta.

Nem akadályoztuk meg a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával, de úgy véljük, hogy az uniós tagságuk egyelőre nem reális, mivel még nem teljesítették a szükséges feltételeket. Javasoljuk, hogy amint ezek a feltételek teljesülnek, térjünk vissza erre a kérdésre. Alapvető fontosságú, hogy a bővítési folyamatot érdemi alapon, az uniós jogszabályok és előírások betartásával folytassák le. Ukrajnának a nyugat-balkáni országokhoz hasonlóan minden kritériumnak meg kell felelnie a potenciális csatlakozás felé vezető úton.

A NATO-tagság külön kérdés. A NATO kibővítése egy olyan országgal, amely jelenleg konfliktusban áll Oroszországgal, nem megengedett az Észak-atlanti Szerződés értelmében, és az eszkaláció veszélye miatt nem is tanácsos.

Magyarország 1999 óta NATO-tag. Sikerült-e meggyőznie Orbán Viktornak Putyint arról, hogy a NATO-nak nincsenek agresszív szándékai Oroszországgal szemben?

Az elmúlt években a NATO egyre inkább konfrontatív megközelítést alkalmaz Oroszországgal szemben. A NATO-tagállamok vezetői nyilvánosan kiálltak Oroszország legyőzése mellett, és a NATO aktívan részt vett az ukrán harci erők kiképzésében, finanszírozásában és felszerelésében az Oroszország elleni konfliktusukban. A NATO fegyverei fokozatosan engedélyt kapnak arra, hogy orosz területeket célozzanak, és Kijevben NATO-képviseletet hoztak létre, hogy összehangolják a politikát az ukrán kormánnyal, annak ellenére, hogy a NATO-nak nincs jogi kötelezettsége Ukrajna védelmére. Ezek a fejlemények az agresszívabb álláspont irányába történő elmozdulást tükrözik, amelyet Magyarország szerint a jelenlegi amerikai kormányzat háborúpárti politikája befolyásol.

Mi, magyarok, fontosnak tartjuk az elrettentő erőt, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a NATO erős védelmi szövetséggé váljon. Biztosak vagyunk abban, hogy Oroszország nem támadná meg a NATO-tagállamokat, de kulcsfontosságú, hogy a NATO ne váljon egy támadó geopolitikai szövetséggé. Küldetésének a békére, nem pedig a háborúra kell összpontosítania. Ezért Magyarország álláspontja az, hogy elzárkózik a NATO mindenfajta tevékenységétől Ukrajnában, illetve, hogy tartózkodik a pénzügyi támogatás, a katonai felszerelések, valamint a személyzet biztosításától. Magyarország mind Jens Stoltenberg NATO-főtitkártól, mind Mark Rutte leendő főtitkártól írásbeli biztosítékot kapott erre az álláspontra vonatkozóan.

Mi a budapesti álláspont azzal a Moszkvában megfogalmazott váddal kapcsolatban, hogy Kijevben „fasiszta rezsim” regnál?

Háborús időket élünk, és mindkét fél propagandát folytat, elhallgattatja az ellenkező hangokat, és szélsőséges vádakat fogalmaz meg az ellenséggel kapcsolatban. Ez egy általános jelenség. Arra kellene összpontosítanunk, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy kilépjünk ebből a háborús mentalitásból, és helyreállítsuk a racionális, pragmatikus kommunikációt a béketárgyalások megkezdése érdekében.

Orbán Viktor Moszkvából Pekingbe repült. Számos vezető nyugati politikus úgy véli, hogy Kína érdeke, hogy az orosz-ukrán háború minél tovább tartson. Milyen érvvel győzte meg Orbán Viktor a kínai vezetést, hogy rávegye az orosz felet az agresszió befejezésére?

Kína elkötelezett az ukrajnai béke megvalósítása mellett, ezért mutatott be egy dokumentumot, amelyben felvázolta a lehetséges politikai megoldást. Ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben Kína nem fogja magára hagyni Oroszországot, ezért a velük való nyílt kommunikációs csatornák fenntartása elengedhetetlen, mivel képesek fontos szerepet játszani a konfliktus megoldásában.

A kínai békeküldetésről hazatérve Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolta az Európai Tanács elnökének, hogy az EU és Kína között magas szintű politikai megbeszéléseket kezdeményezzenek a következő békekonferencia megtervezése érdekében. Reméljük, hogy az európai vezetők erre fogékonyak lesznek.

Vagy Orbán másképp látja a konfliktust? A 2023-as kormánynyilatkozatában a sajtóhírek szerint azt mondta, hogy nem egyértelmű, ki volt az áldozat és ki volt az elkövető a háborúban. Vagy beszédének ezt a passzusát nem helyesen közölték?

Felismerjük, hogy mi is a háborús propaganda és vádaskodás célpontjai vagyunk. Orbán Viktor miniszterelnök úr ezerszer kijelentette, hogy szerintünk Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat. De ez nem jelenti azt, hogy teljesen meg kellene szakítanunk a kapcsolatokat Oroszországgal - éppen ellenkezőleg, a nyílt kommunikációs csatornák megléte kulcsfontosságú a konfliktus megoldásához.

Milyen lépéseket tesz Orbán Viktor, hogy konstruktív párbeszédet kezdjen Brüsszellel? Mert egy olyan EU-elnökség, amelyet más tagállamok bojkottálnak, biztosan nem áll Magyarország érdekében.

A magyar elnökség bojkottálása politikai nézeteltérések miatt gyerekes dolog, és az eltérő hangok elhallgattatása ellentmond az európai értékeknek. Magyarország továbbra is elkötelezett a konstruktív párbeszéd mellett minden európai partnerrel. Az elnökség megkezdése előtt Orbán Viktor miniszterelnök proaktívan kapcsolatba lépett a legfontosabb uniós tagállamok vezetőivel, és Rómába, Párizsba és Berlinbe látogatott, hogy megossza Magyarország elnökségi programját és politikai támogatást kérjen. Az Európai Tanács vezetőivel is kommunikált írásbeli értesítések útján, megbeszéléseket folytatott a békemissziókról és ismertette Magyarország javaslatait.

Az uniós elnökségek feladata az uniós napirendek előmozdítása, a konszenzus elősegítése és politikai intézkedések kezdeményezése. Célunk, hogy egy dinamikus elnökséget vezessünk olyan kezdeményezések előterjesztésével, amelyek széles körű tárgyalásokat ösztönöznek. Teljes mértékben felkészültünk, és elkötelezettek vagyunk Európa erejének, versenyképességének és az emberek jólétének képviselete mellett, azzal a vezérelvvel, hogy Európa újra naggyá váljon.