Olaf Scholz (SPD) kancellár és a tartományi miniszterelnökök múlt héten hónapok óta tartó vita és egyezkedés után megállapodtak a menekültek ellátásának új finanszírozási rendszeréről, valamint számos, a német migrációs politikát érintő további intézkedésről is döntöttek. A költségekről szóló megállapodás értelmében ezentúl a szövetségi kormány újra egy ún. „lélegző rendszer” (atmendes System) alapján járul hozzá a menekültek ellátásához, ami azt jelenti, hogy a szövetségi anyagi hozzájárulás az érkezők számától függ majd. Ez most 7500 eurót jelent évente, menekültekként. A felek megállapodtak továbbá a menedékkérők pénzügyi juttatásainak korlátázásáról is: ezentúl a menedékkérők, amennyiben eljárásuk elhúzódik, csak 36 hónap, nem pedig 18 hónap után lesznek jogosultak olyan juttatásokat kapni, amelyek nagyjából a szociális segélyekkel egyenértékűek. Ezen felül a csúcstalálkozón arról is döntés született, hogy a Németországban tartózkodó menedékkérőknek a jövőben a juttatások legalább egy részét készpénz helyett egy bankkártyán történő jóváírás formájában kellene megkapniuk. Ennek a tervnek a gyakorlatba való átültetéséhez 2024. január 31-ig egy munkacsoportnak javaslatokat kell kidolgoznia. A felek megegyeztek arról is, hogy az illetékes hatóságoknak és bíróságoknak a jövőben sokkal gyorsabban kell lefolytatniuk a menekültügyi eljárásokat. Ennek eléréséhez a szövetségi és a tartományi kormányok pontos célokban állapodtak meg, ami alapján a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal első döntése, illetve az elsőfokú bírósági eljárások is hat hónapon belül kell, hogy megszülessenek. Az alacsony, öt százalék alatti elismerési aránnyal rendelkező harmadik országokból érkező kérelmezők esetében az eljárásoknak még gyorsabbnak kell lenniük: A hatóságoknak és a bíróságoknak minden esetben csak három hónap állna rendelkezésükre. A megegyezés értelmében a szövetségi kormány az Európán kívüli menekültügyi eljárás lefolytatásának lehetőségét is meg akarja vizsgálni. „A szövetségi kormány megvizsgálja, hogy a menekültek védelmi státuszának megállapítása a jövőben tranzit- vagy harmadik országokban is történhet-e a genfi menekültügyi egyezmény és az emberi jogok európai egyezményének megfelelően” – áll a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában. Ezt egyébként a szövetségi kormánykoalíció pártjai (SPD, Zöldek, FDP) már a koalíciós szerződésükben is célként tűzték ki, mindazonáltal eddig erről döntés nem született. A Szövetségi Belügyminisztérium jelentése szerint ez a felülvizsgálat még folyamatban van. A nemrégiben bevezetett határellenőrzéseket az Ausztriával, Svájccal, a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal közös határokon továbbra is fenn kívánja tartani a szövetségi kormány; ebben a tartományok és a szövetségi rendőrség továbbra is szorosan együtt kívánnak működni. Mindemellett a szövetségi kormány a tartományokkal együttműködve bizottságot kíván létrehozni a migráció kezelésével és a integráció elősegítésével kapcsolatos kérdésekben. A bizottságba társadalmi csoportokat, például egyházakat és szakszervezeteket, valamint a menedékkérők érdekeit támogató szervezetek képviselőit, illetve tudósokat kívánnak bevonni.
