Münchenben véget ért az 59. alkalommal megrendezett legrangosabb biztonságpolitikai konferencia, amelynek középpontjában az orosz-ukrán háború és Ukrajna – főleg fegyverszállításokkal történő – támogatása állt, és amelyre Oroszországot és Iránt ezúttal nem hívták meg.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette, hogy az Európai Unió a lőszerek közös beszerzésére irányuló eljáráson dolgozik, majd Von der Leyen, az EU Bizottság elnöke a konferencián tartott beszédében vásárlási garanciákat szorgalmazott a fegyveripar számára, amelyről összeségében elmondható, hogy képviselői keresett tárgyalópartnerek voltak az egyeztetéseken.
A konferencián nagy várakozás előzte meg Wang Yi kínai vezető diplomata beszédét, aki bár konkrétumok megnevezése nélkül, de egy Ukrajnára vonatkozó békekezdeményezést jelentett be, amelynek élére Kína állna. Az MSC résztvevői a bejelentésre szkeptikusan reagáltak, mivel Peking eddig nem foglalt állást a konfliktus kapcsán és a csúcsdiplomata nem árult el további részleteket a kínai tervvel kapcsolatban. Ezenfelül beszédében Wang percekig sértegette az Egyesült Államokat, a két nagyhatalom közötti feszült viszony a konferencián sem javult. Jelentések szerint Wang és Anthony Blinken amerikai külügyminiszter találkozóján is karcos volt a szóhasználat. Az amerikai külügyminisztérium szerint „nagyon közvetlenül és nyíltan” beszélt Wanggal Blinken és „következményekre” figyelmeztetett, ha Peking fegyvereket vagy felszerelést biztosít Oroszországnak az ukrajnai háborúban, vagy segít kijátszani a nyugati szankciókat.
Irán kormányának képviselőit sem hívták meg a biztonsági konferenciára, amelyen az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszterei Irán „nukleáris eszkalációjára” figyelmeztetettek. Aggodalmukat fejezték ki továbbá Teheránnak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel történő „együttműködés hiánya” miatt. Az Irán és Oroszország közötti „elmélyülő kölcsönös katonai együttműködés”, amelyet mindannyian elítélnek, is szóba került a külügyminiszterek találkozóján.
Az MSC egyik fő célja az volt, hogy az Egyesült Államokon és Európán túlmutató szemléletet alakítson ki, és az eddig elhanyagolt, úgynevezett globális délre is kiterjedjen. Ennek megfelelően minden eddiginél több feltörekvő és fejlődő országot hívtak meg. A pódiumon pedig egyértelművé vált az a kísérlet, hogy a Nyugat oldalára állítsák őket, meggyőzzék őket, hogy foglaljanak állást Oroszországgal szemben.
Összeségében elmondható, hogy áttörő eredmény nem született, az amerikai-kínai konfliktus továbbra is mélyülő tendenciát mutat, a nyugati szövetségesek az orosz-ukrán háború kapcsán nem mondtak és mutattak fel újat, azonban újból biztosították Ukrajnát támogatásukról és megerősítették egymást ezen döntésükben.
Német nyelvű összefoglalóért kattintson ide és ide.