A német diákok az eddigi legrosszabb eredményüket érték el a 2022-ben elvégzett PISA kutatás eredményei alapján, melyben mindegy 690 ezer 15 éves diák vett részt világszerte. Az OECD által végzett PISA (Program for International Student Assessment) felmérés diákok matematikai, természettudományos és olvasási kompetenciáit hasonlítja össze nemzetközi közegben, hogy ezen az összehasonlításon keresztül adjon képet az oktatáspolitika aktuális kihívásairól és a fejlesztési fókuszpontjairól. Az első felmérésre 1999-ben került sor 32 ország részvételével, és ezt követően 2000-ben publikálták az eredményeket. Azóta rendszeresen végzik el a felmérést, melyben legutóbb már 81 ország vett részt.
Az első, 2000-es tanulmányt követően Németország kezdetben javítani tudta eredményeit, és magas szinten tudta tartani azokat. A korábbi PISA-fordulókban azonban már a csökkenő tendencia jelei mutatkoztak: Németország már csak a természettudományok terén van jelentősen az OECD-átlag felett (492-485 pont). A matematikában (475-ről 472 pontra) és olvasásban (480-ról 476 pontra) elért eredmények most az OECD-átlagnak felelnek meg, azonban mindkét területen jelentős teljesítménycsökkenés figyelhető meg. A felmérésből kiderült továbbá, hogy a német 15 évesek csaknem egyharmadának nagyon alacsonyak a készségei a három vizsgált terület legalább egyikében, és körülbelül minden hatodik fiatalnak jelentős hiányosságai vannak mindhárom területen. Ezeknek a különösen rosszul teljesítő fiataloknak az aránya 2018 óta nőtt, és matematikából mintegy 30%-t, olvasásból mintegy 26%-t, természettudományokból pedig mintegy 23%-t tesz ki. Ezzel szemben a különösen kiemelkedően teljesítő tanulók aránya ismét csökkent – matematikából alig 9%-ra, olvasásból pedig alig 8%-ra, míg a természettudományokban ez az arány stabilan 10% körül maradt.
Az általánosan romló eredmények okaként a PISA felmérést készítő kutatók kiemelték, hogy a COVID-19 járvány idején végbement iskolabezárások negatívan befolyásolták az egyes készségek elsajátítását. Különösen igaz lehet ez Németországra, ahol a távoktatás során az OECD-átlagához képest használták ki a digitális oktatásban rejlő lehetőségeket. A világjárvány mellett azonban számos egyéb tényezőt is kiemelet a PISA felmérés, mely Németországban az eredmények romlásához vezethetett. Ilyen például a diákok családjainak társadalmi és gazdasági helyzete, valamint bevándorlási hátterük, amely hathat a tanulók motivációjára és attitűdjeire is.
Ludger Wößmann oktatási közgazdász nem sokkal az új eredmények közzététele előtt figyelmeztetett a sikertelen oktatáspolitika következményeire. „Az oktatási válság jelenti a legnagyobb helyi kockázatunkat” – emelte ki a müncheni Ifo Oktatásgazdasági Központ vezetője. A közgazdász hozzátette továbbá, hogy az oktatási rendszer teljesítményétől jelentősen függ az, hogy a fiatalok, mennyire produktívan tudnak majd hozzájárulni a társadalom hatékony működéséhez.
