A szövetségi kormány több intézkedéssel is igyekszik a nyugdíjrendszert megreformálni. A kiterjedt csomag egyik újítása a 2026-tól bevezetni kívánt „Aktivrente”, azaz az aktív nyugdíj intézménye. Ez egy legfeljebb 2000 eurós, adómentesen megkereshető havi összeg minden nyugdíjkorhatárt betöltött, társadalombiztosítás-fizetési kötelezettséggel rendelkező munkavállaló számára. Ez a jövedelem tehát kivételt képez az ún. progressziós kitétel alól, amely azt eredményezi, hogy ez nem növeli az adóterhet, elkerülve ezzel az összjövedelem esetlegesen magasabb adókulcs alá esését – ugyanis Németországban a nyugdíjfizetés egy alapadómentességi összeg felett már adóköteles.
Az intézkedés célja rövidtávon adókedvezményt biztosítani azoknak a nyugdíjasoknak, akik kiegészítő jövedelemre szorulnak és egyébként is mellékállásban dolgoznak, hosszútávon pedig a munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatásokkal is számolnak: sok ágazatban már évek óta szakemberhiány van, amelyekben az aktív nyugdíj ösztönzőként szolgálhat arra, hogy az emberek nyugdíjkorhatár elérése után is tovább maradjanak a jelenlegi munkahelyükön vagy ott új munkát vállaljanak.
A szövetségi pénzügyminisztérium becslése szerint évente körülbelül 890 millió euró maradna ki az adóbevételekből, amelyből körülbelül 42,5 százalék a szövetségi kormányra és a tartományokra, a fennmaradó 15 százalék pedig a településekre jutna. Az intézkedés által, a Német Gazdaságkutató Intézet legutóbbi becslése szerint, körülbelül 230 000 személy lehet érintett, míg a pénzügyminisztérium ennél valamivel alacsonyabb számot prognosztizál, körülbelül 168 000 személyt, ami a jogosultak negyedét teszi ki.
Az azonban egyelőre kétséges, hogy a nyugdíjcsomag egésze elnyeri-e a Bundestag többségi támogatását. A Junge Gruppe, azaz az Unió-pártok frakciójának fiatal képviselői ugyanis ellenzik a szövetségi kormány erre vonatkozó tervét. Kiadott határozatuk szerint az Unió-pártok és az SPD koalíciós szerződése 2031-ig 48 százalékos nyugdíjszint stabilizálását írja elő, azonban 2031 utánra nem állapodtak meg erről a számról. A tervezet szerint azonban a nyugdíjszint tartósan 1 százalékkal magasabb lenne, mint amit a hatályos jogszabályok lehetővé tennének, amely végső soron 2032 és 2040 között több mint 115 milliárd euró többletköltséget eredményezne, így „a század legdrágább szociális törvényét fogadnák el”. Ez „tartós, milliárdos terhet róna a fiatal generáció vállára”, ami „elfogadhatatlan” – nyilatkozta Pascal Reddig (CDU), a Junge Gruppe elnöke.
Az Unió-pártok fiatal képviselői ténylegesen képesek lehetnek blokkolni a nyugdíjcsomagot, ugyanis összesen 18 taggal rendelkeznek. Ezzel szemben a kormánykoalíciót alkotó CDU/CSU és SPD együttesen 328 szavazattal rendelkezik, ami mindössze egyetlen tucattal több, mint amennyi az abszolút többséghez szükséges. A tervek szerint a reformcsomagot még ebben az évben elfogadnák, így az 2026. január 1-jén hatályba is léphetne.
