A német lakosság többsége elégedett országának jelenlegi helyzetével, ugyanakkor sok esetben kifejezetten aggodalommal tekint az elkövetkező időszak elé – derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízásából elkészült legfrissebb közvéleménykutatásból. Az Institut für Demoskopie Allensbach (IfD Allensbach) által készített átfogó kutatás és elemzés szerint a megkérdezettek négyötöde Németországot erős és vonzó országként látja, egyúttal túlnyomó többségük szeret az országban élni. A megkérdezettek 83 százaléka az életszínvonalat és az életminőséget tartja különösen kiemelkedőnek, míg 84 százalék a kulturális kínálatot, 79 százalék pedig a társadalom és a vállalkozások minőségtudatosságát. A lakosság kétharmada a német vállalatok versenyképességét, valamint a gazdaság állami támogatását tartja az ország erősségének. Növekvő trendet mutat azon meggyőződés mely szerint a gazdasági sikerek nagyrészt a tisztességes munkakörülményeknek és a munkavállalók nagyfokú teljesítési hajlandóságnak is köszönhetőek – jelenleg a megkérdezettek 70 százaléka osztja ezt az álláspontot, míg hat évvel ezelőtt még csak 56 százalékuk vélte így.
Ugyanakkor egyértelműen negatív trendek is kirajzolódnak: 2017-ben a válaszadók 81 százaléka látta az egészségügyi rendszert Németország erősségének, 2019-ben már csak 75 százalékuk vélte így, míg mára ez az érték már csak 60 százalék. Azok aránya, akik ezen a területen gyengeséget látnak, 2017 óta több mint kétszeresére, 18-ról 39 százalékra nőtt. Fentiek fényében némileg meglepő, hogy összességében csak kevesebb mint minden harmadik megkérdezett bizakodó a jövővel kapcsolatban: Csak 31 százalékuk van meggyőződve arról, hogy Németország jó irányba és megfelelően fog fejlődni a következő tíz évben. Egyúttal csak 39 százalék bízik abban, hogy az ország tíz-tizenöt év múlva is a vezető gazdasági nemzetek közé tartozik majd – öt évvel ezelőtt még 59 százalék volt erről meggyőződve.
Annak ellenére, hogy a lakosság erősségeket társít Németországhoz, ezzel egyidejűleg nőnek a kételyek az ország jövőbeli státuszával kapcsolatban. A többség az erősségek mellett komoly gyengeségeket is lát a mindennapokban, legyen szó a közlekedési infrastruktúráról, a digitális felszereltségről, az iskolák minőségéről vagy a család és a munka összeegyeztethetőségéről.
A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint sok területen a felszereltség és a hatékonyság kívánnivalót hagy maga után. Ez nemcsak az egészségügyi ellátásra és a gyógyszerek elérhetőségére vonatkozik, hanem ugyanúgy érvényes a Bundeswehr működőképességére, a közlekedési és digitális infrastruktúrára, vagy az állami szolgáltatások megbízhatóságára – legyen szó akár a helyi tömegközlekedésről, a vasútról, a gyermekgondozásról, az iskolai oktatásról vagy akár a hivatalok és hatóságok kérelmeinek feldolgozásáról – is.
