A német újkori történelemben még nem látott politikai jelenetek zajlottak Türingia fővárosában, Erfurtban múlt hét csütörtökön, amikor is a szeptember 1-i választások után a tartományi parlament alakuló ülését tartotta volna.
A választások után ezek az alakuló ülések alapvetően rutinszerűen folynak le, a parlament megválasztja az elnökét, valamint további tisztségviselőit. Az elnöki pozícióra normális esetben a legnagyobb frakciónak van joga jelöltet állítani, Türingiában a választások után ez pedig a politikai karanténban tartott Alternatíva Németországért (AfD) lett, ami először lett legerősebb párt 2013-as megalakulása óta és a tartományi Alkotmányvédelmi Hivatal által bizonyítottan szélsőséges szervezetként van számontartva. Mindazonáltal a múlt heti alakuló ülésen a CDU és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) frakciói – mint azt előzetesen kilátásba helyezték – egy ügyrendi javaslattal meg akarták változtatni a parlament rendszerváltás óta létező eljárási szabályzatát, hogy ezzel megakadályozzák, hogy az AfD tehesse meg az első javaslatot a parlament elnöki tisztségére. Az indítványról azonban nem került sor szavazásra, ugyanis Jürgen Treutler AfD-s politikus, aki, mint korelnök (mint a legidősebb parlamenti képviselő, az elnök megválasztásáig az új tartományi parlament ideiglenes elnökeként tevékenykedik) vezette az eljárási szabályzatot betartva az alakuló ülés hagyományos eljárás rendjét, nem bocsátotta a másik két párt indítványát szavazásra, mivel az nem felelt meg az eljárási szabályzat által előírt sorrendnek. E szerint először a parlament elnökét kell megválasztani, ami által megalakul a parlament és csak azt követően lehet szavazni további kérdésekről.
Az új tartományi parlament korelnöke az ülés elnapolásáig szigorúan az eljárási szabályzat szerint viselkedett, azonban nem jutott vele előbbre, beszédét sem hagyták, hogy végig mondja, a CDU folyamatosan zavaró manővereket tett, amelynek köszönhetően az ülés többször félbeszakadt és heves viták alakultak ki a korelnök és a többi párt parlamenti ügyvivője között. Mivel nem született megegyezés a felek között, a CDU tartományi parlamenti frakciója ezután a türingiai Alkotmánybírósághoz fordult a helyzet megoldása érdekében, mert a párt álláspontja szerint Treutler többször megsértette az alkotmányt és a képviselők jogait. Így a CDU frakciója kénytelen volt az „az utolsó mentsvárhoz” folyamodni a kaotikus tartományi parlamenti ülés után – mondta a CDU-frakció parlamenti ügyvivője, Andreas Bühl. A politikus az ülés közben „hatalomátvétellel” vádolta meg a korelnököt, és lemondását követelte. „Felszólítjuk a parlament második legidősebb képviselőjét, hogy vezesse az ülést” – kiabálta be Bühl, miközben a többi parlamenti frakció is felháborodásának adott hangot az AfD-s politikus viselkedése miatt. „Katasztrófa, ahogy az AfD láncon tartja a demokráciát” – mondta Katja Wolf, a BSW frakcióvezetője, míg az SPD „bohózatnak” nevezte az eljárást, és ragaszkodott ahhoz, hogy a tartományi parlamentnek joga van elfogadni saját eljárási szabályzatát. Ezekre reagálva Teutler elmondta, hogy a megválasztott parlamenti képviselőknek „józanul és tárgyilagosan kell tudomásul venniük a választási eredményeket”, és komolyan kell venniük a szuverén akaratát, egyben óva intett a politikai kultúra aláásásától. Az AfD ugyanis a választási győzelme után 32 mandátumra tett szert a 88 fős tartományi parlamentben, míg a CDU 23, a BSW 15, a Die Linke 12, az SPD pedig mindössze hat képviselővel rendelkezik.
Az Alkotmánybíróságnak a CDU keresetéről gyorsított eljárásban kellett döntenie, mégpedig, hogy jogszerű-e, hogy az újonnan megválasztott képviselők új eljárási szabályzatot fogadjanak el, mielőtt megalakult volna egyáltalán hivatalosan a parlament. Végül pénteken este a bíróság elfogadta CDU beadványát. Az ideiglenes végzés értelmében Treutlernek szavazásra kell bocsátania az ügyrend módosítására irányuló frakcióindítványt. A közlemény szerint a bíróság tisztázta, hogy a képviselőknek az alakuló ülésen is joguk van dönteni a napirendről. „Ez azt jelenti, hogy az parlament elnökének megválasztása előtt is megengedett a vita és az ügyrend módosításáról szóló határozathozatal” (…egyúttal) „Nem sérti az alkotmányjogot a tervezett szabályozás, amely szerint az Országgyűlés elnökének megválasztására már az első fordulóra valamennyi frakció – és nem csak a legerősebb frakció – jelölést nyújthat be” – indokolta döntését a bíróság. Második nekifutásra így már különösebb botrány nélkül sikerült Thadäus König CDU-s képviselőt parlamenti elnöknek megválasztani (54 szavazat a 87 lehetségesből). A CDU előzetesen megegyezett az AfD kivételével a többi parlamenti párttal Königről mint konszenzusos jelöltről.
A tartományi parlament alakuló ülése körül kialakult politikai botrány jól mutatja azt a patthelyzetet, amibe a pártok manőverezték magukat a tartományi parlamenti választás előtt és után a politikai tűzfallal, amely évek óta kirekeszti az AfD-t a demokratikus eljárási rendekből. Bár az első lépés most megtörtént, tehát sikerült a parlamentnek megalakulnia, a következő, még nehezebb lépés, kormányalakítás még csak ezután következik, ami további politikai tabutöréseket tartogat a választók és az érdeklődők számára.
