A megismételt választás előélete
2023. február 12-én Berlinben megismételt Tartományi Parlamenti választást tartottak. Az újbóli voksoklásra azért volt szükség, mert 2021. szeptember 26-án, a Bundestag választásokkal egyidőben került sor egy népszavazásra, a Berlini Tartományi Parlament (Abgeordnetenhaus), valamint a berlini tizenkét Kerületi Tanács tagjainak megválasztására is, így a szavazásokat számos eljárási hiba és törvénysértések egész sora kísérte – többek között hibás vagy hiányzó szavazólapok kerültek kiosztásra, a szavazóhelyiségek közül többet ideiglenesen bezártak, majd tovább tartották nyitva, egyes esetekben pedig elegendő szavazólap hiányában a választók a szavazóhelyiségekben sietve lemásolt szavazólapokon kellett hogy szavazzanak. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy azon a napon rendezték a német főváros világhírű éves nemzetközi futóversenyét, a Berlin Marathont, amely miatt sokhelyütt még a közlekedés is megbénult. Mindezen körülmények a szavazóhelyiségek előtti hosszú sorok kialakulásához vezettek, amelyek miatt 2022. november 16-án a Berlin Tartományi Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a berlini tartományi választásokat teljesen meg kell ismételni.
A Németországi Szövetségi Köztársaságban már korábban is nyilvánítottak érvénytelennek választásokat, például 1991-ben Hamburg városállam Alkotmánybírósága a Tartományi Parlamenti választásokat, ezt követően azonban új választást tartottak. Az eset pikkantériája ezáltal, hogy Berlinben megismételt választásról van szó, amelyre még soha nem volt példa a Szövetségi Köztársaság tartományi szintjein. Az új választásoktól eltérően a megismételt választások esetében a jogalkotási időszak nem változik, azaz a mostani kormányalakítás után az új kormánykoalíciónak mindössze bő 3,5 éve lesz eredményeket felmutatni az öt éves ciklus helyett. Érdekessége még a kialakult helyzetnek, hogy a 2021. szeptembere és 2023. február között már elfogadott törvények érvényben maradnak, annak ellenére, hogy az előző parlament és kormány a félresikerült választások miatt nem bírt megfelelő legitimációval. Ezzel az ambivalens helyzettel kapcsolatban a Tartományi Parlament tudományos szolgálata mindössze annyit javasol, hogy a már elfogadott törvények első olvasatát ismételjék meg az új összetételű parlamentben.
Választási eredmények
A CDU vasárnap első helyen végzett 28,2%-os eredménnyel (plusz 10,2%, 52 mandátum), s az eddig vörös-zöld-vörös (SPD-Zöldek-Die Linke) konstellációban kormányzó két kormánypárt közül, az SPD (18,4%, mínusz 3,0%, 34 mandátum) és a Zöldek (18,39%, mínusz 0,51%, 34 mandátum), fej-fej mellett végeztek. A jelenlegi feldolgozottsági adatok mellett úgy tűnik, hogy a szociáldemokrata párt csupán ca. száz szavazattal előzte meg a Zöldeket. A harmadik koalíciós társ, a Baloldal 12,2%-ot szerzett (mínusz 1,9%, 22 mandátum), az AfD 9,1%-ot (plusz 1,1%, 17 mandátum), az FDP pedig a saar-vidéki és alsó-szászországi tartományi parlamenti választások után 4,6%-ot elérve (mínusz 2,4%) itt sem jutott be a törvényhozás intézményébe.
Konklúzió
A fenti eredmények tükrében a választói akarat egyértelmű, a CDU és a párt jobbszárnyához tartozó csúcsjelöltje Kai Wegner nyerte meg a választásokat, olyan klasszikus konzervatív témákkal, mint a közbiztonság, a migráció és integráció kérdése, a közlekedéspolitika és a berlini gazdaságpolitika nehézségei. Az eredményekből kitűnik továbbá, hogy az ezeket a témákat jobban tematizáló pártok, tehát jelen esetben a CDU és az AfD, tudtak választókat nyerni, míg rajtuk kívül mindegyik párt vesztett támogatottságából. Ebben az eredményben – a többi berlini probléma mellett, mint a tömegközlekedés, a lakhatás, a hivatali ügyintézés nehézségei – oroszlánrésze volt a szilveszteri utcai zavargásoknak is, amelyekben leginkább migrációs háttérrel rendelkező személyek vettek részt.
Mindazonáltal az egyértelmű abszolút és relatív választási eredmények ellenére sem biztos, hogy ki alakíthat majd kormányt Berlinben. Wegner, a CDU csúcsjelöltje mind az SPD-vel, mind a Zöldekkel szeretne tárgyalni egy esetleges kormánykoalícióról, azonban azok a választási kampány során és a tegnapi választási értékelők alatt többször is jelezték preferenciájukat a jelenlegi hármaskoalíció fenntartására. Ezenfelül a választási kampány német viszonylatokhoz képest igencsak polarizált volt, ami a közeledést az egyébként politikai irányultságban egymástól távol álló CDU és az egyébként erősen baloldali beállítottságú berlini Zöldek között még nehezebbé teszi. Így a Kereszténydemokrata Unió jelenleg győztesként azért kell dolgozzon, hogy koalíciós partnert találjon.
Így mindezek fényében az az érdekes helyzet áll elő, hogy van egy egyértelmű győztes párt, ami azonban nem biztos, hogy a későbbiekben a kormányfőt adhatja. A jelenleg regnáló hárompárti baloldali kormánynak bár továbbra is meglenne a többsége, ebben az esetben az a három, támogatottságából vesztő párt alakítana ismét kormányt, akik miatt a választást meg kellett ismételni, és akiknek az elmúlt években folytatott politikájáról a választók most egyértelmű bizonyítványt állítottak ki.
Német nyelvű összefoglalóért kattintson ide.
