A kormány előterjesztésére a Bundestag megszavazta az eddigi munkanélküli segélyt (Harz IV) jövő évtől felváltó polgári juttatást (Bürgergeld). A munkanélküliek állami támogatásának az átalakítása a kormány egyik előzetesen, a koalíciós szerződésben bejelentett célja volt. A változtatások értelmében az egyedülálló munkakeresőknek immár 449 helyett havi 502 euróra jár majd. A tervek szerint a munkanélküliekre immár kevesebb nyomást gyakorolnának a juttatások esetleges megvonásával és ehelyett több támogatást kapnának továbbképzésekre. Emellett az elfogadott törvény enyhíteni kívánja a juttatásban részesülők megengedett vagyonösszegére és lakásméretére vonatkozó szabályokat is.

A Gerhard Schröder kancellársága alatt 2005-ben bevezetett Harz IV sokak szemében túlzott nyomást helyezett a munkát keresőkre, egyúttal növelve az állam kontroll szerepét is. Nem véletlenül számított számos SPD szavazó szemében népszerűtlen intézkedésnek (szakértők szerint Schröder 2005-ös választási vereségének és az SPD fokozatosan csökkenő támogatottságának egyik fő oka is a Harz-reformokban rejlett). Ezért is volt fontos az SPD számára a segélyrendszer megváltoztatása most, hogy ismételten vezető kormányzati szerepre tettek szert – vélik a szakértők.

Ugyanakkor erősen kérdéses, hogy megvalósul-e az új rendszer, kormánykoalíció pártjai által óhajtott, 2023. január 1-től esedékes bevezetése. A törvényt ugyanis még a Szövetségi Tanácsnak (Bundesrat) is jóvá kell hagynia, itt pedig a kellő többség megszerzéséhez elengedhetetlen a törvényt jelen formájában elutasító CDU/CSU delegáltak támogatása. Módosító javaslataiknak a kormányzati elvetését követően a CDU/CSU Bundestag-frakció a törvénytervezettel ellen szavazott. Erre válaszul a kereszténydemokrata pártok most a Bundesratban kívánják feltartóztatni a törvény életbe lépését. „A polgári juttatást a Bundesratban a jelenlegi formájában nem lehet jóváhagyni. (…) Az állampolgári jövedelem hátrányosan megkülönbözteti az alacsonyabb jövedelmű csoportokat, akiknek keményen kell dolgozniuk.” – jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök és CSU-elnök.

A Bundestag egyúttal döntött a még aktív atomerőművek üzemidejének meghosszabbításáról is. A szavazást megelőzően heves vita alakult ki az ideiglenes üzemidő kitolását támogató kormánypárti és az atomenergia termelés teljes feladásának ötletét elvető és egy konstruktívabb energiapolitika kialakítását szorgalmazó jobb-közép ellenzéki képviselők között. Végül 661 képviselő szavazatából 375 támogatta a kormány javaslatát, míg 216-an ellene szavaztak (70 tartózkodás mellett). A döntés vélegetéséhez még szükség van a Bundesrat jóváhagyására is, amely előreláthatólag majd november 25-én szavaz a kérdésről – előzetes vélemények alapján a tartományi delegáltak jóvá fogják hagyni a kormány törvényjavaslatát.

Német nyelvű összefoglalóért kattintson ide és ide.