Múlt héten rendezték meg a Petersbergi Klímadialógus konferenciasorozat idei, immár 14. tanácskozását, amelynek középpontjában az Egyesült Arab Emírségekben megrendezésre kerülő COP28-Klímakonferencia előkészületei álltak. A két napos eseményen, amelynek a Külügyi Hivatal adott otthont több mint 40 ország magasrangú képviselői találkoztak.
Annalena Baerbock (Zöldek) szövetségi külügyminiszter a rendezvény kezdetén vitaindítóként hangsúlyozta, hogy a német kormány nemzetközi megállapodásra törekszik annak érdekében, hogy a megújuló energiák elterjesztésére globális célszám kerüljön kijelölésre. Véleménye szerint a több megújuló energia elengedhetetlen ahhoz, hogy „rá tudjunk lépni az 1,5 fokos útra”. Egyúttal rámutatott, hogy a G7-ek országai már kitűztek ilyen célokat és elmondta, hogy most azon kíván dolgozni, hogy a szél- és napenergia elterjedése is kapjon globálisan kötelező érvényű irányszámokat és az erre vonatkozó célok megfogalmazását az ENSZ novemberi dubaji klímakonferenciájának napirendjére kellene tűzni. Ezt követően a külügyminiszter ismét bejelentette, hogy a szegényebb országoknak nyújtott klímasegélyek összegét – pontos ütemterv megnevezése nélkül – évi legalább 6 milliárd euróra emelik.
Ehhez hasonlót jelentett be Olaf Scholz (SPD) kancellár is a konferencia másnapján: Németország kétmilliárd eurót kíván biztosítani a Zöld Éghajlatvédelmi Alap (GCF) számára a szegényebb országok megsegítése érdekében. A klímasemlegesség irányába történő változást finanszírozni kell – indokolta Scholz a nemzetközi találkozó végén tartott beszédében. Ezzel a szövetségi kormány szerint Németország az első nagy adományozó, amely bejelentette hozzájárulását az október elején Bonnban megrendezésre kerülő GCF-konferenciához, amelynek befolyt összegét feltörekvő és fejlődő országok kapják klímavédelmi projektek finanszírozására, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, valamint egy környezetbarát gazdaság kiépítésére.
