Múlt héten mutatta be Nancy Faeser (SPD) szövetségi belügyminiszter a 2023. évi német rendőrségi bűnügyi statisztikákat, amelyből kiderül, hogy jelentősen nőtt a lopások és az erőszakos bűncselekmények száma, valamint a külföldi és fiatal gyanúsítottak száma Németországban az elmúlt évben. A rendőrségi bűnügyi statisztikát (PKS) évente állítják össze Németországban a 16 tartományi bűnügyi hivatal által szolgáltatott adatok alapján. A PKS a rendőrség által kezelt valamennyi bűncselekményt nyilvántartja, mind a befejezett, mind pedig a büntetőjogilag releváns, csupán megkísérelt bűncselekmények esetében.[1]
A tavaly Németországban regisztrált bűncselekmények száma 2016 óta a legmagasabb szintet érte el, a hatóságok összesen 5,941 millió bűncselekményt dolgoztak fel a szövetségi rendőrség 2023-as bűnügyi statisztikája szerint. Ez 5,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest és 9,3%-os emelkedést a 2019-es, a COVID19 pandémiát megelőző évhez képest. Különösen meredek emelkedést mutatnak az adatok az erőszakos bűncselekmények és a lopások kapcsán. Csupán az utóbbi 1,97 millió esetet tett ki, ami 10,7%-os növekedést jelent a 2022-es évhez viszonyítva. Előbbi esetében, amely alatt a testi sértéseket, rablásokat és különböző szexuális bűncselekményeket értik, mintegy 214 ezer bűncselekményt regisztráltak a hatóságok, ami 8,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A statisztikákból kiderül továbbá, hogy erőteljesen emelkedett a külföldi gyanúsítottak száma és aránya: míg a német gyanúsítottak száma egy év alatt mindössze egy százalékkal, mintegy 1,32 millióra nőtt, addig a nem német gyanúsítottak száma 17,8%-kal, mintegy 923 ezerre emelkedett. 22,8%-os növekedéssel azonban még ezt is felülmúlja a nem német gyanúsítottak száma a lopási bűncselekmények esetében, míg ezen a területen a német gyanúsítottak száma „csak” 7,4%-kal nőtt. A lopások felderítési aránya, bár magasabb volt, mint 2022-ben, alig 32%-kal, még mindig elég alacsony szinten volt a tavalyi évben. Egyúttal a fiatal gyanúsítottak száma és aránya is jelentősen emelkedett. 2023-ban körülbelül 104 ezer 14 év alatti gyanúsítottat azonosítottak, ami 43%-os növekedést jelent 2019-hez képest. A 14 és 18 év közötti fiatalok száma, mintegy 177 ezer gyanúsítottal, 17%-kal magasabb, mint 2019-ben volt. A növekedés mindkét csoportban ismét különösen a nem német gyanúsítottak körében volt szembetűnő, a 2022-es évi adatokhoz képest mindkét esetben meghaladta a 30%-t, míg a német gyanúsítottak esetében ez az arány kevesebb, mint 3% volt.
Ezzel szemben a csalások és a számítógépes bűncselekmények száma 2023-ban csökkent, miután ezek a területek a pandémia időszakában növekedtek. A hatóságok 2023-ban körülbelül 754 ezer csalást (5,9%-os csökkenés) és 134 ezer kiberbűncselekményt (1,8%-os csökkenés) regisztráltak. A statisztikákból kiderült továbbá, hogy az összes bűncselekmény felderítési aránya 1,1%-kal 58,4%-ra emelkedett.
A nyomozók a bűncselekmények számának hirtelen emelkedését többek között a COVID19 vírus megállítására bevezetett korlátozások eltörlésének tulajdonítják. Az elmúlt három jelentési év (2020, 2021 és 2022) után 2023 az első olyan év, amikor a közélet nagyrészt visszatért a normális kerékvágásba. „Ez több lehetőséget és alkalmat eredményez a bűncselekmények elkövetésére” – áll a jelentésben, amelynek készítői rámutatnak továbbá arra, hogy a gyermekeket és serdülőket különösen érintette a koronavírus miatti korlátozás a szociális kapcsolatok hiánya és a családon belüli lehetséges stressz miatt. Ez gyakran pszichológiai nehézségekhez vezetett, „ami szintén befolyásolhatja a bűncselekmények elkövetésére való hajlamukat”. Ezen felül a nyomozók az infláció okozta megnövekedett társadalmi és gazdasági terheket is a bűnözés egyik főbb mozgatórugójának tekintik. „A gazdaságilag gyengébb régiókban magasabb az esetek és a gyanúsítottak száma” – írják a jelentésben. A külföldi gyanúsítottak számának ugrásszerű növekedését a kriminológusok azzal magyarázzák, hogy továbbra is magas a bevándorlás aránya Németországba. Véleményük szerint fontos szerepet játszanak továbbá az első befogadóközpontokban uralkodó életkörülmények, a gazdasági bizonytalanság és az erőszakos tapasztalatok abban, hogy a külföldi gyanúsítottak aránya magas.
Faeser a jelentés bemutatásakor elmondta, hogy „a bűnözés és az erőszak mögött meghúzódó társadalmi okokkal kell foglalkoznunk”. Ezek közé tartozik az iskolai végzettség hiánya, a kilátástalanság és a gyermekszegénység. „Ez azt is jelenti, hogy a jó szociál- és oktatáspolitika a leghatékonyabb megelőzés.” A külföldi gyanúsítottak arányával kapcsolatban a miniszter zéró toleranciát hirdetett és elmondta, hogy „a büntetőjogi következmények mellett ez azt is jelenti, hogy a külföldi elkövetőknek a korábbiaknál sokkal gyorsabban kell elhagyniuk Németországot. Aki nem tartja be a szabályokat, annak távoznia kell”.
A statisztikák – már hivatalos bemutatásuk előtt is – megosztották a német közbeszédet és politikát, újbóli lendületet adva a Németországba irányuló bevándorlásról, a már Németországban tartózkodó migránsok integrációjáról, valamint a kitoloncolásokról szóló vitának és kérdésnek.
Német nyelvű összefoglalóért kattintson ide, ide és ide.
[1] A PKS tartalmazza az összes bűncselekményre és gyanúsítottra vonatkozó abszolút, valamint relatív számadatokat, amelyek a bűncselekmények gyakoriságáról tájékoztatnak a lakosok vagy bizonyos csoportok (korcsoportok, nemek, nemzetiség) tagjainak számához viszonyítva. A bűncselekmények következő főbb csoportjai azonban nem szerepelnek a PKS-ben: Állambiztonsági bűncselekmények, szabálysértések, közlekedési bűncselekmények, valamint olyan bűncselekmények, amelyek nem tartoznak a rendőrség hatáskörébe, mint például a pénzügyi és adóügyi bűncselekmények.
