Németországban egyre többen vélik úgy, hogy a menekültek befogadásával kapcsolatban az ország nemcsak elérte lehetőségeinek határát, hanem egyúttal érdekei is sérülnek – derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung megrendelésre készült átfogó közvéleménykutatásból (Institut für Demoskopie Allensbach). 2022-ben közel 1,3 millió menekültet regisztráltak Németországban, lényegesen többet, mint 2015-ben és 2016-ban. A menekültek közül 1.045.000-an Ukrajnából, 244.000-en pedig más országokból érkeztek. Az esetek többségében mostanra elhelyezési problémák merültek fel, az ilyen problémákat saját környezetükben megfigyelők aránya 2022 ősze óta meredeken emelkedett, a válaszadók 38 százaléka helyett immár 53 százalék számolt be ehhez hasonló helyzetről. Mindemellett a német lakosság többsége számára a menekült helyzet még mindig nem ad akkora mértékben okot az aggodalomra, mint 2015-ben: októberben még a megkérdezettek 30 százaléka aggódott komolyabban a fejlemények miatt, jelenleg 39 százalékuk nyilatkozott így. Ez az arány azonban jóval alacsonyabb, mint 2015-ben, amikor a menkültválság csúcsán a polgárok 53 százaléka látta rendkívül komolynak a helyzetet. Szakértők szerint a jelenlegi elfogadóbb társadalmi álláspontot nagyban befolyásolja, hogy a menekültek a német lakossághoz hasonló kulturális háttérrel rendelkeznek, és társadalmi-demográfiai összetételük megfelel a menekültekről alkotott általános elképzeléseknek abban, hogy főként nők és gyermekek érkeztek.
Mindemellett a még mindig túlnyomórészt nyugodt hangulat ellenére uralkodóvá vált azon meggyőződés, mely szerint a menekültek befogadására szolgáló kapacitások kimerültek. Csak minden ötödik ember gondolja úgy, hogy Németország még több menekültet be tud fogadni, 59 százalék szerint ez nem lehetséges – utóbbi kérdés esetében Kelet-Németországban a válaszadók 69 százaléka véli így. A felmérés jól mutatja az ukrán, illetve más országokból – jellemzően Európán kívülről – érkező menekültek közötti különbségtételt. Míg 39 százalékuk aggódik a jelenlegi helyzet miatt, addig már 57 százalékuk komoly aggodalmat érez amiatt, hogy az Európán kívüli régiókból érkező menekültek száma jelentősen megnőhet.
Mindez tükröződik a német menedékjogi rendelkezések megítélésében is. Jelenleg csak 39 százalék támogatja a jelenlegi menekültügyi törvényt, míg 49 százalék követel korlátozásokat. Ez összefügg azzal is, hogy a most hatályos törvény a gyakorlatban csak korlátozottan működik, és az elutasított menedékkérelmek gyakran következmények nélkül maradnak – vélik a megkérdezett szakértők. A népesség nagy többsége a menekültügyi törvény korlátozását szeretné elérni, mindössze 13 százalék érvel a további liberalizálás mellett.
A közvéleménykutatásra támaszkodó elemzés konklúziója szerint a német lakosság világosan meghatározott célokat és ellenőrzést akar, de ezeknek jelenleg csak a kezdetleges formáját látja. Ez vezet oda, hogy a túlnyomó többség immár egy új bevándorlási törvényt követel. 2010-ben még csak 57 százalék tartotta szükségesnek ennek megalkotását, 2015-ben már 74 százalék vélte így, jelenleg pedig az ezt követelők száma már eléri a 86 százalékot.
