A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzése szerint a német gazdaság a következő évben lassabban fog növekedni, mint bármely más fejlett ország gazdasága. A publikált tanulmány szerint a bruttó hazai össztermék 2025-ben várhatóan mindössze 0,7%-kal nő majd – 2024 májusában a szakértők még 1,1%-is növekedést vártak. Az OECD 38 országa közül Németország így könnyűszerrel a sereghajtók között találhatja magát jövőre. Ehhez képest az euróövezet egésze várhatóan csaknem kétszer gyorsabban, 1,3%-kal, az Egyesült Államok gazdasága pedig több mint háromszor gyorsabban, 2,4%-kal fog növekedni. Ezzel párhuzamosan Európa legnagyobb gazdasága csak stagnálni fog a következő évben – írja elemzésében az OECD. Ennél rosszabbul csak Ausztria, Észtország, Lettország, Finnország és Írország teljesít majd 2025-ben. Várhatóan majd csak 2026-tól lesz ismét erősebb, 1,2%-os a növekedés Németországban.
Számos német gazdasági szakértő is lefelé módosította a közelmúltban a hazai gazdasági teljesítményre vonatkozó előrejelzését. Az OECD a tartós németországi visszaesés fő okát a gyenge termelésben látja. „Ennek oka elsősorban a gyenge kínai exportkereslet, amely különösen a német ipart sújtja” – nyilatkozta Robert Grundke, az OECD szakértője hozzátéve, hogy „A kínai termékek konkurenciája gondot okoz a német gyártóknak, különösen az autóiparnak, más értékesítési piacokon.” Az energiaigényes iparágak termelése is messze elmarad az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja előtti szinttől – ezt az értékelést erősítette meg a Külföldi Német Kereskedelmi Kamara (AHK) legfrissebb üzleti hangulat-kutatása. Az AHK felmérése szerint a Kínában működő német vállalatok egyúttal minden korábbinál pesszimistábban tekintenek a közeljövő felé – a megkérdezett vállalatok mindössze egyharmada számít pozitív fejleményekre az ágazatában a következő évben.
„A németországi viszonylag gyenge növekedés másik oka az euróövezet más országaihoz képest restriktívebb költségvetési politika” – mondta Isabell Koske, az OECD vezető elemzője. Az adósságfék visszaállítása és a Szövetségi Alkotmánybíróság ítélete, amely korlátozta a kiadások finanszírozására szolgáló speciális alapok felhasználását, az állami kiadások erőteljes csökkenéséhez vezetett 2024-ben. „Ez lassította a növekedést, de kulcsszerepet játszott az infláció közelmúltbeli erőteljes csökkenésében is” – így Koske. A hárompárti szövetségi kormány kudarca azt jelenti, hogy még mindig nincs 2025-re szóló költségvetés, ami hozzájárul a vállalatok és a háztartások bizonytalanságához. A brit Financial Times napilapnak adott interjújában Joachim Nagel, a német Bundesbank vezetője is az adósságfék reformja mellett foglalt állást. A magasabb védelmi kiadások és az infrastruktúra korszerűsítése érdekében érdemes lenne nagyobb költségvetési mozgásteret teremteni – vélte Nagel, aki szerint egyúttal megfontolandó lenne például a kormányzati fogyasztási kiadások és a beruházások közötti különbségtétel annak érdekében, „hogy nagyobb mozgásteret teremtsünk a strukturális beruházások számára”.
