Egyelőre még kívül sincs, de már bent sincs a Fidesz a konzervatív pártcsaládban. A frakcióból kilépett, de a pártcsaládnak még a tagja. A kérdés azonban már nem az, hogy ez mit jelent, hanem hogy milyen úton folytatja tovább a Fidesz, illetve mi lesz az Európai Néppárttal. A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének az Európai Együttműködésért vezetője válaszolt az Index kérdéseire.

Megszületett a döntés: kilép a Fidesz az Európai Néppárt frakciójából. A kormánypárt szerint nem hagyhatják, hogy elhallgattassák az európai parlamenti képviselőiket vagy korlátozzák őket a szavazati jogukban. Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a Fidesz kilépéséről elmondta, az elmúlt napokban hosszasan beszélt telefonon Armin Laschettel, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökével, és valószínűleg lesz még egy konzultáció közöttük, ennek ellenére kijelentette, hogy az útjaik a néppárttal lényegében elváltak. Laschetről jó véleménnyel van, aki szerinte egy derék, katolikus nyugatnémet ember, és nem szavazott meg olyat, ami nem fért össze az értékrendjével, továbbá arról híres, hogy képes különböző irányvonalakat is összefogni. Azt hiszem, hogy ide már túl későn érkezett – tette hozzá Orbán Viktor, utalva a néppárt belső folyamataira.

A Fidesz mozgásterével és jövőjével kapcsolatban azt is elmondta, hogy mindig is voltak a fiókban javaslatok arra nézve, hogyan kellene megújítani az európai politikát. Megemlítette, hogy beszélt már a lengyelekkel, Matteo Salvinivel, az olasz Északi Liga vezetőjével és Giorgia Melonival, az Olasz Testvérek elnökével.

Most van egy helyzet, a mi kezünk is sokkal szabadabb, a saját utunkat járhatjuk, nem kell kapkodni, ezeket a tárgyalásokat fel kell gyorsítani – fogalmazott Orbán Viktor. Szamizdat 6. címmel közölt írásában a miniszterelnök arról értekezett, hogy a Fidesz kilépése az Európai Néppárt frakciójából új perspektívát nyit az európai politikában is.

Most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik. Itt az idő! Éljen a demokratikus jobboldal! Fortes fortuna adiuvat! – zárta írását Orbán Viktor.

Új szelek fújhatnak az európai politikában

Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének az Európai Együttműködésért vezetője szerint a Fidesznek mindig meglesz a helye az európai politikában és az Európai Parlamentben. A szakértő, aki korábban az első közép-európaiként vezette az Európai Néppárt hallgatói szervezetét (European Democrat Students), és tagja volt a néppárt politikai közgyűlésének, az mondja: tíz évvel ezelőtt még nagyon más volt a pártcsalád, amely azóta egy centrista baloldali irányba tolódott.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban pozitívan nyilatkozott Armin Laschetről, a CDU elnökéről, aki azonban szerinte „már túl későn érkezett”. Mit jelent ez? Armin Laschet még visszafordíthatta volna a Fidesz kilépéséhez vezető folyamatokat?

A Fidesz és a CDU viszonya mindig is jó volt, ami a párbeszédről szólt. Helmut Kohl időszakában kezdődött el, amikor még „szemmagasságban” zajlott a politika, azaz partnerként kezeltek más országokat és más pártokat. Armin Laschet szerepe is pozitív lehet a CDU élén, mert egy olyan politikát képvisel, amely integrál, több véleményt is megenged. Egy szélesebb spektrumú néppártban gondolkodik. A CDU-val is azt bizonyította, hogy többféle áramlatot össze tudott hozni.

Az, hogy későn érkezett, arra vonatkozhat, hogy CDU elnökként már nem tudja visszafordítani a Fidesszel szembeni folyamatokat a néppártban. Ettől függetlenül a CDU és a Fidesz politizálása között továbbra is sok hasonlóság van, és nincsenek közöttük mély ellentétek.

Mi volt a legfőbb konfliktus a Fidesz és a néppárti kritikusok között?

A néppárt köreiben dolgoztam tíz évvel ezelőtt Brüsszelben, és akkor ez még egy más párt volt. Wilfried Martens volt az elnöke (Belgium korábbi miniszterelnöke, 1990 és 2013 között az Európai Néppárt elnöke – szerk.), továbbá sok sikeres miniszterelnököt tudhatott magáénak a pártcsalád. A konzervatív néppárt vitathatatlanul fontos tényezője volt az európai politikának. Ezeknek az időknek vége van.

A néppárt mostanra inkább egy centrista baloldali irányba tolódott. Sok kérdéskörben megnyilvánul ez az értékválasztás. De van ennek egy taktikai oka is. A jelenlegi Európai Parlamentnek a többségi viszonyai a néppárti vezetőséget arra ösztönzik, hogy szövetségeseket keressen a centrista baloldalon. Ezeknek a szövetségeseknek a keresése a Fidesz néppárti jelenlétével nem volt túl előnyös, mert kiállt egy konzervatív, kereszténydemokrata politika mellett, ami manapság már igen ritka Európában. A néppárton belül is egyre kevesebb konzervatív kereszténydemokrata erő van.

A Fidesz egyelőre az Európai Néppárt frakciójából lépett ki, jelenleg viszont még – felfüggesztett – tagja a pártcsaládnak. Az Európai Néppárt reagáló közleménye szerint a Fidesz a pártcsaládból való kizárási eljárással néz szembe. Teljesen kizárják a Fideszt, vagy kilép magától, vagy van még visszaút?

Az a faramuci helyzet állt elő, hogy a Fidesz se kint, se bent nincs a néppártban. A 2019. márciusi kompromisszum, amikor a néppárton belül jóváhagyták a Fidesz saját maga által kezdeményezett felfüggesztését, csak elnapolta a magyar kormánypárt kizárását. Ez a kérdés azonban most megint napirendre kerülhet. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: „ez csak technikai kérdés.” A néppárton belül egyik álláspontnak sincs nagy többsége, vagyis sem a kizárásnak, sem az úgymond visszahozatalnak, ugyanakkor minden státuszváltozás többségi szavazást igényelne. Ezt a gordiuszi csomót csak úgy lehetne átvágni, ha a Fidesz maga lépne ki a néppártból.

Az uniós politikában hogyan értelmezhető a Fidesz és a néppárt szakítása? Több befolyásos pozíciót is veszít a Fidesz a néppárton kívül. Szűkülni fog a mozgástere?

Nem szűkül a mozgástere. A Fidesz egy nagyon sikeres párt, nemcsak Magyarországon, hanem az európai politika színterén is. A magyar választók nagy többségének köszönhetően erős a Fidesz, amely a néppárt harmadik legnagyobb delegációja volt. A német CDU-nak huszonhárom képviselője van, a lengyel PO-nak tizennégy, a Fidesznek tizenkettő. Egy befolyásos pártról van szó, amely a néppártnak adott egy lehetőséget, de most elestek a Fidesz támogatásától, így a pártcsalád jelentősen meggyengült. A néppárt pedig most egy konfliktussal néz szembe. Én inkább úgy látom, hogy a néppárt itt az igazi nagy vesztes. A Fidesznek viszont mindig meglesz a helye az európai politikában és az Európai Parlamentben.

Szamizdat 6. című írásában a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt”. Orbán Viktor új pártcsaládot hozhat tető alá? Kik lehetnek érdekeltek egy új „európai demokratikus jobboldalban”?

A néppártban, de azon kívül is vannak pártok az európai politika színterén és az Európai Parlamentben, amelyekkel a Fidesz jó kapcsolatokat ápol. Nem tartom kizártnak, hogy új konstellációk álljanak fel, és ezek között átjárás legyen, illetve valamelyiknek a Fidesz váljon az egyik meghatározó erejévé. Orbán Viktor személye és a Fidesz politikája sok párt számára vonzó lehet.

(Borítókép:  Orbán Viktor a Kossuth rádió stúdiójában, ahol interjút adott a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban 2021. március 5-én. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)