Több mint három éve tart a német kereszténydemokrata CDU vezetői válsága, útkeresése talán még sokkal régebb óta húzódik.

Angela Merkel politikája balra sodorta a pártot, nemcsak a nagykoalíció szülte sok elvtelen kompromisszum, hanem a Zöldeknek történő behódolás miatt is. Az atomenergia felfüggesztése, a hadkötelezettség szüneteltetése, a melegházasság engedélyezése, de mindenekelőtt a befogadó migrációs politika mind olyan lépések voltak, melyek a CDU-t állítólag „modernizálni” hivatottak. Ezáltal azonban nyitottabbá tették a pártot a baloldal felé, és egy valós vagy vélt balos társadalmi elváráshoz igazodtak. A párt ismertetőjele, a hagyományos kereszténydemokrata politika visszaszorult, és kínossá vált Merkeléknek.

Angela Merkel 2018-ban nem jelöltette magát újra a CDU elnökeként. Azóta a párt két elnököt ,,amortizált”, két, addig jól muzsikáló miniszterelnököt; számos tartományi választást veszített el, és elbukta a szeptember 26-ai szövetségi parlamenti választásokat. Történelme eddigi legrosszabb szereplésével kénytelen ellenzékbe vonulni. Már majdnem biztos, hogy a jelzőlámpa-koalíció fogja kormányozni Németországot.

Amikor három évvel ezelőtt új vezetőséget kellett választani, Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK), az akkori CDU-főtitkár, korábbi Saar-vidéki miniszterelnök, valamint Friedrich Merz korábbi frakcióvezető között kellett dönteni. Utóbbi Merkel kancellár nagy kritikusa és ellenlábasa, a párt konzervatív ,,lieblingje”. A tagság körében ő volt a legnépszerűbb jelölt, mégis elbukta a szavazást a 2018. decemberi kongresszuson 517:482 arányban Kramp-Karrenbauer ellen. Akkor a tagság ellenében döntöttek a küldöttek. A Merkel-féle CDU pedig AKK megválasztásával diadalmaskodott Merz felett, aki már akkor megmondta: Vissza kell térni a párt konzervatív alapjaihoz, különben baj lesz.

A ,,Merkel tábor” kijelölt utódja, Kramp-Karrenbauer viszonya Merkel kancellárral láthatóan gyorsan elillant, és Merkel addig elment, hogy nyíltan beleszólt pártügyekbe, demokratikus parlamenti döntéseket kért visszavonásra. Ebbe aztán bele is bukott Kramp-Karrenbauer, aki bár még miniszter is lett, de mára nemcsak, hogy kiesik a kormányból, hanem fel se vette listás parlamenti helyét a politikától búcsúzva. Emlékezetes, hogy 2018 elején még azért adta fel kényelmes Saar-vidéki miniszterelnökségét, hogy Merkelt segítse főtitkárként. Gyors lefutású három év alatt oda jutottak, hogy Merkel a 2021 januárjában tartott kongresszusi beszédében egyszerűen levegőnek nézte őt. Ezen a kongresszuson újfent győzött a merkeli politika. Az ismét ringbe szálló Friedrich Merz másodjára kapott ki, most már 521:466 arányban, az új CDU-elnök Armin Laschet lett. Holott Merz mindig is lojálisan beállt AKK mögé, ő nem tudott szabadulni a merkeli rendszerből, és nem volt képes Merz támogatására. Már akkor is sokan figyelmeztettek: Ha nem Merz nyer, elveszítheti a CDU a törzsközönségét, identitását, ezért vissza kellene térni a párt konzervatív énjéhez. A tagság megint Merz mellett állt, a küldöttek többsége szokás szerint fittyet hányt a tagok intelmeire, a lényeg az, hogy Merz ne nyerjen.

Amikor a párt tagsága és regionális vezetői Markus Söder CSU-elnököt részesítették előnyben kancellárjelöltként, akkor a vezetőség Laschet jelöltségét szavazta meg. Innentől nem volt megállás: A párt tagjai, aktivistái, támogatói három, a pártnép többsége ellenében meghozott döntés után nem voltak hajlandók egy fikarcnyit se kampányolni. El is veszítette a CDU a választást, Laschet elnöksége pünkösdi királyságnak bizonyult, és ráadásul korábbi ígéretéhez híven fel kellett adnia a nagy befolyással bíró miniszterelnöki posztot Északrajna-Vesztfáliában. Merz vele szemben is a végtelenségig lojális volt, de úgy tűnik, tőle se várhat hálát, még kevésbé támogatást pártelnöki ambícióiban.

A CDU-ban semmi sem marad a régi. Most már nem lehet elhallgattatni a közel 400.000 párttag véleményét; a járási elnökök kikényszerítették, hogy a párttagság körében szavazást folytassanak le a pártelnökről. A megújulás csak a karakán konzervatívabb politika lehet, amelyet Merz tud garantálni. Bele is szállt a versenybe, harmadjára jelölteti magát. Most már talán nyerni is tud. Neki volt igaza.  Ahogy Berlinben mondták egyesek, Merz a CDU utolsó patronja. Az utolsó esély.