Politikai földrengésre került sor vasárnap a szász-anhalti tartományi parlamenti választások során. Az Alternatíva Németországért (AfD) a voksolást 43,8 százalékos eredménnyel fölényesen megnyerte, míg az eddig kormányzó CDU csak 17,2 százalékot kapott. További négy párt került be a magdeburgi parlamentbe, egyik oldalnak sincsen abszolút többsége. Az eredmény egy hatalmas váltást eredményez a német politikában.

Gondoljunk egy olyan választásra, ahol a legnagyobb ellenzéki párt egy fiatal, laza, szimpatikus, jó kiállású jelölttel kampányol, aki korábban a kormánypárt tagja volt. Látva és tapasztalva az ottani visszásságokat, belépett egy újonnan, erősen rendszerkritikus formációba, s annak miniszterelnök-jelöltjeként kampányol nagy sikerrel.

A fiatalok körében népszerű, rengeteg a közösségimédia-tartalma, s alapvető kritikát fogalmaz meg a hagyományos kormányzó pártokkal szemben, azoknak hatalmi arroganciáját, elhibázott politikáját górcső alá véve. A kormányzat pedig folyamatosan becsmérli a kihívót, a demokrácia veszélyeztetését kiáltva, a kormányhoz közeli média próbálja őt ellehetetleníteni, a miniszterelnök hivatali levélben riogat. A választók pedig látják az illetőt, s valahogy nem akarják elhinni.

Ez a kedves fiatalember jelentsen tényleg komoly veszélyt?

Közben a mozgalom szárnyal, s egy rekord választási részvétel mellett földcsuszamlásszerű eredményt ér el, az addigi kormányt pedig leváltja. Ennek egyik oka, hogy az embereknek egyszerűen elegük lett a régóta regnáló kormányzatból. Nos, pontosan ez történt Szász-Anhaltban 2026. szeptember 6-án. Ulrich Siegmund (35), az AfD jelöltje 2026. szeptember 6-án egy ilyen szcenárió szerint nyerte meg fölényesen a tartományi parlamenti választást. Ő most az AfD erős embere, s minden esélyei megvannak az AfD első miniszterelnöki pozíció megszerzésére. De lássuk a pontos eredményeket:

AfD (Alternatíva Németországért): 43,8% (+23,0%) 39 mandátum, kb. 576.100 szavazat

CDU (Kereszténydemokrata Unió): 17,2% (–19,9%) 15 mandátum, kb. 226.200 szavazat

SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja): 9,3% (+0,9%) 8 mandátum, kb. 122.300 szavazat

Zöldek: 8,9% (+3,0%) 8 mandátum, kb. 117.100 szavazat

Die Linke (Balpárt): 8,6% (–2,4%) 8 mandátum, kb. 113.100 szavazat

BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht): 5,3%(+5,3%) 5 mandátum, kb. 69.700 szavazat.

Patthelyzet

A választási részvétel 77,8%, ami eddig látatlan volt. Alig meglepő, hogy a 41 egyéni választókörzetből az AfD 38-at tudott megnyerni, míg a Balpárt három körzetet. Korábban majdnem mindent a CDU nyert. Az AfD-vel szembeni politikai karantén fenntartásában érdekelt „tűzfal-koalíció” (CDU, SPD, Zöldek, Balpárt) és az AfD egyenlő mandátumszámot ért el (39-39), parlamenti patthelyzet alakult ki.

Az abszolút szavazatszámban is gyakorlatilag hasonló eredményt tudhat a két tábor egymás mögött. Így az újonnan bejutó BSW lesz a királycsináló szerepben öt képviselőjével, Sahra Wagenknecht pártja nagy elánnal visszatért. Már korábban jelezték, hogy a tűzfal egy nagy butaság, s az egyik csúcsjelöltjük, Claudia Wittig a választás estéjén már részleges együttműködést ajánlott az AfD-nek.

Úgy mondta, hogy nem demokratikus, ha az AfD nem tudna kormányozni. Ezzel praktikusan eldőlt, kinek az oldalára állt a BSW.

Nagyon hasonló rendszerkritikát fogalmaztak meg, mint az AfD, s a német közállapotokat élesen bírálják, de nem jobbról, hanem balról. Ezzel a „demokratikus közép” nevezetű politikai szövetséget gyakorlatilag felperzselték. Míg öt évvel ezelőtt a CDU 37,1 százalékon futott be, s számos koalíciós opció állt rendelkezésére, mára alapjaiban más a politikai helyzet. Akkoriban az AfD végzett 20,8 százalékon, a Balpárt 11,0 százalékon, az SPD 8,4 százalékon, az FDP 6,4 százalék, a Zöldek 5,9 százalékot szereztek. Fontos megjegyezni, hogy az azt megelőző voksoláson 2016-ban az AfD akkor érte el az addig legjobb eredményét (24,3 százalék). Azóta sokat fordult a világ, s 2024-ben Türingiában 32,8 százalékot tudott besöpörni, ami tegnapig volt csak rekord: a szeptember 6-ai szász-anhalti 43,8 százalékos szereplése egy újabb csúcseredmény.

Kampánytémák

A mostani voksolás előtt alig is érvényesültek tartományi témák, sokkal inkább maga az AfD-vel szemben praktizált politikai karantén (ún. tűzfal) sorsa volt a meghatározó közbeszéd és döntő volt a szövetségi politika érvényesülése, illetve a voksolás a szövetségi politikára gyakorolt hatása. Az AfD a Németországban tapasztalt problémákkal kampányolt, mint migráció, a közbiztonság, a városkép, illetve a fokozódó lakhatási, oktatási válság.

Rámutatott a hagyományos pártok politikai elsorvadására, a hosszú éveken át hatalmon töltött politikai gőg kialakulására.

A kirekesztés, a karantén nem csak abban mutatkozott meg, hogy az AfD nem kap érdemi beleszólást a politikába, de egyenesen államellenségnek kiáltják ki, a szász-anhalti belügyminisztérium „bizonyítottan szélsőjobboldalinak” aposztrofálja. A kormányzat pedig azzal riogat, hogy mi történne, ha kormányzati szerepbe kerülne az AfD. Ékes példája ennek Sven Schulze (CDU) miniszterelnök levele a tanköteles gyerekek szüleinek. Itt a kormányfő arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy egy AfD-vezette tartományi kormány alatt szerzett érettségi bizonyítványokat a többi tartomány esetleg nem fogadná el.

Karantén

Az AfD támogatóit folyamatosan a párt állítólagos veszélyességével akarták attól távoltartani, de ez kudarcot vallott. Máshol se bizonyult praktikusnak a választók ilyen jellegű lenézése, kioktatása.

A politikai karanténban tartott AfD körül akkora viták alakultak ki, hogy az egész kampány már csak arról szólt, hogy hogyan lehet kint tartani a feltörekvő pártot vagy épp, hogy nem.

A kisebb pártok az utolsó hetekben azzal próbálták meggyőzni a szavazókat, hogy csakis a parlamentbe történő bejutásuk akadályozza meg az AfD abszolút többségét. De ellenkezőleg is voltak példák: A BSW pl. úgy tudott véghajrában bejutni a magdeburgi parlamentbe, hogy a politikai karantén, a tűzfal lebontását szorgalmazta. Ezzel pedig ki tudott magának hasítani egy szeletet az „anti-anti-AfD-tortából”.

Kitekintés

Az eredmény egy hatalmas földcsuszamlást jelent, de mindenképpen teljes katasztrófát az eddig regnáló CDU-nak nemcsak tartományi, de szövetségi szinten is. A két hét múlva esedékes mecklenburg-előpomerániai és berlini választásnak kellő dinamikát adhat a mostani eredményt, az éllovas AfD helyzetét tovább javítva. Szövetségi szinten pedig Friedrich Merz (CDU) kancellár az eddigi politikája romhalmai előtt áll. Ő maga hangoztatta, hogy az AfD-t meg akarja felezni, de pont az ellenkezője történt: Az AfD megduplázódott, a CDU pedig majdnem megfeleződött.

Merz összekötötte a tűzfal létesítményét a saját politikai jövőjével, s a tegnapi eredmény fényében már csak a visszavonulás időpontja kérdéses.

Két évvel ezelőtt hasonlóan három elbukott keletnémet választás után fogyott el annyira a levegő Olaf Scholz (SPD) körül, hogy végül megbukott. Friedrich Merz most hasonló sorsra juthat. Már csak 15% támogatja munkáját, Szász-Anhaltban pedig csak 9%. Ezek intő jelek.