Magyarországi hőhullám

Magyarországon hetek óta alig hullott csapadék, és egy eddig ismeretlen mértékű, szinte kísérteties aszály bontakozik ki. A Balaton vízszintje 35–40 centiméterrel alacsonyabb a megszokottnál, a Velencei-tóé pedig csaknem egy méterrel marad el az irányadó szinttől. Az utóbbi kedvelt üdülőkörzete nagy része szinte elnéptelenedett, miközben a Balaton töretlen népszerűségnek örvend. Az aszály más tavak és folyók kiszáradásában is egyre látványosabban megmutatkozik: a Tisza és a Duna vízállása történelmi mélypontra süllyedt. Budapesten már láthatóvá váltak a második világháborúban felrobbantott Ferenc József híd maradványai – amelynek helyén ma a Szabadság híd áll –, és a folyóból időről időre második világháborús gránátok, sőt eltűnt személygépkocsik is előkerülnek. A Balaton mélyén állítólag néhány német katonai repülőgép roncsai is rejtőznek. Mindez természetesen az archeológusok és a hobbibúvárok számára egyaránt rendkívül izgalmas felfedezési lehetőséget jelent.

A politikai élet is rendkívül izgalmasan alakul. Az új kormánypárt eredetileg nem akarta megtartani a nyári parlamenti szünetet, és még ezekben a forró augusztusi napokban is további parlamenti üléseket tervezett, miután egészen a közelmúltig minden hétfőn és kedden ülésezett az Országgyűlés. A szélsőséges időjárási körülmények miatt azonban végül elálltak ettől az elhatározástól. Magyar Péter miniszterelnök múlt csütörtök óta naponta rendkívüli sajtótájékoztatókon ismerteti a kialakult, egyre súlyosabb helyzetet. Elmondása szerint nemcsak a vízhiány jelent komoly problémát, hanem Magyarország energiabiztonsága is veszélybe került. A kormány arra kérte az ipari szereplőket és a lakosságot, hogy önkéntesen csökkentsék energiafogyasztásukat, különösen a 17 és 22 óra közötti időszakban. A munkáltatókat arra ösztönzik, hogy ahol lehetséges, rendeljenek el otthoni munkavégzést, emellett pedig a világítás mérséklésére is felhívják a figyelmet.

De hogyan alakulhatott ki ez a helyzet? Magyarország a jelentős napelem-kapacitások mellett villamosenergia-szükségletének mintegy 40%-át a Duna partján működő paksi atomerőműben állítja elő. Ez a technológia ugyan elvileg független a széltől, a napsütéstől és az időjárástól, a rendkívüli nyári hőségben azonban mégis elérte teljesítőképességének határait. Ennek egyszerű oka van: a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt egyre nehezebb elegendő hűtővizet biztosítani a négy reaktor számára. Ezek együttesen naponta mintegy 2000 megawatt villamos energiát termelnek. Jelenleg még egy reaktor működik, azonban annak leállítása is bármelyik pillanatban szükségessé válhat. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak az elfogyasztott energia jelentős részét vagy meg kell takarítania, vagy importból kell fedeznie, ami a jelenlegi piaci körülmények között rendkívül költséges lenne. Szlovákia időközben már felajánlotta segítségét atomenergiával előállított villamos energia biztosításában.

A politikai szereplők azonnal egymás hibáztatásába kezdtek. A kormány az előző döntéshozókat tette felelőssé azért, hogy nem építettek elegendő szélerőművet, nem valósították meg a Duna duzzasztását, illetve Pakson sem létesítettek olyan szivattyúrendszert, amely alacsony vízállás mellett is biztosítani tudná a hűtővíz-ellátást. Az ellenzék ezzel szemben azt vetette a kormány szemére, hogy a súlyos aszály már a négy hónappal ezelőtti hivatalba lépésekor is nyilvánvaló volt. Álláspontjuk szerint a kabinet azóta sem tett érdemi lépéseket a helyzet javítására, helyette csupán saját tevékenységének látványos kommunikációjával foglalkozott. Bárhogyan is legyen, Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök tegnap hivatalába hívta a parlamenti frakcióvezetőket és a miniszterelnököt, és arra kérte őket, hogy közösen birkózzanak meg ezzel a herkulesi feladattal. Az első jelek biztatóak: a lakosság és az ipar közösen már vasárnap estére 700 megawattnyi villamosenergia-megtakarítást ért el, vagyis az önkéntes takarékossági felhívás hatásosnak bizonyult. Reméljük a legjobbakat!