Orbán Anita (Tisza) külügyminiszter részvétele a CSU Bundestag-frakciójának Kloster Banz-i kihelyezett frakcióülésén fontos mérföldkő a magyar-bajor és a magyar-német kapcsolatok javításában egyaránt.

 

Miközben Németországban továbbra is Friedrich Merz kancellár vitatott személyzeti politikája és megkérdőjelezhető vezetési stílusa uralja a közéletet, a magyar külügyminiszter július 28-án Kloster Banzba látogatott. Ott nemcsak a bajor tartományi kormány és a német szövetségi kormány vezető politikusaival folytatott megbeszéléseket, hanem felszólalt a zárt körű tanácskozáson is. Legmagasabb rangú tárgyalópartnere Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter volt, aki régóta Magyarország barátjának számít, és akit sokan Friedrich Merz lehetséges utódjaként is emlegetnek. Különösen figyelemre méltó, hogy hosszú évek elhidegülése után ez volt az első alkalom, hogy a magyar kormány képviselője részt vett a CSU tartományi csoportjának ülésén. Az utolsó meghívott vendég még 2018-ban Orbán Viktor volt.

Magyarország aktív partnerként kíván részt venni Európa jövőjének alakításában

Beszédében Orbán Anita (aki nem rokona sem Orbán Viktornak, sem Orbán Balázsnak) ismertette az új magyar kormány kül- és európapolitikai alapelveit, valamint a jogállamiság helyreállítását célzó intézkedéseket. Felszólalását azzal zárta, hogy Magyarország aktív partnerként kíván részt venni Európa jövőjének alakításában. Emellett szó esett a biztonság- és migrációs politika aktuális kihívásairól is.

Alexander Hoffmann, a CSU tartományi parlamenti csoportjának vezetője nyilatkozatában szintén e két területet emelte ki a kétoldalú együttműködés legfontosabb pilléreiként. Az pedig tény, hogy a magyar-bajor együttműködés az elmúlt években mindkét területen intenzív és eredményes volt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jelenlegi magyar kormány megítélése szerint a korábbi magyar miniszterelnök sikeres politikát folytatott e téren, amely Bajorországban is kedvező fogadtatásra talált.

Szó sincs alapvető politikai irányváltásról

A hangnem, a politikai stílus, a kommunikáció, valamint a Németország számára kiemelt jelentőségű európai politika terén tapasztalható változásokon túl ugyanakkor minden jel arra utal, hogy sem a magyar-bajor, sem a magyar-német kapcsolatokban nem következik be alapvető politikai irányváltás; a hangnem maga viszont egyáltalán nem elhanyagolható tényező.

Magyarország továbbra is fontos beruházási célpont Németország számára: nemrég Kecskeméten avatták fel a Mercedes-Benz újabb nagyszabású beruházását, tavaly szeptemberben pedig a BMW átadta debreceni gyárát. Emellett sok magyar dolgozik Németországban, miközben számos német állampolgár él és dolgozik Magyarországon. A német vállalatok több százezer magyar számára biztosítanak stabil, jól fizető munkahelyet.

Az elmúlt években a hagyományosan jó magyar-német kapcsolatok elsősorban az európai politikával kapcsolatos eltérő megközelítések miatt szenvedtek jelentős károkat. Németország alapító tagállamként különleges szerepet tölt be az Európa-politika alakításában. Az ettől eltérő politikai elképzeléseket gyakran magának az európai integráció egészének megkérdőjelezéseként értelmezik – különösen akkor, ha azokat éles hangnemben fogalmazzák meg.

A kommunikáció módja és stílusa sokszor okozott feszültséget

Orbán Viktor sajátos Európa-politikáját idővel ugyanis nemcsak Brüsszelben, de Berlinben is egyre inkább tudatos provokációként értelmezték. Számos német tárgyalópartner ismételten rámutatott arra, hogy Magyarországnak természetesen lehetnek eltérő álláspontjai, és sok kérdésben nem is áll egyedül, ugyanakkor a kommunikáció módja és stílusa számos esetben frusztrációt váltott ki. Hasonlóképpen a német politikai szereplők alig tudták – vagy nem akarták – megérteni a magyar álláspontot az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Ugyanez volt megfigyelhető a pártkapcsolatok terén is. A német Unió-pártok és az Orbán Viktor Fidesze között egykor virágzó együttműködés végül kudarccal zárult. A Fideszt még Helmut Kohl vezette be az Európai Néppárt (EPP) politikai családjába, amelynek hosszú időn át elismert és megbecsült tagja volt. Orbán Viktor egy időben az Európai Néppárt alelnöki tisztségét is betöltötte, méghozzá jelentős többséggel megválasztva.

Kétségtelen, hogy az Unió-pártok is fokozatos tartalmi és személyi változásokon mentek keresztül, ugyanakkor a hosszú éveken át tartó eltávolodás és a kapcsolatok lehűlésének első lökését a magyar fél adta. A többi partner nehezen tudta értelmezni azt a magyar döntést, hogy 2014-ben – Nagy-Britanniával együtt – nem támogatta az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt közös jelöltjét. Ezt a többiek a párton belüli és európai szolidaritás súlyos megsértéseként értékelték.

Másfelől a Fidesz képviselői nem tudták – vagy nem akarták – megérteni, hogy miért jelentene ez problémát. A Fidesz 2019-es felfüggesztése, majd 2021-es kilépése az Európai Néppártból az Unió-pártok és a Fidesz közötti fokozódó eltávolodás csúcspontját jelentette. Mindez a két ország hivatalos kapcsolataira is kedvezőtlen hatással volt.

Le az elszigeteltséggel!

Bárhogyan is értékeljük a történteket, az új magyar miniszterelnök és a Tisza Párt tanult ezekből a hibákból. Magyar Péter brüsszeli évei alatt közvetlen közelről tapasztalhatta meg, hová vezethet egy ország európai izolálódása, és mennyire fontos erős szövetségeseket találni. Pontosan ezt is tette: közvetlenül a 2024-es európai parlamenti választásokon elért első jelentős politikai sikere után a Tisza Párt csatlakozott az Európai Néppárt (EPP) frakciójához. A teljes jogú párttagság pedig már csak idő kérdése volt. Ennek révén Magyar közvetlen kapcsolatot épített ki a brüsszeli döntéshozatal központjaival, valamint más európai fővárosokkal, például Bécssel és Varsóval.

2025 májusától a német Unió-pártok adták a szövetségi kancellárt, és Németország legnagyobb kormánypártjává váltak. Ezzel a stratégia meghozta gyümölcsét. Magyar Péter nemcsak Brüsszelben, hanem Berlinben is elismert tárgyalópartnerré, sőt sokak szemében reménységgé vált. A 2025 júniusi berlini bemutatkozó látogatása alkalmával az új magyar miniszterelnököt szinte rocksztárként ünnepelték. A légkört az a megkönnyebbülés hatotta át, hogy a jövőben Budapesten egy együttműködőbb partnerrel lehet számolni.

Különösen fájdalmas a Fidesz számára, hogy a hosszú időn át sikeresen működő magyar-német együttműködési tengelyt – mind az államközi kapcsolatok, mind a pártkapcsolatok terén – könnyelműen és szükségtelenül veszítette el. Az előző magyar kormány nem mérte fel megfelelően, milyen német reakciókat válthatnak ki azok a lépések, amelyeket a német partner a pártközösség érdekeit sértőnek érzékelt. Ugyancsak alábecsülte azt is, hogy az európai egységnek, a szolidaritásnak és az egységes fellépésnek – nemcsak a belső személyi kérdésekben, hanem a geopolitikai kihívások kezelésében is – milyen kiemelt jelentősége van.

Mindez különösen jól megmutatkozott az ukrajnai háború eltérő megítélésében. Még ha az előző magyar kormánypártnak bizonyos kérdésekben igaza is volt, kommunikációjának módjával és stílusával Magyarország legközelebbi barátait is kellemetlen helyzetbe hozta. Ennek a szolidaritástól való eltávolodásnak a következményeit azonban teljes mértékben alábecsülték. Hatása megmutatkozott a személyi politikában, az európai politikában és az Ukrajnával kapcsolatos politikában egyaránt.

Összegzés

Most azonban új fejezet kezdődhet. Anélkül, hogy az ország belpolitikai irányvonala alapvetően megváltozna, az új magyar kormány várhatóan békülékenyebb, kompromisszumkeresőbb és partneribb megközelítést alkalmaz majd az európai politikában, valamint a magyar-német kapcsolatok alakításában. Ezzel feltehetően többet érhet el, mint elődje konfrontatív stílusával.

Ehhez több fontos tényező is a rendelkezésére áll. Mindenekelőtt ott van a választóktól kapott erős felhatalmazás, emellett a közös európai pártcsaládon keresztül fennálló intézményes kapcsolatrendszer, végül pedig a német fél egyértelmű nyitottsága arra, hogy együttműködjön Magyarország új politikai vezetésével. Hirtelen minden ajtó nyitva áll Magyarország előtt – éljünk hát a lehetőségekkel!