November 23-án Prof. Dr. Reinhard Merkel, a Hamburgi Egyetem büntetőjogi és jogbölcseleti emeritus professzora „A migráció és az integráció jogi alapproblémái" címmel tartott előadást a Mathias Corvinus Collegiumban. Merkel professzor a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködés meghívására érkezett Budapestre.

Bauer Bence, az Intézet igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a migráció az egyik legmegosztóbb kérdés Magyarország és Németország között. Erre utal az is, hogy a két ország kormányfőjét az európai megoldási lehetőségek ellenpólusaként ábrázolja a média.  Annál is fontosabb, hogy beszéljünk a migráció témaköréről, hiszen csak így érthetjük meg országaink eltérő álláspontját. A Magyar-Német Intézet célja, hogy ezen a területen is támogassa a két ország közötti párbeszédet.

Merkel professzor a migráció, az integráció és a kulturális identitás kérdéskörét jogfilozófiai szempontból közelítette meg az előadásában. A nemzetközi migráció által támasztott új kihívások rövid ismertetése után Merkel a menekültpolitika erkölcsi alapjait elemezte, nevezetesen azt, hogy milyen okból kifolyólag és mely esetekben erkölcsi kötelességünk befogadni a bevándorlókat. Merkel professzor ehhez négy normatív alapot különböztetett meg, amelyeket az előadásban részletesen kifejtett és mérlegelt:

- a migránsok szabadsághoz való jogának tiszteletben tartási kötelezettsége
- a rászorulók megsegítésének általános etikai alapkötelezettsége
- a történelmi igazságtalanságok orvoslásának kötelezettsége, azaz a globális kompenzációs igazságosság elve
- a globális területi igazságosság elve

Ezen alapok kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon kötelességünk-e befogadni bevándorlókat az országainkba? Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ tudjunk adni, Merkel szerint különbséget kell tenni a bevándorlók bizonyos típusai között. A gazdasági okokból hozzánk érkező bevándorlók, a politikai üldözöttek vagy a polgárháború elől menekülők ugyanis más igényeket támaszthatnak a felvevő államokkal szemben. A fenti princípiumok mélyebb elemzéséből kiderül, hogy a szegénység önmagában nem ok arra, hogy valaki bevándoroljon egy másik államba, így kijelenthetjük, hogy ,,az utóbbi években Németországba érkezett bevándorlók túlnyomó többségének nincs jogalapja arra, hogy az országba állandó tartózkodási engedélyt kapjon".

Merkel előrevetítette, hogy további nagy migrációs hullámok várnak országainkra, hiszen becslések szerint jelenleg is 400 millió ember ül „fejben már bepakolt bőröndökön”, így a migráció továbbra is komoly kihívás lesz országaink számára, és a jövőben sokkal több bevándorlót kell majd befogadnunk. Hiba lenne tagadni, hogy mindez kulturális változást is előidézhet. Merkel szerint ,,társadalmi elitünknek fel kellene hagynia azzal a kozmopolita naivitással, amely a bevándorlásban kizárólag lehetőséget és nyereséget lát."

Reinhard Merkel elemzése szerint a társadalmak morálisan csak egy bizonyos mértékig kötelesek vállalni a migrációval járó kulturális változásokat. A professzor különböző okokat mutatott be, amelyek felső határt szabhatnak az országok befogadási kötelezettségeinek: legyenek azok gazdaságiak, mint például a szűkös pénzügyi források, vagy éppen mentálisak, mint például a civil társadalomba való beilleszkedés problémái. Merkel szerint egy ország autochton lakosságának bizonyos mértékig joga van a kulturális változások társadalmi összeegyeztethetőségéhez, nemzeti kultúrájuk, identitásuk és életmódjuk védelme tekintetében. Meglátása szerint a kulturális identitás tiszteletben tartása a nemzetközi jogban is szerepel.

Az előadást panelbeszélgetés követte, amelyet Prof. Dr. Holm Putzke, az MCC vendégprofesszora moderált. A beszélgetés során szóba kerültek az európai, a német és a magyar migrációs politika aktuális fejleményei, valamint az is, hogy a jelenlegi helyzetben hogyan nézne ki az ideális menekültpolitika.

Merkel professzor úr az MCC szervezésében egyhetes szakmai programon vett részt, melynek során betekintést nyert az MCC működésébe különös tekintettel a Magyar-Német Intézet, a Klímapolitikai Intézet és a Migrációkutató Intézet tevékenységére. Szakmai programja keretében eszmecserét folytatott a magyar-német kapcsolatokról, találkozott Dr. Deli Gergellyel, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánjával, Prof. Dr. Ellen Bos-szal a Budapesti Andrássy Egyetem rektorhelyettesével, valamint Dr. Ballester-Bólya Boglárkával, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárával. A jogászprofesszort budapesti látogatása folyamán fogadta Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, így személyes a találkozónak köszönhetően első kézből szerezhetett ismeretet a magyar alkotmánybíráskodás helyzetéről.