Milyen jövő elé néz a szociális piacgazdaság? Ezt a kérdést járta körbe Németország bevált és nagyra becsült gazdasági rendszerével kapcsolatban Prof. Dr. Michael Hüther, neves németországi közgazdász, az EBS Közgazdasági és Jogi Egyetemen tanára, a kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) igazgatója, a Mathias Corvinus Collegiumban tartott előadásán 2023. szeptember 21-én. Hüther a Magyar – Német Intézet az Európai Együttműködésért (MNI) és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) meghívásából érkezett Budapestre. A „Milyen jövője elé néz a szociális piacgazdaság?” című előadás nagy érdeklődés mellett zajlott le, összesen több, mint 80 fő vett részt az előadáson és az azt követő panelbeszélgetésen, amelynek – online közvetítés mellett – az MCC Scruton kávézó adott otthont.

Bauer Bence, az MNI igazgatója rövid üdvözlő beszéd keretében köszöntötte és mutatta be a vendéget. Ezt követően Michael Winzer, a KAS Magyarországi Irodájának vezetője tartott nyitó beszédet, amely beszédben a szociális piacgazdaság történelmi jelentőségét, mint a háború utáni időszak sikeres modelljét nemcsak Németország, hanem a CDU alapító története szempontjából is körvonalazta. Beszédében kiemelve Konrad Adenauert és Ludwig Erhard fontos szerepét is. Végül Frank Spengler, a KAS magyarországi irodájának korábbi vezetője, jelenleg a Magyar-Német Intézet tanácsadója vette át az előadás moderálását.

Hüther professzor előadása a 2022-ben megjelent könyvének tartalmára épült, amely az előadás címét is adta. Hüther öt pontban magyarázta el a nagyrészt magyar hallgatóságnak a német szociális piacgazdaság lényegét, amelyet Hedwig Richter „Demokratie eine deutsche Affäre” / „Demokrácia, egy német ügy” című könyvére utalva szintén német ügynek nevezett. Ezt követően az előadást David Hume és Adam Smith ismert brit közgazdászok elveivel folytatta, majd röviden bemutatta a gazdaság fejlődését a második világháború előtt és után, rávilágítva a szociális piacgazdaság németországi sikerének kulisszaira. Prezentációjában két eseményt emelt ki, az 1923-as hiperinflációt és az 1929-től kezdődő világgazdasági válságot, amelyek olyan tartós hatásokkal voltak a németekre, hogy még ma is érezzük őket. Hüther felhívta a figyelmet arra, hogy a németek úgymond örökölték a kontrollálatlan piacoktól és az inflációtól való félelmet. A német befektetők ebből fakadó, biztonság iránti preferenciája volt az alapja a szociális piacgazdaságnak, amelyet a piacgazdaság, a szabályozási stabilitás, az állami szubszidiaritás és szolidaritás elveinek összeegyeztetési gondolataként jellemzett.

A szociális piacgazdaság jövőjével kapcsolatban azonban Hüther kihívásokat is látott, amelyeket hat alapvető kérdésben foglalt össze. Mindenekelőtt Kína és más nem demokratikus hatalmak felemelkedése jelentett nagy kihívást, mivel kérdéses volt, hogy a szociális piacgazdaság mennyire működhet demokrácia nélkül – révén, hogy ebben a helyzetben szabad piacgazdasággal rendelkező állam szuverenitását külső szereplők is veszélyeztethetik. Hüther kiemelte, különösen érdekes az a veszély, amelyet a Németországban kialakult identitás-egoizmus jelent. Hiszen a „egyének társadalmában” elvész a közjó iránti érzés, ami a társadalmi normák elutasításához és azok ebből fakadó eróziójához vezet.

Az előadást követő pódiumbeszélgetés során más lehetséges kihívások is szóba kerültek. Arra a kérdésre, hogy Németország ismét Európa beteg embere-e, Hüther azt válaszolta, hogy az ország gazdasága valóban nagy kihívások előtt áll, egyúttal hiányzik az ezek leküzdésére irányuló innovációs politika. Ennek következtében Hüther a még előttünk álló demográfiai visszaesés kapcsán a következő évtizedekben stagfláció veszélyét látja. Hüther ugyanakkor azt is kiemelte, hogy ez a sors az Amerikai Egyesült Államok kivételével gyakorlatilag minden fejlett országot fenyeget. Hüther Németország migrációs politikáját az ország termelékenységének növelése szempontjából is kritikusnak tekintette. Véleménye szerint a bevándorlók egy bizonyos százalékát, néhány év után jól lehet majd integrálni a gazdaságba és a társadalomba, de akiket nem lehet integrálni, azokat következetesebben kellene elutasítani.

Tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság gazdasága előtt álló, még mindig fennálló kihívások kombinációjára, Hüther meglátása szerint a németeknek a jövőben még többet kell majd dolgozniuk. A szakértő a gazdaság legnagyobb problémáit nem önmagában a foglalkoztatottak arányában, hanem a részmunkaidőben dolgozók magas arányában látja. Nem látja a jövőjét az olyan koncepcióknak sem, mint a négynapos munkahét. Kifejtette például, hogy ha ez a koncepció megvalósulna, felmerülne a kérdés, hogy például a bölcsődéknek is csak négy napot kellene-e nyitva tartaniuk, és ha nem, akkor honnan lenne elegendő kapacitás az öt napos nyitva tartásra.

Hüther háromnapos budapesti tartózkodása során programja keretében számos magyar és német szakemberrel találkozott. Többek között Hende Csabával, a Magyar Országgyűlés alelnökével, Julia Grossal, a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetével, Barbara Zollmannal, a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatójával, Sávos Andrással, a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara elnökével, Dr. Felkai Rolanddal, Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara Felügyelőbizottságának elnökével, a Prof. Dr. Stefan Okruch-al, a Budapesti Andrássy Egyetem oktatásért és hallgatókért felelős rektorhelyettesével, a Gazdaságpolitikai Tanszék vezetőjével, Dr. Heinrich Krefttel, a Budapesti Andrássy Egyetem Nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetőjével, gazdasági kapcsolatokért felelős rektori megbízottal, Felix A. Dörstelmannal, a Budapesti Andrássy Egyetem Gazdaságpolitikai Tanszékének tudományos munkatársával és a Magyar - Német Intézet vendégoktatójával, Prof. Dr. Frank-Lothar Krollal, a Chemnitzi Műszaki Egyetem 19. és 20. századi európai történelem professzorával.

Fotók: Gyurkovits Tamás MCC, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara