A Migrációkutató Intézettel közösen rendezett online szakmai konferenciát a Mathias Corvinus Collegiumnál működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért 2021. május 6-án. Ez volt az első olyan rendezvény, amely a két intézet közös szervezésében valósult meg.

A konferencia első előadójaként Dr. Florian Hartleb politológus tartott előadást „Belső radikalizálódás. A berlini, drezdai és bécsi iszlamista terrortámadások elemzése és a következmények” címmel. Ezt követően Dr. Omar Sayfo a Migrációkutató Intézet kutatója előadásában nyújtott betekintést az egyiptomi gyermekmédia küzdelmébe a muszlim gyerekek radikalizációja ellen. A rendezvényt a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, Dr. Marsai Viktor moderálta. Az online rendezvényen 35 fő vett részt.

Hartleb előadásának kezdetén megállapította, hogy a német „értékeit megvédeni képes demokrácia” számára jelenleg alapvető kihívást jelent a radikális iszlamizáció. Ebben nem jelentős szerepe van a migrációs útvonalakon Európába érkező vallási szélsőségeseknek, akikhez Anis Amri, a berlini Breitscheidplatz-on elkövetett terrortámadás merénylője is tartozott. A politológus Hartleb, aki kutatómunkája során betekintést kapott a rendőrségi aktákba, arra az eredményre jutott, hogy Németországban a hatóságok súlyos mulasztást követtek el, amikor felmérték, hogy Amri, valamint a drezdai merénylő, aki keresztények lemészárlását tervezte, mekkora veszélyt jelentenek. A külföldi titkosszolgálatok információit és figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyták, a társadalom számára veszélyesnek ítélt besorolás ellenére is elbagatellizálták a merénylet kockázatát. Ezenfelül Hartleb kritizálta az objektív, kiegyensúlyozott vita hiányát arról a „kívülről jövő” veszélyről, amelyet a migrációs válság eredményez. Hartleb úgy látja, hogy a német kormány hibát követett el, amikor a befogadó kultúra (Willkommenskultur) fenntartásával az „új németekkel” érkező veszélyeket rosszul ítélte meg.

A radikalizáció folyamatainak feltárása után Dr. Omar Sayfo a deradikalizáció lehetőségeibe vezette be a hallgatóságot. Sayfo megállapította, hogy az arab térségben, éppúgy mint Nyugat-Európában, a társadalom folyamatosan ki van téve a radikális iszlám irányzatoknakmajd kifejtette, hogy az egyiptomi gyermekmédiák az iszlamizáció elleni prevencióban jelentős szerepet játszanak. Egyiptomban, „az arab világ Hollywoodjában” található az Al-Azhar, amely a szunnita iszlám számára világszerte a legfontosabb tudományos intézmény. Az Al-Azhar feladatai közé tartozik a vallási tartalmú filmanyagok megítélése és részben a produkciója is. Ezt a szerepet vállalva az intézmény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a sorozataikban és a gyermekeknek szóló filmekben a valódi iszlámot ábrázolják, amelyhez más vallások (ide számítva a nem bibliai vallásokat is) elfogadása, a nők iránti tisztelet propagálása és a radikálisok leleplezése is hozzátartozik. Sayfo szerint a populáris kultúra ezen formáinak használata által nemcsak a kimondottan fiatal egyiptomi lakosság szólítható meg, hanem a világ teljes muszlim lakossága is. Egyiptom, amelyet az olajállamokhoz képest mérsékelt vallásosság és kevésbé expanzív külpolitika jellemez, az Al-Azhar intézménnyel a muszlim radikalizmus elleni harcban jelentős erőt képvisel.

Az előadásokat követő vitában az előadók kérdésekre válaszoltak azzal kapcsolatosan, hogy milyen jelentősége van a migrációnak a németországi szövetségi parlamenti választások előtt, hogy milyen következményekkel jár a csapatok kivonása Afganisztánból, valamint, hogy milyen különbségek vannak Franciaországban és Németországban az iszlám helyzetére vonatkozóan.