2021. szeptember 14-én az MCC-nél működő Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért pódiumbeszélgetést rendezett: „Veszélyben lenne Németországban a véleménynyilvánítás szabadsága? A 2021. június 16-án a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent Allensbach-felmérés eredményeinek bemutatása és megvitatása” címmel. A rendezvény annak a háromalkalmas rendezvénysorozatnak az első része, amelyet a közelgő szövetségi választások kapcsán indított útjára az Intézet. A rendezvény helyszíne az MCC Tas vezér utcai épülete (régi Flamenco Hotel) volt, amely az MCC tehetséggondozó intézményének ideiglenes székhelyként működik mindaddig, amíg az új MCC főépület megépül a Gellért-hegyen.

Nyitó beszédében a Magyar-Német Intézet igazgatója, Dr. Bauer Bence köszöntötte a mintegy 40 vendéget és bemutatta az Allensbach Intézet projektfelelősét, Dr. Thomas Petersent. A rövid bevezetés után Dr. Petersen bemutatta a közönségnek a Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízására készített június 16-ai felmérést, amely a véleménynyilvánítás szabadását vizsgálta Németországban. Bevezetőjében Petersen utalt Tocqueville „A többség zsarnoksága” tézisére és azt megfordítva „a kisebbség zsarnokságának” nevezte a kutatás eredményeit. Kifejtette álláspontját arról, hogy Németországban a nyilvános véleményt egy domináns kisebbség uralja, amely a konformitás jelenségén keresztül nyomást gyakorol a többségre.  Ez a nyomás részben felelős a német társadalom egyes részeinek „elhallgattatásáért”: A felmérés eredményei szerint a németeknek kevesebb mint a fele érzi úgy, hogy szabadon ki meri mondani tényleges véleményét. Az Allensbach Intézet az 1960-as évek óta méri az „érzékelt véleményszabadság” szintjét, amely eddig még soha nem volt ilyen alacsony, mint napjainkban. A tanulmány nemcsak Németországban, hanem Magyarországon is a figyelem középpontjába került.

Dr. Petersen hangsúlyozta, hogy különösen az iszlám, az identitáspolitika és a patriotizmus alkotják azon témák körét, amelyekről sokan - a moralizáló büntetést elkerülendő - nem merik nyíltan felvállani véleményüket. Petersen példa gyanánt a német nyelvhasználatban elterjedő „genderezést” hozta fel. A felmérés szerint a német lakosság csaknem háromnegyede túlzottnak véli a „gender-konform” nyelv használatát, még a balliberális sajtó által propagált erkölcsi felszólítások ellenére is. Véleménye szerint ugyanebből az irányzatból táplálkozik a „cancel culture”, valamint a túlzásba vitt politikai korrektség, amelyek ellenőrző mechanizmusokat teremtenek és szinte zsarnoki módon uralják a társadalom véleménynyilvánításának szabadságát. Petersen szerint a moralizáló kisebbség ezáltal mintegy párhuzamos világot teremt, amely mindenekelőtt a zöld és baloldali liberális politikai spektrum tagjaira jellemző.

Az eredményeket bemutató előadást követő panelbeszélgetésen prof. Werner Patzelt, a drezdai Műszaki Egyetem professzor emeritusa, MCC Visiting Fellow, Dr. Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet igazgatója, valamint dr. Thomas Petersen megvitatták a felmérés eredményeit. A jelenlévő szakértők többek között a magyarországi véleménynyilvánítás szabadságának állapotát hasonlították össze a németországival. Mráz szerint Magyarországon az elit és nem-elit miliő közötti megosztottság kevésbé észrevehető, ráadásul a kisebbségben lévő értelmiségi réteg nem gyakorol konformitáson keresztül nyomást, mint Németország esetében.

Patzelt hozzászólásában a kiegyensúlyozottságra hívta fel a figyelmet: véleménye szerint Németországban a jogilag garantált véleménynyilvánítási szabadság maga nincs veszélyben. A 15 évvel ezelőttihez képest azonban most magas társadalmi árat kell fizetni bizonyos vélemények felvállalása miatt. A szabad társadalom tárgyalási folyamatai azonban olyan légkört igényelnek, amelyben az ember félelem nélkül kifejezheti véleményét, de másrészt bátorság is kell ahhoz, hogy véleményünket fel merjük vállalni és szembenézzünk a moralizáló nyomással.

A panelbeszélgetés után lehetőség volt válaszolni a hallgatóság kérdéseire, és egy fogadás keretében folytatni a vitát.