A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézete az idei MCC Feszt keretében immár harmadik alkalommal rendezett panelbeszélgetést, amely kifejezetten német közéleti témákra koncentrált. Az angol nyelven zajló beszélgetés címe "Be Mainstream or Be Quiet - Is there a limit for Freedom of Speech in Germany" volt. A panel résztvevői Kai Diekmann, a Bild korábbi főszerkesztője, Franca Bauernfeind író és CDU-politikus, valamint Armin Petschner-Multari, a "TheRepublic" alapítója voltak. A beszélgetést Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója moderálta.
Bauer egy 2023-as Allensbach-tanulmányt idézve kezdte a beszélgetést - amely szerint a németek 44 százaléka érzi úgy, hogy nem fejezheti ki szabadon a véleményét - majd ennek okairól kérdezte a résztvevőket. A panelisták egyetértettek abban, hogy szerencsére Németországban nincsenek törvényi korlátozások a véleménynyilvánítás szabadságát illetően. Bauernfeind azonban úgy látta, hogy az Egyesült Államokból átvett és a német médiában is terjedő cancel culture irányába mutató tendenciák felerősödtek a közelmúltban. Diekmann a kutatás kapcsán elmondta, hogy a németek szívesen panaszkodnak és gyakran rosszabbnak ítélik meg saját helyzetüket, mint amilyen az valójában. A helyzet a múltban is hasonló volt, például az 1980-as években a nukleáris fegyverkezésről folytatott vita során. Petschner-Multari a kutatási eredmények eredetét a migrációs válság 2015-ös kezelésében látta. A „Willkommenskultur” médiában történő propagálása beszűkítette a vitát és a kritikus hangokat nem vették figyelembe, azt a benyomást keltve, hogy ezek a vélemények nemkívánatosak. Ez lendületet adott az AfD-nek.
Amikor a cancel culture kapcsán szerzett saját tapasztalatairól kérdezték, Petschner-Multari elmesélte, hogy korábban egy a Friedrich Merz és Lindsey Graham republikánus amerikai szenátor között általa szervezett találkozót a média nyomására le kellett mondani. Gyakran tapasztalta már kirekesztésnek azt a formáját, amikor az embert a beszélgetőpartnere által tett kijelentések miatt kritizálják. Diekmann nem tudott beszámolni saját élményről. Elmondása szerint azonban a Bild főszerkesztőjeként kiváltságos helyzetben volt. Pályája során akadtak politikusok, akik bár sikertelenül, de próbáltak nyomást gyakorolni rá, mint például Christian Wulff. Bauernfeind beszámolt az egyetemeken szerzett tapasztalatairól. Mint mondta, az egyetemen számos atrocitás érte őt a CDU-ban betöltött pozíciója miatt. Ezért "Black Box Uni: Biotop linker Ideologien" című könyvével megpróbálta érzékenyíteni a társadalmat az egyetemeken uralkodó körülmények iránt. A vitakultúra sajnos kihalófélben van, helyette a gender nyelvezet, a safe space és a trigger warning-ok vannak a napirenden.
Diekmann a német sajtónak a Sajtótanács általi öncenzúráját hozta fel másik példaként. Főszerkesztőként állandó konfliktusban állt a Sajtótanáccsal. Többek között kritikával illették őt azért, amiért cikkeiben megnevezte a bűntények elkövetőinek nemzetiségét. Ebben csak 2015 után következett be fordulat, amikor már más újságok is áttértek erre a gyakorlatra. Bátorság kell ahhoz, hogy az ilyen és ehhez hasonló követeléseknek ne tegyenek eleget az újságírók. Petschner-Multari elmondta, hogy míg a jelenlévő panelisták nem érintettek a cancel culture kapcsán, sokan mások naponta szembesülnek azzal. Így példát és utat kell mutatniuk számukra. Ma már olyan vitákat is lehet folytatni, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Németországban is folyamatosan erősödnek a baloldal ellenes mozgalmak, ami újragondolásra késztetheti a politikusokat. Példaként említette a bajorországi hivatalokban és iskolákban a gender nyelvhasználat tilalmát.
Diekmann a mai német médiát rugalmasabbnak nevezte, mint a múltban, mivel médiamunka mindenki számára nyitott. A közösségi média lehetővé tette, hogy mindenki terjeszthesse a véleményét. Ennek egyik példája Trump sikere. A német média is szabadabb, mint valaha. Különösen az információszabadságról szóló törvények könnyítették meg az újságírók dolgát. A törvény miatt például a Kancellári Hivatal kénytelen volt nyilvánosságra hozni a vendéglistát egy vacsora után, amelyet Angela Merkel adott a Deutsche Bank vezérigazgatójának.
Bauer a beszélgetés zárásaként megkérdezte, hogy mit lehetne tenni a negatív tendenciák ellen. Bauernfeind szerint a fiatalokat bátorítani kell arra, hogy szabadon kifejezhessék magukat az egyetemeken, és ne érezzék azt, hogy véleményüket valamilyen társadalmi nyomásnak kell megfeleltetniük. Petschner-Multari úgy vélte, hogy fordulóponthoz érkeztünk. Előbb-utóbb a valóság fog győzedelmeskedni, és az irreális ideológiák elkerülhetetlenül megbuknak. Friedrich Merz alatt a CDU is újra nyitni fog erre, azonban ehhez külső impulzusokra is szükség van. Diekmann szerint egyre őrültebb dolgok történnek, 2023. október 7. óta különösen rossz a helyzet az egyetemeken, az antiszemitizmus például virulensebb, mint Magyarországon. A valóság azonban mindig győzni fog, és a dolgok gyorsan változnak.
Az MCC Feszt Rákóczi-színpadán kialakult intenzív vitát és beszélgetést mintegy 70 néző követte.