Egy lehetetlen barátság - David Ben-Gurion és Konrad Adenauer

Dr. Michael Borchard ezekkel a szavakkal foglalta össze a rendezvény címével azonos, „Egy lehetetlen barátság - David Ben-Gurion und Konrad Adenauer“ című könyvében a két politikus közötti különleges kapcsolatot. David Ben-Gurion és Konrad Adenauer a XX. század két nagy államférfija. Életünk a német és az izraeli történelem révén szorosan összefonódik és az eltérő körülmények ellenére meglepő párhuzamokat is kínál. A két államférfit mind a mai napig a népeik államiságának újbóli megteremtőjének tekintik. Dr. Michael Borchard politológus Ben-Gurion és Adenauer életútját a kötetében párhuzamosan futó történetként meséli el. Beszámol a történelmi összefüggéseiben majdhogynem lehetetlennek tűnő barátságról, amelyből az államaik és népeik barátsága is kialakult. Borchard azt is szemlélteti olvasóinak, hogy a két nagy államférfitől napjainkban is mit lehet tanulni.

A magyar kiadás megjelenése alkalmából a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézete (MNI) 2023. március 14-én könyvbemutatót és pódiumbeszélgetést szervezett a szerzővel. Az est moderátora Volker Resing, a Cicero havilap „Berlini köztársaság” rovatvezetője volt. A mintegy 110 résztvevőt fogadó rendezvényt a német és az izraeli nagykövetek köszöntői nyitották meg.

Bauer Bence, a NMI igazgatója megnyitó beszédében Adenauer, valamint Izrael Állam jelentőségét világította meg Magyarország szemszögéből. Magyarország egyértelműen mély barátsággal kötődik Izraelhez. Adenauert nagy államférfiként csodálják, a Németország és Izrael közötti megbékélési folyamatot pedig világszerte példaképnek lehet tekinteni. Bauer Bence emellett hangsúlyozta a rendezvény napjának történelmi jelentőségét is, hiszen 1960-ban ugyanezen a napon találkozott először Gurion és Adenauer, ezért kiemelten büszkék is lehetnek, hogy ezen a napon mutathatják be Borchard kötetének magyar kiadását.

Julia Gross, Németország magyarországi nagykövete David Ben-Guriontól idézett: „Nem realista, aki nem hisz a csodákban.” Éppen ilyen csoda a megbékélés Németország és Izrael között, ami a nagykövet asszony szavai szerint Németország nyugati elköteleződése és az európai egység mellett az egyik mérföldköve a nyugatnémet történelemnek. Gurion és Adenauer képes volt végiggondolni a megfontolhatatlant, amivel egy nagyszerű barátság útját egyengették és lefektették a német demokrácia egyik nélkülözhetetlen elemének alapkövét. Gurion és Adenauer kiválósága, bátorsága és előrelátása példaértékű mindkét társadalom előtt. Németország kiáll Izrael államért és vállalja a történelem alapján viselt felelősségét.

Yacov-David Hadas Handelsman izraeli nagykövet Nyugat-Németország a demokratikus világba történő visszatéréséről szólt, ami szorosan kötődött a Izraellel való megbékéléssel. Németország elmondása szerint egy olyan korszakban támogatta Izraelt az állam és a társadalom építésében, amikor Izrael nemzetközileg elszigetelt volt. A két államférfi együttesen építette a demokratikus folyamatokat és kölcsönösen szólaltak fel a másik ország parlamentje előtt. Yacov-David Hadas Handelsman beszédében saját családtörténetére és a német állammal fennálló terhelt viszonyra is kitért, ami gyermekkora idején a német és az izraeli nemzeti válogatott történelmi jelentőségű mérkőzése révén is kedvező fordulatot vett. Bár Izrael Németországhoz fűződő viszonya mind a mai napig nagyon ambivalens, mégis hálásak a német segítségért és együttműködésért.

A köszöntőket követő pódiumbeszélgetésben Dr. Michael Borchard és Volker Resing világította meg a két nagy államférfi személyiségét és az ő általuk biztosított emberi tényezőt a történelemben. Kezdetben Borchard ismertette, hogy született meg a könyv írásának gondolata: egy anekdota inspirálta, miszerint Gurion és Adenauer egymással töretlenül szoros kapcsolatot ápoló unokái egykor Izraelben találkoztak. Ez a nemzedékeken átívelő barátság adta meg a kezdő lökést a könyv elkészítéséhez. A két államférfi jellemzésében Borchard az erkölcsi alapú megközelítésüket, egyúttal pedig pragmatizmusukat emelte ki. A német-izraeli partnerség nem kevesebbet szavatolt, mint Izrael állam túlélését, ezért Gurion 1952-ben, alig hét évvel a holokausztot követően hajlandó volt megtenni az első lépést Németország felé. Ezzel szemben Németország volt az első állam a világtörténelemben, amely önként fizetett jóvátételt, ráadásul bűnei egyes áldozatainak közvetlenül is. Borchard hozzászólása végén kifejtette, hogy 1960-ig mélységes bizalom és tisztelet épült ki a katonai együttműködés mellett. Ez a bizalom Yitzhak Rabin és Helmut Kohl révén mind a mai napig fennmaradt, hosszú távon meghatározta és a jövőben is meghatározza a két ország egymáshoz fűződő viszonyát.