A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézete az Európai Együttműködésért 2022. június 14-én, kedden a stuttgarti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban rendezte meg „Ezer éve Európa közepén - A magyar állam karaktere” című könyv német kiadásának bemutatóját és az azt követő pódiumbeszélgetést, amelyen az MCC főigazgatója és a könyv egyik szerkesztője, Szalai Zoltán mellett az MCC korábbi vendégoktatója Dr. Klaus-Rüdiger Mai író, publicista is részt vett.

A rendezvényt Dr. Bauer Bence, a Magyar-Német Intézet igazgatója nyitotta meg mintegy 60 vendég előtt. Bauer beszédében mind a magyar-német kapcsolatokban, mind pedig európai kontextusban a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, amit azonban manapság sokszor meggátolnak. Ennek köszönhetően viszont sokszor nem értik a magyar álláspontot, hisz hiányoznak a vitának helyt adó lehetőségek. Ahhoz, hogy ez ellen tenni tudjunk, valamint a magyar politikai döntések miértjét elmagyarázzuk, a mai könyvbemutatóhoz hasonló rendezvények kiváló alkalmat nyújtanak – mondta az igazgató.

E tekintetben a tanulmánykötet és a rendezvény fontosságát Dr. Izsák András, Magyarország stuttgarti főkonzulja is hangsúlyozta. Izsák kiemelte továbbá, hogy Magyarország egyértelműen elkötelezett Európa és az Európai Unió mellett, de vannak kulturális különbségek, amelyeket az EU mottójának (Egyesülve a sokféleségben) szellemében természetesnek kell tekinteni. Mindazonáltal továbbra is együtt kell dolgozni és beszélnünk kell egymással. Ehhez az eszmecseréhez járulhat hozzá ez a könyv, valamint annak stuttgarti bemutatója – hangsúlyozta a főkonzul.

Ezt követően Klaus-Rüdiger Mai, író, publicista és az MCC korábbi vendégoktatója mutatta be az immár német nyelven is elérhető tanulmánykötetet. Mai Hangsúlyozta, hogy Németország és Magyarország között bár sok a hasonlóság, de legalább ugyanannyi különbség is van. Utóbbiak megértéséhez azonban elengedhetetlen a magyar történelem sajátosságainak ismerete. A publicista kiemelte továbbá a két ország politikai kommunikációjának különbségeit: míg Németországban megfontolt és óvatos a kommunikáció, addig Magyarországon közvetlenebbül és erőteljesebben fogalmazzák meg a politikai üzeneteket. Mai szerint Németország a saját kultúrához és történelemhez való ragaszkodást tanulhatná el Magyarországtól.

A Dörstelmann-Fodor Kinga, a Magyar-Német Intézet tehetséggondozásért és kommunikációért felelős projektmenedzsere által moderált panelbeszélgetés egyik legfontosabb aspektusa – amelyben minden résztvevő egyetértett – a kölcsönös megértés fontossága volt. A könyv keletkezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Szalai Zoltán kifejtette, hogy a tanulmánykötet eredetileg annak a magyar közönségnek íródott, amely két diktatúra után 30 éve végre szabadon élhet. Ahhoz, hogy ez fennmaradhasson, az új generációnak meg kell tanulnia, kik vagyunk, honnan jövünk, és hogy jelenleg mit miért teszünk – mondta az MCC főigazgatója. Ezenfelül azt is kiemelte, hogy a tanulmánykötet kronologikusan és tipologikusan épül fel annak érdekében, hogy a magyar sajátosságokat jobban meg lehessen érteni. Szalai kitért még az Európai Unió jövőjével kapcsolatos különböző elképzelésekre is: egyfelől az Európai Egyesült Államok, másfelől a nemzetállamok uniójának gondolatára. Míg az előbbit számos tagállam támogatja, addig Magyarország egyértelműen elutasítja azt, ami az ország történelmére vezethető vissza. Továbbá ezzel kapcsolatban gyakran felmerül a kérdés, hogy mely célokat milyen eszközökkel és milyen hatáskörmegosztásokkal terveznek elérni. Az ilyen kérdéseket nyíltan meg kell vitatni, és a tagállamoknak nyíltan szembe kellett nézniük ezzel a vitával – mondta a főigazgató.

Ezt a nézetet Klaus-Rüdiger Mai is osztotta és hangsúlyozta a kronologikus gondolkodás fontosságát az egyetemes történelem, valamint más országok politikai felfogásának megértése szempontjából. Az író továbbá úgy véli, hogy a legtöbb tagállam a kulturális különbségek miatt nem érdekelt az Európai Egyesült Államokban, ezért ez a koncepció soha nem fog megvalósulni.

Szalai a magyarországi kereszténységre irányuló kérdésre válaszként elmondta, hogy a keresztény kultúra és értékrend, mint olyan alapvetően fontos szerepet tölt be a magyar társadalomban, mindazonáltal ez nem függ össze szorosan a személyes hittel, valamint vallással. Ezzel kapcsolatban Mai elmondta, hogy bár a német politika a keresztény hagyományokra vezethető vissza, azonban manapság ennek már sem a politikában, sem a társadalomban nincs igazán jelentősége.

A pódiumbeszélgetést közönségkérdések, valamint B. Szabó Dezső, a Liszt Intézet igazgatójának zárógondolatai követték. Ezt követően fogadáson folytatódott a konstruktív eszmecsere a magyar-német kapcsolatok jelenéről és jövőjéről.

A könyvbemutatóra a Magyar-Német Intézet által szervezett tanulmányút keretében került sor, amelyen a Mathias Corvinus Collegium tíz diákja vett részt. A három napos úton összesen 12 különböző program volt: találkozó a Konrad- Adenauer-Stiftung stuttgarti irodájában, a Külföldi Kapcsolatok Intézetében (IfA), Magyarország stuttgarti Főkonzulátusán, a stuttgarti Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központban, vacsora a Freiburgi Egyetem apl. professzorával, dr. Michael Prosser-Schell-vel, munkareggeli Steffen Bilger (CDU) Bundestag-képviselővel, látogatás az Állami Igazságügyi Igazgatóságok Nemzetiszocialista Bűnöket Vizsgáló Központi Hivatalánál, idegenvezetés a ludwigsburgi Residenzschlossban, találkozó a Baden-Württemberg tartományi közlekedési minisztériumban, látogatás a Német-Francia Intézetben, a Baden-Württemberg Stiftungnál, valamint a Stuttgarter Zeitungnál. A diákok emellett egy tárlatvezetés keretében megismerkedhettek a baden-württembergi tartományi parlament munkájával is.

 

Fotók: Fenyvesi Péter