„A multikulturalitás és a multikulturalizmus közötti különbség egyszerű. Az egyik kifejezés – a multikulturalitás – egy empirikus tényt ír le. A másik – a multikulturalizmus - egy ideológiai célt. Az utóbbi, azaz a multikulturalizmus az európai társadalmak alapvető átalakítását célozza meg”

Ezekkel a szavakkal foglalta össze Dr. Alexander Grau publicista, filozófus, újságíró, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért  (MNI) jelenlegi vendégoktatója 20 perces bevezető előadását, amelyet a „Multikulturalizmus - álom vagy rémálom?” című rendezvényen tartott a zalaegerszegi MCC képzési központjában 2023. május 16-án. Grau előadása után egy körülbelül egyórás panelbeszélgetés következett Bauer Bencével, az MNI igazgatójával, amelyet Rasthofer Alexander, az MNI kutatási projektasszisztense moderált. Az esti rendezvényen mintegy 80 fős, érdeklődő közönség gyűlt össze.

Megnyitó és köszöntő beszédeket Dr. Sali Zsófia, a zalaegerszegi MCC képzési központjának vezetője és a moderátori szerepben lévő Rasthofer Alexander mondtak. Ezt követően Grau előadásában a multikulturalizmus témájába vezette be a hallgatóságot és azt Németország, Magyarország és Európa vonatkozásában mutatta be. A fogalom rövid magyarázata után először a multikulturális történelmi struktúrát és Európa, mint sokszínű kulturális tér kialakulását járta körbe. Kiemelte, különösen a magyar és a német történelem nagyon jó példái annak, hogy „a történelem viharai hogyan sodortak összevisszaságba egész népeket az évszázadok során, hogyan nyitottak és hódítottak meg településeket, hogyan települtek be bizonyos régiókba újra, hogyan hódítottak meg újra és foglaltak vissza településeket és így tovább”.

Mindezek ellenére bizonyos helyi, regionális vagy nemzeti jellegzetességek és különbségek természetesen megtalálhatók a mindennapi és a magas kultúrában. Ezek nem mindig különülnek el világosan, de súlypontjaikat „irányadó kultúrának” nevezhetjük. A különböző kultúrák és a multikulturalizmus önmagukban nem jelentenek semmi rosszat, sőt, gazdagítják egymást. Ugyanakkor két probléma azonosítható: Először is, a tömeges bevándorlás, amely kedvez annak, hogy a multikulturális struktúra helyett egyre inkább szegregált párhuzamos társadalmak alakulnak ki, amelyek nem integrálódnak a többségi társadalomba. Másodszor, a hamis vita, amely a multikulturalizmus történelmi ténye helyett a multikulturalizmus ideológiai fogalmát tárgyalta (lásd fentebb). Ez válik „az új politikai baloldal emelőkarjává az európai társadalmak saját értelmükben vett újjáépítéséhez.” A multikulturális társadalomból „multikulturalista” társadalom lesz - nem sokszínűség, hanem globális monokultúra.

Az előadást követő panelbeszélgetésben a résztvevők azt a kérdést is megvitatták, hogy hogyan tudnak a bevándorlók a pluralista társadalmakba integrálódni, noha ezek nem kultúrát, csupán elvont értékeket kínálnak nekik, az „irányadó kultúra” szerepének kérdésén keresztül a viták moralizálásáig és „tárgytalanításáig”, amit Grau hipermoralitásnak nevezett. Bauer a továbbiakban a németországi és a magyarországi viták és felfogások, valamint a két ország eltérő politikai megközelítései és mércéi kapcsán beszélt.

A sikeres est a közönség kérdéseivel zárult, többek között a fiatalok szerepéről a modern multikulturális társadalmakban, valamint a sokszínűség korlátlan megerősítésének korlátairól szóló záróvitával. Bauer hangsúlyozta, hogy kritikus szemlélettel kell odafigyelni arra, hogy „a túlzott sokszínűség ne váljon együgyűséggé”.

Grau zalaegerszegi látogatási programjának részeként ellátogatott a hagyományos járműdinamikai tesztek, valamint az autonóm (önvezető) járművek, és elektromos járművek validációs vizsgálatainak elvégzésére épített zalaegerszegi tesztpályára is. A létesítmény egyedülálló módon a jövő járműveire fókuszáló kutatás-fejlesztési központ is, amely jelentős mértékben hozzájárul Magyarország Európában betöltött üzleti, kutatási és fejlesztési székhelyszerepének erősítéséhez.